Nem vár­nak az EU-ra: három tag­ál­lam is neki­megy a techóriásoknak

Tör­vény­el­le­nes­sé ten­né Len­gyel­or­szág a közös­sé­gi háló­za­tok cen­zú­ra­te­vé­keny­sé­gét – ez derült ki abból a tör­vény­ter­ve­zet­ből, ame­lyet múlt hét végén muta­tott be a len­gyel igaz­ság­ügyi tár­ca. Var­só nem az egyet­len uni­ós tag­ál­lam, ame­lyik Donald Trump lekö­szö­nő ame­ri­kai elnök Twit­ter­ről való szám­űzé­se után sür­gő­sen idő­sze­rű­nek érzi a magán­kéz­ben lévő tech­no­ló­gi­ai óri­á­sok szi­go­rúbb rend­sza­bá­lyo­zá­sát – leg­alább­is erre utal, hogy Fran­cia­or­szág és Német­or­szág is elkezd­te a saját útját jár­ni a plat­for­mok sza­bá­lyo­zá­sá­ban, miköz­ben Brüsszel egy­re job­ban feszeng a tag­ál­la­mok „önké­nyes­ke­dé­se” miatt. A minap már Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter is jelez­te: össze­hív­ta a Digi­tá­lis sza­bad­ság bizott­ság rend­kí­vü­li ülé­sét, hogy a tes­tü­let még a héten egyez­tet­hes­sen a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal elnö­ké­vel a tisz­tes­ség­te­len keres­ke­del­mi gya­kor­la­tok szank­ci­o­ná­lá­si lehetőségeiről.

A közös­sé­gi­mé­dia-szol­gál­ta­tók műkö­dé­sé­nek sza­bá­lyo­zá­sá­ra vonat­ko­zó tár­sa­dal­mi (és poli­ti­kai) igény idő­ről idő­re ez idá­ig is fel­buk­kant a köz­be­széd­ben. Donald Trump lekö­szö­nő ame­ri­kai elnök Twit­ter- és Face­book-pro­fil­ja­i­nak a közel­múlt­ban bekö­vet­ke­zett fel­füg­gesz­té­se azon­ban egy kijó­za­ní­tó ütés tudat­éb­resz­tő ere­jé­vel hir­te­len az egész nem­zet­kö­zi közös­ség szá­má­ra vilá­gos­sá tet­te, hogy egy demok­ra­ti­kus jog­ál­lam jelen­leg ren­del­ke­zés­re álló esz­kö­zei rend­kí­vül szűk kere­tet szab­nak a Szi­lí­ci­um-völgy tech­no­ló­gi­ai óri­á­sa­i­nak hatá­ro­kon átíve­lő tevé­keny­sé­ge ellen­őr­zé­sé­hez. Ezt bizo­nyít­ja, hogy az elmúlt napok tör­té­né­sei követ­kez­té­ben világ­szer­te egy­re több ország tűz­te napi­rend­re a közös­sé­gi média­plat­for­mok sza­bá­lyo­zá­sá­nak rég­óta idő­sze­rű kér­dé­sét: a jelen­leg hatá­lyos tör­vé­nyek felül­vizs­gá­la­tát cél­zó első lépé­sek már meg is tör­tén­tek Kana­dá­ban és Auszt­rá­li­á­ban, és úgy tűnik:

szá­mos euró­pai uni­ós tag­ál­lam is úgy dön­tött, hogy nem vár­ja meg az Euró­pai Bizott­ság által tavaly decem­ber­ben bemu­ta­tott digi­tá­lis szol­gál­ta­tá­sok­ról szó­ló jog­sza­bály (Dig­ital Ser­vi­ces Act, DSA) és digi­tá­lis pia­cok­ról szó­ló jog­sza­bály (Dig­ital Mar­kets Act, DMA) hatály­ba­lé­pé­sét, inkább saját kezé­be veszi az önké­nye­sen cen­zú­rá­zó tech­no­ló­gi­ai kon­szer­nek megregulázását.

Len­gyel­or­szág tör­vé­nye az első

Zbig­ni­ew Zio­bro len­gyel igaz­ság­ügyi minisz­ter múlt pén­te­ken mutat­ta be azt az inter­ne­tes közös­sé­gi fió­kok letil­tá­sát meg­ne­he­zí­tő tör­vény­ter­ve­ze­tet, amely­nek cél­ja, hogy biz­to­sít­sák a szó­lás­sza­bad­sá­got a len­gyel inter­net­fel­hasz­ná­lók számára.

