Hírek Magyarországi hírek „Nem sza­bad baga­tel­li­zál­ni a keresz­tény­el­le­nes támadásokat”

„Nem sza­bad baga­tel­li­zál­ni a keresz­tény­el­le­nes támadásokat”

Magyar­or­szá­gon is lát­juk: a nyíl­tan poli­ti­kai tevé­keny­sé­get foly­ta­tó szer­ve­ze­tek egy­re nagyobb bele­szó­lást és hatal­mat akar­nak a poli­ti­ká­ban, min­den­fé­le demok­ra­ti­kus fel­ha­tal­ma­zás és legi­ti­má­ció nél­kül – nyi­lat­koz­ta Azbej Tris­tan az üldö­zött keresz­té­nyek meg­se­gí­té­sé­ért és a Hun­gary Helps prog­ram meg­va­ló­sí­tá­sá­ért fele­lős állam­tit­kár az Origónak.

– Mit lehet tud­ni a Black Lives Mat­ter hát­te­ré­ről, és miért for­dul­tak a keresz­tény jel­ké­pek ellen?
– A BLM-moz­ga­lom alap­ve­tő­en úgy indult, hogy az afro­a­me­ri­kai embe­rek mél­tó­sá­gát és jog­vé­del­mét lát­ta el. Ezzel szem­ben jól lát­szik, hogy idő­köz­ben olyan tár­sa­dal­mi témá­kat vet­tek fel, ami­nek nincs köze a kiin­du­ló­pont­hoz. Egy rassziz­mus­el­le­nes moz­ga­lom­ból mára az LMBTQ-lob­bi ele­me­it is pro­pa­gá­ló bal­li­be­rá­lis szó­cső­vé vált. A Soros-pén­zek­kel támo­ga­tott radi­ká­lis bal­ol­da­li Black Lives Mat­ter (BLM) moz­ga­lom, vala­mint az Anti­fa által ger­jesz­tett zavar­gás­hul­lám arra is figyel­mez­tet, hogy az eddi­gi esz­kö­zö­kön túl most már min­den eddi­gi­nél erő­sza­ko­sabb szél­ső­bal­ol­da­li szer­ve­ze­te­ket is bevet­nek a nem­zet­ál­la­mok szétverésére.

Seatt­le-ben lát­ha­tó, ahogy egy agresszív mar­xis­ta, szél­ső­bal­ol­da­li ideo­ló­gia kép­vi­se­le­te is sze­rep­hez jutott. A múlt héten volt ennek a kicsú­cso­so­dá­sa az erő­sza­kos keresz­tény­el­le­nes­ség meg­je­le­né­sé­vel. Ez nem csu­pán intel­lek­tu­á­lis keresz­tény­el­le­nes­ség már, hanem meg­va­ló­sul a fizi­kai agresszió is. Ez egy foko­zat a keresz­tény­ül­dö­zés felé, mivel itt még nem szá­mol­ha­tunk be sze­mé­lyek elle­ni táma­dás­ról, hanem temp­lo­mo­kat és szob­ro­kat ron­gál­nak meg. Volt pél­da arra, hogy egy Jézus-szob­rot lefe­jez­tek, de több temp­lo­mot fel­gyúj­tot­tak, így Los Ange­les­ben egy épü­let tel­je­sen kiégett. A flo­ri­dai Oca­la tele­pü­lé­sen viszont már arra is volt pél­da, hogy a szent­mi­sé­re gyü­le­ke­ző hívek jelen­lé­té­ben tör­tént a gyúj­to­ga­tás. Tör­té­nel­mi tapasz­ta­lat, hogy elő­ször az érté­ke­ket, majd a szim­bó­lu­mo­kat támad­ják, aztán pedig jön­nek az erő­sza­kos táma­dá­sok az embe­rek ellen. Így épül fel min­dig egy val­lá­si irány­zat, vagy éppen nép­cso­port elle­ni fel­lé­pés. Fon­tos arra is emlé­kez­tet­ni, hogy nem sza­bad baga­tel­li­zál­ni a keresz­tény­el­le­nes táma­dá­so­kat. Ezt tapasz­tal­hat­juk a napok­ban fel­gyúj­tott nantes‑i szé­kes­egy­ház­ról szó­ló bal­li­be­rá­lis kom­men­tá­rok­ban is. Itt az ide­je, hogy meg­álljt paran­csol­junk a nyu­ga­ti keresz­tény­el­le­nes­ség­nek. Ahogy Magyar­or­szá­gon is lát­juk: a nyíl­tan poli­ti­kai tevé­keny­sé­get foly­ta­tó szer­ve­ze­tek egy­re nagyobb bele­szó­lást és hatal­mat akar­nak a poli­ti­ká­ban, min­den­fé­le demok­ra­ti­kus fel­ha­tal­ma­zás és legi­ti­má­ció nélkül.

