Nem­ze­ti érté­kek, csúcsteljesítmények

A vetél­ke­dő­kön a gye­re­kek mobil­te­le­fon­nal fil­me­ket készí­te­nek helyi kéz­mű­ve­sek­ről – szá­molt be lapunk­nak Lezsák Sándor

Lezsák Sán­dor már a kilenc­ve­nes évek ele­jé­től azon dol­go­zott, hogy a sajá­tos hazai érté­kek hang­sú­lyo­san jelen­je­nek meg a köz­tu­dat­ban. Az Ország­gyű­lés alel­nö­két, a Laki­te­lek Nép­fő­is­ko­la Ala­pít­vány elnö­két a hun­ga­ri­ku­mok­ról kér­dez­tük, illet­ve arról, hogyan lehet még inkább hely­zet­be hoz­ni a sajá­tos magyar értékeket.

– Hogyan kez­dő­dött a hun­ga­ri­ku­mok tör­té­ne­te?

– Az első hun­ga­ri­kum­kon­fe­ren­ci­át 1992-ben, a laki­te­le­ki Nép­fő­is­ko­lán szer­vez­tük, ahol Rubovsz­ky And­rás a világ­hí­rű gyógy­vi­ze­ink­ről beszélt. Akkor tűnőd­tünk el azon, hogyan lehet­ne a jog­sza­bá­lyok ere­jé­vel tör­vény­ben biz­to­sí­ta­ni és bőví­te­ni a magyar érté­kek hazai és nem­zet­kö­zi érvé­nye­sü­lé­sét. Így kez­dő­dött a las­san három évti­ze­des folya­mat. Ösz­tön­ző hatás­sal volt rám a Magyar Örök­ség díj sike­res pél­dá­za­ta is. Vége­ze­tül Med­gya­szai Lász­ló és Simics­kó Ist­ván ter­jesz­tet­te elő 2008-ban az ország­gyű­lé­si hatá­ro­za­ti javas­la­tun­kat, és ebből szü­le­tett 2012-ben a magyar nem­ze­ti érté­kek­ről és a hun­ga­ri­ku­mok­ról szó­ló tör­vé­nyünk.

– Hogyan szü­le­tett meg a nem­ze­ti érték­pi­ra­mis?

– A pira­mis­áb­rát Balogh Lász­ló­val és Biri­nyi József­fel dol­goz­tuk ki, lénye­ge, hogy bár­ki java­sol­hat érté­ket. Több lép­cső­ben lehet eljut­ni a pira­mis csú­csá­ra, a hun­ga­ri­ku­mok gyűj­te­mé­nyé­be. Mind­er­ről a web­ol­da­lunk rész­le­te­sen tájé­koz­tat.

– Szá­mom­ra meg­le­pő, hogy pél­dá­ul a Kodály-mód­szer hun­ga­ri­kum, de a Bar­tók-élet­mű nem az. Miért?

– Ez folya­ma­tos vita a Hun­ga­ri­kum Bizott­ság ülé­se­in is. Kodály Zol­tán világ­szer­te elis­mert mód­sze­re a magyar­ság csúcs­tel­je­sít­mé­nye. Élet­mű­ve, ahogy Bar­tók Béláé is, a nem­ze­ti érték­tá­runk része. For­má­ló­dik az a javas­la­tunk, hogy
a világ­szín­vo­na­lú élet­mű­ve­ket a Magyar Örök­ség díj aján­lá­sá­val mél­tó hely­re, a Magyar Érték­tár­ba, a kiemel­ke­dő nem­ze­ti érté­kek közé emel­jük. Egyéb­ként tév­út­ra vezet­het ez a vita. Minő­ség, érték, élet­mű meg­íté­lé­se nem lehet polé­mia tár­gya, a nem­zet­kö­zi elis­mert­sé­gen túl a vég­ső dön­tést az idő hoz­za meg. Leg­utób­bi ülé­sün­kön a Magyar nép­me­sék rajz­film­so­ro­za­tot egy­han­gú sza­va­zás­sal minő­sí­tet­tük hun­ga­ri­kum­má. Világ­hí­rű magyar csúcs­tel­je­sít­mény: több mint száz­het­ven ország­ban száz­hu­szon­öt­mil­li­ó­an néz­ték meg ezt a soro­za­tot, a You­Tu­be-on pedig meg­ha­lad­ja a száz­öt­ven­mil­li­ót a nézett­sé­ge.

– A két­ez­res évek ele­jén viszont komoly nem­zet­kö­zi viták foly­tak a pálin­ka és a toka­ji bor kap­csán.

– Nem­ze­ti érté­ke­in­ket, érde­ke­in­ket védel­mez­ni kell, ez ter­mé­sze­tes köte­les­sé­günk a poli­ti­ka, a köz­élet min­den terü­le­tén. De ide kíván­ko­zik az a meg­győ­ző­dé­sünk is, hogy az érték, a minő­ség ben­nün­ket,
az ország­ké­pet, a nem­ze­tün­ket is védel­me­zi azzal, hogy pél­dát ad, minő­sé­gi mun­ká­ra ösz­tö­nöz.

– Mennyi­re lehet pon­to­san meg­ha­tá­roz­ni, hogy mi lehet hun­ga­ri­kum?

– A hun­ga­ri­kum a magyar nem­zet csúcs­tel­je­sít­mé­nye. Olyan rend­kí­vü­li, világ­szer­te ismert és elis­mert, kieme­lés­re mél­tó érté­ket hatá­roz meg, amely lehet egyé­ni vagy közös­sé­gi tel­je­sít­mény, talál­ha­tó a föld felett vagy a föld alatt itt, a Kár­pát-meden­cé­ben.