– Még­hoz­zá úgy, hogy ne legyen helye cen­zo­ri beavat­ko­zá­sok­nak, ame­lyek defor­mál­ják a világ­há­lón a nap mint nap foly­ta­tott sza­bad véle­mény­cse­re lényegét

– fogal­ma­zott a Szo­li­dá­ris Len­gyel­or­szág nevű koa­lí­ci­ós párt poli­ti­ku­sa. A len­gyel elkép­ze­lés lénye­ge az, hogy a len­gyel kor­mány a védel­me alá von­na min­den olyan, a közös­sé­gi-média­plat­for­mo­kon köz­zé­tett bejegy­zést, amely nem sér­ti meg Len­gyel­or­szág tör­vé­nye­it, így azok cen­zú­rá­ja vál­na tör­vény­el­le­nes­sé. Katarzy­na Szy­mi­ele­wicz, a Panopty­kon nevű civil szer­ve­zet elnö­ke a ter­ve­zet­tel kap­cso­lat­ban elmond­ta: az papí­ron tel­je­sen össz­hang­ban van azzal, ami­ért a civil tár­sa­da­lom hosszú ide­je küzd az önké­nyes online cen­zú­rá­val szem­ben. A jobb­ol­da­li kor­mány­ban meg­vi­ta­tás­ra bocsá­tan­dó javas­lat sze­rint egyéb­ként a közös­sé­gi olda­lak tulaj­do­no­sai részé­ről tör­té­nő beavat­ko­zást egy válasz­tott – szak­ér­tők­ből álló – len­gyel­or­szá­gi tanács, az úgy­ne­ve­zett Szó­lás­sza­bad­ság Taná­csa vizs­gál­hat­ná felül, amely­nek tag­ja­it a len­gyel alsó­ház, a szejm kép­vi­se­lői 3/5‑ös több­ség­gel válasz­ta­nák ki.

A tanács­hoz fel­leb­be­zést nyújt­hat­ná­nak be pél­dá­ul a letil­tott, fel­füg­gesz­tett fió­kok fel­hasz­ná­lói, miu­tán a közös­sé­gi oldal tulaj­do­no­sa a meg­sza­bott, 48 órás határ­időn belül nega­tí­van viszo­nyult a hoz­zá irá­nyí­tott panaszhoz.

A tanács dön­té­se ellen bíró­ság­nál lehet majd fel­leb­bez­ni. A taná­csi, illet­ve bíró­sá­gi dön­tés be nem tar­tá­sa ese­té­ben a közös­sé­gi oldal tulaj­do­no­sá­ra ötven­ezer złoty­tól ötven­mil­lió zło­tyig (3,9 mil­lió – 3,9 mil­li­árd forint) ter­je­dő bír­ság szab­ha­tó ki.

Jack Dor­sey Twit­ter-vezér­nek a lekö­szö­nő ame­ri­kai elnök­kel szem­be­ni pél­dát­lan fel­lé­pé­se világ­szer­te lavi­nát indí­tott el Fotó: MTI/EPA

Párizs beelő­zi Brüsszelt

A közös­sé­gi média­plat­for­mok elszá­mol­tat­ha­tó­sá­gá­nak hir­te­len Emma­nu­el Mac­ron fran­cia elnök is min­den koráb­bi­nál nagyobb jelen­tő­sé­get tulaj­do­nít – leg­alább­is erre lehet követ­kez­tet­ni abból, hogy a fran­cia kor­mány az elmúlt hét­vé­gén az euró­pai uni­ós DSA‑t néhány módo­sí­tás­sal szin­te tel­jes egé­szé­ben „átmá­sol­ta” egy friss tör­vény­mó­do­sí­tá­si javas­lat­ba, ame­lyet bizott­sá­gi szin­ten már ezen a héten meg is vitat­nak a fran­cia nem­zet­gyű­lés­ben, és vár­ha­tó­an a követ­ke­ző hóna­pok­ban – tehát évek­kel az uni­ós sza­bá­lyo­zás jóvá­ha­gyá­sa előtt – el is fogad­hat­ják. A brüssze­li Poli­ti­co ennek kap­csán azt írta:

Párizs ezen – az Euró­pai Bizott­ság ter­ve­it kiin­du­ló­pont­ként hasz­ná­ló – lépé­se a nem­ze­ti (tag­ál­la­mi) kez­de­mé­nye­zé­sek soro­za­tá­nak csu­pán leg­fris­sebb­je, az Euró­pai Bizott­ság pedig nem túl bol­dog emiatt.