– Van‑e pon­tos kimu­ta­tás az ame­ri­kai táma­dá­sok­ról?
– Az egy­re erő­sza­ko­sabb nyu­ga­ti keresz­tény­el­le­nes­ség­gel kap­cso­lat­ban a libe­rá­lis irá­nyí­tá­sú fősod­ra­tú média min­dent meg­tesz, hogy elfed­je eze­ket az inci­den­se­ket. Ha pedig beszá­mol­nak róla, akkor azt elfer­dí­tik, és úgy mutat­ják be, mint­ha tel­je­sen más dolog­ról len­ne szó, vagy éppen vélet­len eset­ről. A nyu­gat-afri­kai dzsi­ha­dis­ta táma­dá­so­kat a nyu­ga­ti libe­rá­lis médi­á­ban a klí­ma­vál­to­zás hatá­sa­i­val magya­ráz­zák. Az Egye­sült Álla­mok­ban a kato­li­kus temp­lo­mok ellen szá­mos helyen volt táma­dás, és ebben a más fele­ke­ze­tek még nem is szerepelnek.

– Mennyi­re erős az Egye­sült Álla­mok­ban a keresz­tény­el­le­nes állás­pont?
– Az ideo­ló­gi­ai keresz­tény­el­le­nes­ség eddig Euró­pá­ban volt erő­sebb törek­vés. Az USA-ban a keresz­tény fele­ke­ze­tek lénye­ge­sen erő­tel­je­seb­ben lép­tek fel, és lép­nek fel ezen törek­vé­sek­kel szem­ben. Az azon­ban jól lát­szik, hogy pró­bál­ják a keresz­tény­sé­get úgy bemu­tat­ni, mint egy elnyo­mó és agresszív jog­fosz­tó esz­me. Ennek oka, hogy kiemel­tek olyan kisebb­sé­gi cso­por­to­kat, ame­lyek­nek állí­tó­lag a keresz­té­nyek meg­pró­bál­ják elven­ni a joga­i­kat. Ezen keresz­tény­el­le­nes törek­vé­sek néze­te­i­be nem fér­nek bele azok a tények, misze­rint a keresz­tény­ség ma a leg­ül­dö­zöt­tebb val­lás a vilá­gon. 260 mil­lió keresz­tény szen­ved el ma vala­mi­lyen hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tést a val­lá­sa miatt. Éppen ezért, ami­kor Magyar­or­szág a nem­zet­kö­zi fóru­mo­kon min­dent elkö­vet, hogy a keresz­tény­ül­dö­zé­sek­ről hírt adjon vagy éppen fel­lép­jen elle­ne, akkor az előbb emlí­tett körök min­dent meg­tesz­nek a hitel­te­le­ní­té­sünk­re. Mind­eköz­ben min­dent meg­tesz­nek a keresz­tény érté­kek lebon­tá­sa érde­ké­ben, így a csa­lá­dok és a nem­ze­tek ellen folya­ma­to­san veze­tik a táma­dá­so­kat. Nyu­gat-Euró­pa szin­te már elve­szett a keresz­tény kul­túr­kör szá­má­ra, mivel az Egye­sült Álla­mok­kal szem­ben ott nem volt olyan erős ellen­pó­lus, amely képes lett vol­na arra, hogy szem­be­száll­jon az egy­há­zak elle­ni táma­dá­sok­kal. Jó pél­da erre, hogy a nyu­ga­ti keresz­tény­de­mok­ra­ta pár­tok egy­re inkább bal­ra sod­ród­nak, és több olyan eset is volt, ami­kor ezen pár­tok arról beszél­nek már, hogy a keresz­tény uta­lá­so­kat vegyék ki saját szer­ve­ze­te­ik nevéből.

A tel­jes cikk ITT olvas­ha­tó el.

For­rás: Magyar Nem­zet / Origo