Hírek Külföldi hirek Nem várnak az EU-ra: három tagállam is nekimegy a techóriásoknak

Nem várnak az EU-ra: három tagállam is nekimegy a techóriásoknak

Törvényellenessé tenné Lengyelország a közösségi hálózatok cenzúratevékenységét – ez derült ki abból a törvénytervezetből, amelyet múlt hét végén mutatott be a lengyel igazságügyi tárca. Varsó nem az egyetlen uniós tagállam, amelyik Donald Trump leköszönő amerikai elnök Twitterről való száműzése után sürgősen időszerűnek érzi a magánkézben lévő technológiai óriások szigorúbb rendszabályozását – legalábbis erre utal, hogy Franciaország és Németország is elkezdte a saját útját járni a platformok szabályozásában, miközben Brüsszel egyre jobban feszeng a tagállamok „önkényeskedése” miatt. A minap már Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte: összehívta a Digitális szabadság bizottság rendkívüli ülését, hogy a testület még a héten egyeztethessen a Gazdasági Versenyhivatal elnökével a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálási lehetőségeiről.

A közösségimédia-szolgáltatók működésének szabályozására vonatkozó társadalmi (és politikai) igény időről időre ez idáig is felbukkant a közbeszédben. Donald Trump leköszönő amerikai elnök Twitter- és Facebook-profiljainak a közelmúltban bekövetkezett felfüggesztése azonban egy kijózanító ütés tudatébresztő erejével hirtelen az egész nemzetközi közösség számára világossá tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásainak határokon átívelő tevékenysége ellenőrzéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt napok történései következtében világszerte egyre több ország tűzte napirendre a közösségi médiaplatformok szabályozásának régóta időszerű kérdését: a jelenleg hatályos törvények felülvizsgálatát célzó első lépések már meg is történtek Kanadában és Ausztráliában, és úgy tűnik:

számos európai uniós tagállam is úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) és digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) hatálybalépését, inkább saját kezébe veszi az önkényesen cenzúrázó technológiai konszernek megregulázását.

Lengyelország törvénye az első

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter múlt pénteken mutatta be azt az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet, amelynek célja, hogy biztosítsák a szólásszabadságot a lengyel internetfelhasználók számára.

– Méghozzá úgy, hogy ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét

– fogalmazott a Szolidáris Lengyelország nevű koalíciós párt politikusa. A lengyel elképzelés lényege az, hogy a lengyel kormány a védelme alá vonna minden olyan, a közösségi-médiaplatformokon közzétett bejegyzést, amely nem sérti meg Lengyelország törvényeit, így azok cenzúrája válna törvényellenessé. Katarzyna Szymielewicz, a Panoptykon nevű civil szervezet elnöke a tervezettel kapcsolatban elmondta: az papíron teljesen összhangban van azzal, amiért a civil társadalom hosszú ideje küzd az önkényes online cenzúrával szemben. A jobboldali kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint egyébként a közösségi oldalak tulajdonosai részéről történő beavatkozást egy választott – szakértőkből álló – lengyelországi tanács, az úgynevezett Szólásszabadság Tanácsa vizsgálhatná felül, amelynek tagjait a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanák ki.

A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, 48 órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz.

A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosára ötvenezer złotytól ötvenmillió złotyig (3,9 millió–3,9 milliárd forint) terjedő bírság szabható ki.

Jack Dorsey Twitter-vezérnek a leköszönő amerikai elnökkel szembeni példátlan fellépése világszerte lavinát indított el Fotó: MTI/EPA

Párizs beelőzi Brüsszelt

A közösségi médiaplatformok elszámoltathatóságának hirtelen Emmanuel Macron francia elnök is minden korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a francia kormány az elmúlt hétvégén az európai uniós DSA-t néhány módosítással szinte teljes egészében „átmásolta” egy friss törvénymódosítási javaslatba, amelyet bizottsági szinten már ezen a héten meg is vitatnak a francia nemzetgyűlésben, és várhatóan a következő hónapokban – tehát évekkel az uniós szabályozás jóváhagyása előtt – el is fogadhatják. A brüsszeli Politico ennek kapcsán azt írta:

Párizs ezen – az Európai Bizottság terveit kiindulópontként használó – lépése a nemzeti (tagállami) kezdeményezések sorozatának csupán legfrissebbje, az Európai Bizottság pedig nem túl boldog emiatt.

A gond csak az, hogy a bizottság által előkészített jogszabály előtt még nagyon hosszú út áll a hatályba lépésig: arra ugyanis az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, miközben az is nyilvánvaló, hogy a tagállamok már az elején számos kérdésben nem értenek egyet. Például abban, hogy a DSA-nak egyáltalán szabályoznia kell-e a káros, de még legális tartalmakat (például a dezinformációkat) vagy hogy kik vonhatók be a „kapuőr” fogalom ernyője alá – a nézeteltérések pedig egyúttal azt is jelentik, hogy a tisztázásukra szükséges idő csak még hosszabbá teszi a jogszabály elfogadásának idejét (amelyet egyébként a csomagot bemutató Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztos is a legjobb esetben minimum két évre saccolt). Érthető tehát a franciák sietsége:

Párizs ugyanis úgy kalkulál, hogy az uniós jogszabály 2023 decembere előtt nem lép hatályba – a lépés ugyanakkor máris újabb viszályt szült, hiszen Brüsszelben úgy érzik, Franciaország ezzel igyekszik nyomást gyakorolni, hogy az uniós intézmények a törvénytervezet Párizsnak megfelelő változatát foglalják el.

Németország mutatja az utat

A német parlament múlt csütörtökön már el is fogadott egy a nemzeti versenyjog módosítására benyújtott reformjavaslatot, amely Németországot a világ első olyan országává tenné, amelynek megelőző szabályai a nagy digitális platformok piaci erejének ellensúlyozására lettek szabva. A Politico ezzel kapcsolatban rámutatott: a technológiai óriásokra kivetett új korlátozásokkal sebtében haladva Berlin egyúttal saját befolyását is növeli az Európai Unióban, a német reformjavaslat ugyanis rendkívül hasonlít az Európai Bizottság digitális piacokról szóló jogszabályára.

Ahogy tehát Párizs a saját nemzeti szabályozásán keresztül mutatná a követendő utat Brüsszelnek, illetve a többi uniós tagállamnak a DSA kapcsán, úgy Berlin is letette saját javaslatait az asztalra a DMA-ra vonatkozóan.

A német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) pedig már tavaly egyértelművé tette a techóriásokkal szembeni álláspontját: a testület még decemberben indított vizsgálatot a Facebook ellen, mondván: az amerikai vállalat visszaél a német piacon szerzett fölényével, olyan módon, hogy hátráltatja a piaci versenyt és sérti a felhasználók információs önrendelkezéshez fűződő jogát.

A minap egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte a Facebookon:

összehívta a Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülését, hogy a testület még a héten egyeztethessen a Gazdasági Versenyhivatal elnökével a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálási lehetőségeiről.

Tóth Loretta

Forrás: Magyar Nemzet