– Milyen hoza­dé­ka van a kitün­te­tő cím elnye­ré­sé­nek?

– Egy­részt a hun­ga­ri­kum véd­jegy hasz­ná­la­tá­val jár, más­részt arra törek­szünk, hogy a hun­ga­ri­ku­mok kiemelt költ­ség­ve­té­si támo­ga­tást kap­ja­nak a minő­ség meg­tar­tá­sa érde­ké­ben. Pályá­za­ti for­rá­sunk ebben az esz­ten­dő­ben ígé­re­te­sen bővült.

– Idén is meg­hir­det­ték a Kár­pát-meden­ce magyar fel­ső tago­za­to­sai szá­má­ra a hun­ga­ri­kum­ve­tél­ke­dőt. A ver­seny hogyan segí­ti a gye­re­ke­ket abban, hogy job­ban meg­is­mer­jék saját orszá­gu­kat, a magyar tel­je­sít­mé­nye­ket és a tájat, ahol élnek?

– Pél­dá­ul mobil­te­le­fon­nal készí­te­nek három – ötper­ces fil­me­ket helyi érté­kek­ről. Az isko­lák, peda­gó­gu­sok részé­ről rend­kí­vü­li az érdek­lő­dés. Olyan pályá­za­tot is ter­ve­zünk, amely­nek segít­sé­gé­vel a peda­gó­gu­sok hun­ga­ri­kum­mű­he­lyét hoz­zuk lét­re.

– A laki­te­le­ki Nép­fő­is­ko­lán folya­ma­to­san épül-szé­pül a magyar érté­kek kikö­tő­je, a Hun­ga­ri­kum Liget. A Nem­ze­ti Műve­lő­dé­si Inté­zet cso­dá­la­tos új épü­le­té­nek októ­be­ri átadá­sa után mi a követ­ke­ző lépés?

– A jövő esz­ten­dő ele­jén nyit­juk meg a Hun­ga­ri­ku­mok Házát, amely ott­hont ad a Magya­rok égen és föl­dön című inter­ak­tív kiállításnak.

Hun­ga­ri­ku­mok a Magyar Érték­tár-pira­mis csú­csánA Magyar nép­me­sék rajz­film­so­ro­za­tot száz­het­ven ország­ban mutat­ták beFo­tó: Kecskemétfilm

A Magyar Érték­tár hon­lap­ján (Hun​ga​ri​kum​.hu) a vilá­gon bár­hol élő magyar sze­mély javas­la­tot tehet helyi vagy táj­egy­sé­gi érté­kek elis­me­ré­sé­re. Ha nagyobb ható­su­ga­rú a tel­je­sít­mény, föld­raj­zi hely vagy talál­mány, akkor javas­lat és dön­tés alap­ján megyei/ágazati érték lehet, majd ha kiemel­ke­dő nem­ze­ti érték­nek íté­li a bizott­ság, beke­rül­het a Magyar Érték­tár­ba. Végül a pira­mis csú­csán ott a hun­ga­ri­ku­mok gyűj­te­mé­nye, amely­ben a het­ven­ha­to­dik a Magyar nép­me­sék rajz­film­so­ro­zat, olyan kivá­ló­sá­gok között, mint a Kodály-mód­szer, a magyar ope­rett, a Száz­ta­gú Cigány­ze­ne­kar, a magyar szab­lya­ví­vás, a toka­ji bor vagy a Magyar Pálos Rend. De amint azt a bizott­ság tag­jai több fóru­mon is hang­sú­lyoz­zák, nem az a fő cél, hogy min­den helyi érték hun­ga­ri­kum legyen, hanem az, hogy ami érték, ami minő­ség, fókusz­ba kerül­jön. A Hun­ga­ri­kum Bizott­ság leg­utób­bi laki­te­le­ki ülé­sén a Magyar Érték­tár gyűj­te­mé­nye is bővült. Beke­rült a nem­ze­ti érté­kek közé a Jász­kürt-Lehel-kürt, a Mária­pó­csi Nem­ze­ti Kegy­hely és a pócsi búcsúk, Vitéz Lász­ló és a Vitéz Lász­ló-báb­já­ték, a magyar érték­men­tő műhely­ként műkö­dő Csán­gó Fesz­ti­vál, a dél-alföl­di szi­kes tavak és Kecs­ke­mét sze­cesszi­ós város­mag­ja a Cifrapalotával.

Magyar Örök­ség díj: bár­ki java­sol­hat jelöltet

A Magyar Örök­ség díjat a Magyar­or­szá­gért Ala­pít­vány hoz­ta lét­re 1995-ben, de 2003-tól a díjat a Magyar Örök­ség és Euró­pa Egye­sü­let gon­doz­za. Olyan intéz­mé­nyek, cso­por­tok kap­hat­ják, akik hoz­zá­já­rul­tak a magyar kul­tú­ra, sport, gaz­da­ság és tudo­mány terü­le­tén a tár­sa­da­lom erköl­csi, szel­le­mi fel­eme­lé­sé­hez. Éven­te négy­szer osz­ta­nak ki hét-hét Magyar Örök­ség díjat kul­tu­rá­lis gála­mű­sor kere­té­ben. Elis­me­rés­re mél­tó intéz­ményt, cso­por­tot bár­ki java­sol­hat. Min­den fel­ter­jesz­tett nevét az Ezüst­könyv­ben őrzik, és onnan választ­ják ki a díjazottakat. 

For­rás: Magyar Hírlap