Nem­zet­kö­zi saj­tó: Orbán Vik­tor való­ban elér­te a nagy győzelmet

Nagy enged­mé­nye­ket tet­tek a taka­ré­kos négyek elne­ve­zé­sű ország­cso­port­nak és Orbán Vik­tor magyar kor­mány­fő­nek az Euró­pai Tanács­ban a koro­na­ví­rus-jár­vány gaz­da­sá­gi hatá­sa­i­nak ellen­sú­lyo­zá­sát szol­gá­ló hely­re­ál­lí­tá­si alap­ról és a 2021-ben kez­dő­dő hét­éves idő­szak­ra szó­ló keret­költ­ség­ve­tés­ről foly­ta­tott tár­gya­lá­son – írta a Der Spie­gel című német hír­ma­ga­zin hír­por­tál­ján az Euró­pai Unió tag­or­szá­ga­i­nak kormány‑, illet­ve állam­fő­it össze­fo­gó tes­tü­let kedd haj­nal­ban véget ért négy­na­pos érte­kez­le­tén kötött meg­ál­la­po­dás­ról. Kiemel­ték: „ahogy egy jó komp­ro­misszum­hoz illik”, a meg­ál­la­po­dás­nak főleg győz­te­sei vannak.

Így Ang­e­la Mer­kel német kan­cel­lár fel tud­ja mutat­ni, hogy a német soros EU-elnök­ség alatt sike­rült meg­egye­zés­re jut­ni, és neki ez volt a leg­fon­to­sabb. Az EU déli tag­ál­la­mai meg­kap­ják a pén­zü­ket, az észa­ki tag­ál­la­mok jelen­tős befi­ze­té­si ked­vez­mé­nyek­hez jutot­tak, Orbán Vik­tor­nak pedig „egy­elő­re nem­igen kell aggód­nia a jog­ál­la­mi­ság ügyé­ben” – írta a lap.

A jog­ál­la­mi­ság elve­i­nek védel­mé­re ter­ve­zett mecha­niz­must „dara­bok­ra szed­ték” a brüssze­li csú­cson. A tanács­ko­zás záró­do­ku­men­tu­má­ban már egy szó sincs róla. A mecha­niz­mus­sal szem­be­ni ellen­ál­lást veze­tő magyar kor­mány­fő még az Euró­pai Tanács elnö­ke, Charles Michel által java­solt „gyen­gí­tett vál­to­zat­nak” sem kegyel­me­zett. Így sok min­den utal arra, hogy Orbán Vik­tor való­ban elér­te azt a „nagy győ­zel­met”, ame­lyért a magyar saj­tó­ban ünnep­lik – áll a lapban.

A töb­bi között hoz­zá­tet­ték, hogy Ang­e­la Mer­kel is köze­le­dett Orbán Vik­tor­hoz, a tanács­ko­zás utá­ni saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón elmond­ta, hogy a német soros elnök­ség támo­gat­ja azt a törek­vé­sét, hogy zár­ják le az Euró­pai Par­la­ment elő­ter­jesz­té­sé­re Magyar­or­szág ellen indí­tott, úgy­ne­ve­zett hetes cikk sze­rin­ti eljárást.

Le Figa­ro: Buda­pest és Var­só egyet­ér­té­se érde­ké­ben nem eről­tet­ték a jog­ál­la­mi­ság kérdését

A ked­den haj­nal­ban véget ért euró­pai uni­ós csúcs­ta­lál­ko­zó sike­ré­hez arra volt szük­ség, hogy min­den tag­ál­lam sokat enged­jen állás­pont­já­ból. Len­gyel­or­szág és Magyar­or­szág egyet­ér­té­sét azzal sike­rült elér­ni­ük az állam- és kor­mány­fők­nek, hogy nem eről­tet­ték a jog­ál­la­mi­ság kér­dé­sét, neve­ze­te­sen azt, hogy a gaz­da­sá­gi men­tő­cso­mag szét­osz­tá­sát a jog­ál­la­mi­ság tel­je­sü­lé­sé­nek fel­té­te­lé­hez kös­sék – álla­pí­tot­ta meg a Le Figa­ro című fran­cia napi­lap publicistája.

A tag­or­szá­gok állam‑, illet­ve kor­mány­fői 92 órá­nyi keser­ves tár­gya­lás­so­ro­zat után fogad­ták el a 2021 és 2027 közöt­ti idő­szak­ra szó­ló EU-keret­költ­ség­ve­tést és a koro­na­ví­rus-jár­vány által súj­tott gaz­da­sá­gok hely­re­ál­lí­tá­sát cél­zó hatal­mas, 750 mil­li­árd eurós pénz­ügyi cso­ma­got. Miu­tán az állás­pon­tok nagyon külön­bö­ző­ek vol­tak kez­det­ben, min­den ország­nak nagy enged­ményt kel­lett ten­nie – emel­te ki Anne Rovan.

Pél­da­ként emlí­tet­te, hogy a jog­ál­la­mi­ság kér­dé­sé­nek meg­ol­dá­sá­hoz hason­ló­an jár­tak el a klí­ma­vál­to­zás elle­ni küz­de­lem tekin­te­té­ben is. A kar­bon­sem­le­ges­ség eléré­sét 2050-re ugyan­is közös uni­ós cél­ként tűz­ték ki, nem pedig úgy, hogy ennek min­den egyes tag­ál­lam ese­té­ben tel­je­sül­nie kell. Ez min­de­nek­előtt Len­gyel­or­szág­nak oko­zott nagy meg­könnyeb­bü­lést, viszont csök­ken­ti annak a dön­tés­nek a jelen­tő­sé­gét, hogy az EU 2021 és 2027 közöt­ti költ­ség­ve­té­si össze­gé­nek 30 szá­za­lé­kát az éghaj­lat­vál­to­zás elle­ni küz­de­lem­re fordítják.

Ez a meg­ál­la­po­dás csak a kez­de­te egy hosszú és veszé­lyes folya­mat­nak – írta a Le Figa­ro pub­li­cis­tá­ja. Min­den tag­ál­lam­nak tör­vény­be kell azt fog­lal­nia, és elkép­zel­he­tő, hogy fel fog hígul­ni. Az EU-nak emel­lett meg kell emel­nie a költ­ség­ve­té­si pla­font annak érde­ké­ben, hogy az Euró­pai Bizott­ság hitelt vehes­sen fel a pénz­pi­a­con, és már az év végé­ig az unió nem­ze­ti és regi­o­ná­lis par­la­ment­je­i­nek elő­ze­tes jóvá­ha­gyá­sá­ra is szük­ség lesz ehhez.

For­rás: MTI / Magyar Nemzet