Nem tudták lejáratni Szijjártót
Felsült a BBC, ezért tartja vissza a külügyminiszterrelkészült interjút a magyar közmédia szerint
Sajátosan járt el a brit közmédia a magyar külügyminiszterrel készült interjú kapcsán. Nem ez volt az első eset, amikor a nyugat-európai média akadályozta a kormány álláspontjának bemutatását.
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal
Elsősorban a gyermekvédelmi törvényről kérdezte a brit közmédia Szijjártót
Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében levetítse a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel múlt héten bemutatott interjút – számolt be az M1 Híradó. A műsorban Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai újságírója úgy fogalmazott, a brit közszolgálati adó „megbízást kapott a nemzetközi lobbitól, hogy hozza nagyon nehéz helyzetbe”
Szijjártót, ez azonban Stephen Sackurnak a félórás interjú alatt nem sikerült. „A BBC végül egy hét tanakodás, gondolkodás, ide-oda küldözgetés után azt a választ adta, – egy jogász keresett meg bennünket –, hogy jelen pillanatban nincsenek meg az eszközök ennek az egy epizódnak a nemzetközi terjesztésére” – fejtette ki Bende, aki emlékeztetett: ez szokatlan eljárás a brit tévétársaságtól, hiszen a híradós anyagok és hírműsorok cseréje teljesen bevett dolog, pláne, hogy a magyar közmédia ezért fizet is.
A Hard Talk című műsorban a külügyminisztert többek között a gyermekvédelmi törvényről és a jogállamiság helyzetéről kérdezték. Szijjártó hangsúlyozta, a magyar kormány készen áll a vitára, a párbeszédre, de csupán előítéletek alapján teljesen értelmetlen vitatkozni, és kitért arra, hogy a gyermekvédelmi népszavazás eredményét mindenkinek tiszteletben kell majd tartania.
„Folyamatos támadás alatt állunk, hisz bármilyen döntést hozunk, az európai intézmények megtalálják a módját annak, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, és megpróbálnak megzsarolni bennünket annak érdekében, hogy megváltoztassuk a döntéseinket, és ne használjuk ki a nemzeti kompetenciák adta lehetőségeket” – tette hozzá. Szijjártó emlékeztetett, „mi egy konzervatív, kereszténydemokrata, hazafias kormány vagyunk, rendkívül stabil parlamenti és társadalmi háttérrel, ami nagyon csekély, nagyon kis lehetőséget biztosít az ország ügyeibe történő külső beavatkozásra”.
Nem ez volt az első példa arra, hogy a nyugati mainstream média valamilyen módon vissztartotta a magyar kormány álláspontját. Varga Judit igazságügyi miniszter június végén arról számolt be a Facebookon, hogy a Politico nem közölte a véleménycikkét a gyermekvédelmi törvény témájában. „A gyermekeket és szülőket védő törvénnyel kapcsolatos nemtelen és aljas hazugságokra adtam volna tiszta és egyenes, tényeken alapuló válaszokat írásomban, de úgy látszik az igazság nincs ínyére az európai sajtónak” – fogalmazott.
Tavaly tavasszal pedig az Euronews adásába nem került bele a Vargával készült interjú a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel kapcsolatban, a Cseh Katalin momentumos EP-képviselővel készült anyag azonban igen.
A beavatkozás új migrációs hullámot indíthat el
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével, Abdalláh bin Zajid Ál Nahajannal egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tunéziai helyzetről. A miniszterek kijelentették, hogy nem szabad külső beavatkozással nyomást gyakorolni az észak-afrikai országra, mert az csak súlyosbítana az ottani helyzeten. Szijjártó Péter figyelmeztetett, Európának az az érdeke, hogy Tunéziából ne váljon az afrikai migráció egyik újabb átjárója.
Európában nekünk az a legfontosabb, hogy ne induljanak meg újabb migrációs hullámok a Földközi-tengeren keresztül, szögezte le Szijjártó Péter. A hétvégén Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója arra szólította fel Tunézia elnökét, Kaisz Szaídot, hogy az ország mielőbb térjen vissza a demokratikus útra, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Minél gyorsabban alakítsanak új kormányt, és hívják össze a törvényhozást – sürgette az észak-afrikai ország vezetését Sullivan.
Forrás: Magyar Hírlap