A gond csak az, hogy a bizott­ság által elő­ké­szí­tett jog­sza­bály előtt még nagyon hosszú út áll a hatály­ba lépé­sig: arra ugyan­is az Euró­pai Par­la­ment­nek és az Euró­pai Tanács­nak is rá kell majd bólin­ta­nia, miköz­ben az is nyil­ván­va­ló, hogy a tag­ál­la­mok már az ele­jén szá­mos kér­dés­ben nem érte­nek egyet. Pél­dá­ul abban, hogy a DSA-nak egy­ál­ta­lán sza­bá­lyoz­nia kell‑e a káros, de még legá­lis tar­tal­ma­kat (pél­dá­ul a dez­in­for­má­ci­ó­kat) vagy hogy kik von­ha­tók be a „kapu­őr” foga­lom ernyő­je alá – a nézet­el­té­ré­sek pedig egy­út­tal azt is jelen­tik, hogy a tisz­tá­zá­suk­ra szük­sé­ges idő csak még hosszab­bá teszi a jog­sza­bály elfo­ga­dá­sá­nak ide­jét (ame­lyet egyéb­ként a cso­ma­got bemu­ta­tó Marg­re­the Ves­tag­er digi­tá­lis ügye­kért és ver­seny­jo­gért fele­lős EU-biz­tos is a leg­jobb eset­ben mini­mum két évre sac­colt). Ért­he­tő tehát a fran­ci­ák sietsége:

Párizs ugyan­is úgy kal­ku­lál, hogy az uni­ós jog­sza­bály 2023 decem­be­re előtt nem lép hatály­ba – a lépés ugyan­ak­kor már­is újabb viszályt szült, hiszen Brüsszel­ben úgy érzik, Fran­cia­or­szág ezzel igyek­szik nyo­mást gya­ko­rol­ni, hogy az uni­ós intéz­mé­nyek a tör­vény­ter­ve­zet Párizs­nak meg­fe­le­lő vál­to­za­tát fog­lal­ják el.

Német­or­szág mutat­ja az utat

A német par­la­ment múlt csü­tör­tö­kön már el is foga­dott egy a nem­ze­ti ver­seny­jog módo­sí­tá­sá­ra benyúj­tott reform­ja­vas­la­tot, amely Német­or­szá­got a világ első olyan orszá­gá­vá ten­né, amely­nek meg­elő­ző sza­bá­lyai a nagy digi­tá­lis plat­for­mok pia­ci ere­jé­nek ellen­sú­lyo­zá­sá­ra let­tek szab­va. A Poli­ti­co ezzel kap­cso­lat­ban rámu­ta­tott: a tech­no­ló­gi­ai óri­á­sok­ra kive­tett új kor­lá­to­zá­sok­kal seb­té­ben halad­va Ber­lin egy­út­tal saját befo­lyá­sát is növe­li az Euró­pai Uni­ó­ban, a német reform­ja­vas­lat ugyan­is rend­kí­vül hason­lít az Euró­pai Bizott­ság digi­tá­lis pia­cok­ról szó­ló jogszabályára.

Ahogy tehát Párizs a saját nem­ze­ti sza­bá­lyo­zá­sán keresz­tül mutat­ná a köve­ten­dő utat Brüsszel­nek, illet­ve a töb­bi uni­ós tag­ál­lam­nak a DSA kap­csán, úgy Ber­lin is letet­te saját javas­la­ta­it az asz­tal­ra a DMA-ra vonatkozóan.

A német szö­vet­sé­gi ver­seny­hi­va­tal (Bun­des­kar­tellamt) pedig már tavaly egy­ér­tel­mű­vé tet­te a techó­ri­á­sok­kal szem­be­ni állás­pont­ját: a tes­tü­let még decem­ber­ben indí­tott vizs­gá­la­tot a Face­book ellen, mond­ván: az ame­ri­kai vál­la­lat vissza­él a német pia­con szer­zett fölé­nyé­vel, olyan módon, hogy hát­rál­tat­ja a pia­ci ver­senyt és sér­ti a fel­hasz­ná­lók infor­má­ci­ós önren­del­ke­zés­hez fűző­dő jogát.

A minap egyéb­ként Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter is jelez­te a Face­boo­kon:

össze­hív­ta a Digi­tá­lis Sza­bad­ság Bizott­ság rend­kí­vü­li ülé­sét, hogy a tes­tü­let még a héten egyez­tet­hes­sen a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal elnö­ké­vel a tisz­tes­ség­te­len keres­ke­del­mi gya­kor­la­tok szank­ci­o­ná­lá­si lehetőségeiről.

Tóth Loret­ta

For­rás: Magyar Nemzet