Nem védi meg Brüsszel a nem­ze­ti kisebbségeket

Bőven van még ten­ni­va­ló az ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek joga­i­nak védel­me terén az Euró­pai Uni­ó­ban – derült ki a Mino­rity Safe­Pack kez­de­mé­nye­zés­ről tar­tott buda­pes­ti kon­fe­ren­ci­án. Gál Kin­ga fide­szes EP-kép­vi­se­lő sze­rint ezen a téren is ket­tős mér­cét alkal­maz Brüsszel a tag­ál­la­mok­kal szemben.

Mino­rity Safe­Pack mint a nem­ze­ti kisebb­sé­gek érdek­ér­vé­nye­sí­té­si esz­kö­ze cím­mel ren­de­zett a Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem (NKE) Euró­pa Stra­té­gia Kuta­tó Inté­ze­te (EUst­rat) pén­te­ken. Az ese­ményt a jár­vány­hely­zet miatt az inter­ne­ten lehe­tett követ­ni. A Mino­rity Safe­Pack egy euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés, amely­nek cél­ja, hogy az ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek védel­mé­re lét­re­jöj­jön egy uni­ós jogi stan­dard, a közös­sé­gek hely­ze­te ne csak az adott tag­ál­lam­tól függjön.

Ez az ötö­dik olyan pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés, amely siker­rel járt, azaz a szer­ve­zők leg­alább hét ország egy­mil­lió állam­pol­gá­rá­nak támo­ga­tá­sát megszerezték.

Októ­ber­ben meg­tar­tot­ták az első meg­hall­ga­tást az Euró­pai Par­la­ment­ben (EP), decem­ber­ben vitát ren­dez­nek és ezt köve­tő­en egy hatá­ro­za­ti javas­lat­ról sza­vaz­nak, janu­ár­ban pedig az Euró­pai Bizott­ság­nak (EB) érdem­ben rea­gál­nia kell az elő­ter­jesz­tés­ék­re és el kell dön­te­nie, indít‑e jog­al­ko­tá­si folyamatot.

A kon­fe­ren­ci­án Nav­ra­csics Tibor volt uni­ós biz­tos, egy­ko­ri igaz­ság­ügyi és kül­ügy­mi­nisz­ter, a kuta­tó­in­té­zet veze­tő­je hang­sú­lyoz­ta, a Mino­rity Safe­Pack új feje­ze­tet nyi­tott az euró­pai integ­rá­ció tör­té­ne­té­ben, hiszen sike­ré­vel vég­re meg­je­lent az euró­pai bel­po­li­ti­ka radar­ján a nem­ze­ti kisebb­sé­gek témája.

Vizi Balázs, az NKE tan­szék­ve­ze­tő­je fel­idéz­te az uni­ós integ­rá­ció főbb állo­má­sa­it és rámu­ta­tott, hogy máig nincs kon­szen­zus a tag­ál­la­mok közt a nem­ze­ti kisebb­sé­gek­kel való bánás­mód­ról. Mint mond­ta, nem csak a jog­sza­bá­lyi héza­gok kitöl­té­sé­re van szük­ség, hanem nem­zet­kö­zi össze­fo­gás­ra is nagy szük­ség van.https://www.youtube.com/embed/8fwM_dpgiJE

Vin­c­ze Loránt, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) EP-kép­vi­se­lő­je, az Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­ja (FUEN) elnö­ke emlé­kez­te­tett, hogy az Euró­pai Bizott­ság rend­re nem fog­lal­ko­zik a nem­ze­ti kisebb­sé­ge­ket ért jog­sér­té­sek­kel. Mint mond­ta, a kisebb­ség­vé­de­lem hely­ze­te tag­or­szá­gon­ként nagyon elté­rő képet mutat, ezen akar­nak vál­toz­tat­ni a Mino­rity Safe­Pack kez­de­mé­nye­zői. Vin­c­ze sze­rint szük­ség van stan­dar­dok­ra, ame­lyek min­den nem­ze­ti kisebb­ség szá­má­ra biz­to­sít­ják a jogi kereteke.

Az erdé­lyi kép­vi­se­lő emlé­kez­te­tett, hogy míg az EU nem fog­lal­ko­zik a nem­ze­ti kisebb­sé­gek kér­dé­sé­vel, addig az Euró­pa Tanács­nak két jogi esz­kö­ze is van, a Kisebb­ség­vé­del­mi keret­egyez­mény és A regi­o­ná­lis vagy kisebb­sé­gi nyel­vek euró­pai char­tá­ja, ám a tapasz­ta­lat az, hogy egy­részt eze­ket nem min­den ország rati­fi­kál­ta, más­részt pedig nem köve­tik szank­ci­ók a be nem tartásukat.

Hang­sú­lyoz­ta, az EU intéz­mény­rend­sze­re jelen­leg sem­mi­lyen védel­met sem nyújt az euró­pai ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek­nek nyel­vük és kul­tú­rá­juk meg­őr­zé­sé­hez, noha ezek olyan alap­ér­té­kek, ame­lye­ket a Lissza­bo­ni Szer­ző­dés is meg­ál­la­pí­tott – ebben a meg­ál­la­pí­tás­ban azon­ban ki is merül­nek a jogforrások.

Vin­c­ze arra a ket­tős mér­cé­re is rámu­ta­tott, hogy míg a Kop­pen­há­gai Kri­té­ri­u­mok­ra hivat­koz­va elvár­ják a kisebb­sé­gek védel­mét a csat­la­ko­zó orszá­gok­tól, a tag­ál­la­mok­tól már nem.

A prob­lé­ma pedig soka­kat érint, mint mond­ta, ötven­mil­li­ó­ra becsü­lök a nem­ze­ti kisebb­sé­gi cso­por­tok­hoz tar­to­zók szá­mát az unióban.

A jog­sér­tés, a diszk­ri­mi­ná­ció több égbe­ki­ál­tó ese­tét is fel­idéz­te Gál Kin­ga, a Fidesz-KDNP euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je, az EP Hagyo­má­nyos Kisebb­sé­gek, Nem­ze­ti Közös­sé­gek és Nyel­vek Frak­ció­kö­zi Mun­ka­cso­port­já­nak társelnöke.

Emlé­kez­te­tett Mali­na Hed­vig meg­ol­dat­lan ese­té­re, a maros­vá­sár­he­lyi orvo­si egye­tem kál­vá­ri­á­já­ra, a „kol­lek­tív bűnös­ség fel-fel­buk­ka­nó rém­ké­pé­re”, az úz-völ­gyi kato­na­te­me­tő ügyé­re, a szer­zett jogok önké­nyes meg­vo­ná­sá­ra – azaz a hatá­ron túli magyar­ság tapasz­ta­la­ta­i­ra a kör­nye­ző országokban.

Gál Kin­ga emlé­kez­te­tett arra, hogy az Euró­pai Bizott­ság az ilyen ese­tek­ben min­dig arra hivat­ko­zik, hogy tag­ál­la­mi hatás­kör­ről van szó, nem tud mit tenni.

A „tag­ál­la­mi hatás­kör arany­kö­de” azon­ban, mint mond­ta, lát­ha­tó­an csak egyes kivé­te­le­zett kor­má­nyok­nak jár, 2010 után ugyan­is meg­ta­pasz­tal­ta hazánk, hogy az EB bár­mi­lyen, kom­pe­ten­ci­á­já­ba nem tar­to­zó kér­dés­be is bele­szólt és bírál­ta Magyar­or­szá­got. Ha arról van szó, milyen ügyek verik ki a biz­to­sí­té­kot az EB-nél, a nem­ze­ti kisebb­sé­gek elle­ni jog­sér­té­sek utol­só­ak a sor­ban – muta­tott rá.

Gál fel­idéz­te, hogy a mun­ka­cso­port­hoz érke­ző infor­má­ci­ók alap­ján Nyu­gat-Euró­pá­ban is komoly nehéz­sé­gek­be ütköz­nek a regi­o­ná­lis nyel­ve­ket beszé­lők, vagy a magu­kat nem­ze­ti kisebb­ség­hez soro­lók, ám beszé­des, hogy min­den har­ma­dik ülé­sü­kön olyan ügyek kerül­nek elő, ame­lyek a hatá­ron túli magya­ro­kat érintik.

For­rás: Magyar Hírlap