Nem csi­tul a „magyar­ve­szély” Úzvölgyében

A Maros­vá­sár­he­lyi Táb­la­bí­ró­ság októ­ber 7‑én jog­erős íté­let­ben ugyan eluta­sí­tot­ta a Bákó megyei Dor­mán­fal­va arra irá­nyu­ló kere­se­tét, hogy érvény­te­le­nít­sék az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tőt Csík­szent­már­ton köz­va­gyo­ná­vá nyil­vá­ní­tó önkor­mány­za­ti hatá­ro­za­tot, a sír­kert körü­li hábo­rú nem csitul.

A jár­vány­ügyi kor­lá­to­zá­so­kat sem­mi­be véve több száz román ünne­pel­te októ­ber 25-én a román had­se­reg nap­ját a román – magyar egy­más­nak feszü­lés immár szim­bo­li­kus hely­szí­né­vé ala­ku­ló katonatemetőben.

Mint isme­re­tes, Dor­mán­fal­va önkor­mány­za­ta 2019 ápri­li­sá­ban önké­nye­sen román par­cel­lát ala­kí­tott ki a Har­gi­ta és Bákó megye hatá­rán fek­vő sír­kert­ben, ame­lyet koráb­ban Csík­szent­már­ton köz­ség gon­do­zott, a magyar közös­ség pedig magyar kato­na­te­me­tő­ként tart szá­mon. Tavaly júni­us 6‑án több ezer román meg­em­lé­ke­ző erő­szak­kal nyo­mult be a teme­tő­be, és vett részt a román par­cel­la és emlék­mű fel­szen­te­lé­sén, miköz­ben a szé­ke­lyek élő­lánc­cal pró­bál­ták meg­aka­dá­lyoz­ni az agressziót.

A köz­té­ri meg­em­lé­ke­zé­sek szer­ve­zé­sét kor­lá­tok közé szo­rí­tó jár­vány­ügyi intéz­ke­dé­sek miatt az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc októ­ber 23‑i emlék­nap­ján idén szá­mos magyar ren­dez­vényt halasz­tot­tak el. A román had­se­reg nap­ján – ame­lyet az utol­só erdé­lyi tele­pü­lés román kato­na­ság álta­li, 1944. októ­ber 25‑i elfog­la­lá­sá­nak évfor­du­ló­ján tar­ta­nak – azon­ban idén is meg­em­lé­ke­zést tar­tot­tak az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő­ben, nem törőd­ve a jár­vány­ügyi elő­írá­sok­kal. Az ese­ményt a koráb­bi­ak­hoz hason­ló­an a Nép Útja (Calea Nea­mu­lui) elne­ve­zé­sű egye­sü­let szer­vez­te, amely­nek elnö­ke, Mihai Sorin Tîr­no­ve­anu elő­ze­te­sen a közös­sé­gi olda­lán töme­ges rész­vé­tel­re buz­dí­tott. Fel­hí­vá­sa cél­ba is ért, több szá­zan érkez­tek a hely­szín­re, ame­lyet ren­ge­teg csend­őr és rend­őr biz­to­sí­tott, még roham­men­tő­ket is kiren­del­tek. Tîr­no­ve­anu sze­rint eze­ken a meg­em­lé­ke­zé­se­ken ezen­túl még nagyobb szám­ban kell jelen len­ni, tuda­to­sí­ta­ni kell min­den­ki­ben, hogy Har­gi­ta megye is román föld.

Az egye­sü­let elnö­ke beszé­dé­ben foko­zott éber­ség­re szó­lí­tott fel. Sze­rin­te az RMDSZ cél­ja eltá­vo­lí­ta­ni a tavaly fel­ál­lí­tott román beton­ke­resz­te­ket és az orto­dox emlékművet.

A szó­nok arra kér­te a kör­nyék­be­li román fal­vak lakó­it, hogy bár­mi gya­nús moz­gást ész­lel­nek, azon­nal jelez­zék, és „tíz­ezer román lesz itt”.

A dor­mán­fal­vi pol­gár­mes­ter is biz­to­sí­tot­ta az egy­be­gyűl­te­ket, hogy őrsé­get áll­va vigyáz­zák majd a román­ság tava­lyi teme­tő­fog­la­lás­kor gyúj­tott láng­ját. Az elöl­já­ró a tava­lyi meg­em­lé­ke­zés­hez hason­ló­an töb­bek­nek is átad­ta az Úzvöl­gye fia elne­ve­zé­sű kitüntetést.

A pro­vo­ka­tív gesz­tus által a magyar­ság köré­ben kivál­tott hatal­mas fel­há­bo­ro­dás­ból Bor­boly Csa­bá­nak, a Har­gi­ta megyei önkor­mány­zat elnö­ké­nek is „jutott”. A szé­kely­föl­di elöl­já­ró ugyan­is azzal igye­ke­zett nyug­tat­gat­ni a kedé­lye­ket, hogy nem kell rea­gál­ni min­den hason­ló pro­vo­ká­ci­ó­ra. Az elnök amúgy a jár­vány­ügyi til­tá­sok­ra hivat­koz­va kez­de­mé­nyez­te a ren­dez­vény betil­tá­sát, levél­ben for­dult a szom­szé­dos Bákó megyei önkor­mány­zat­hoz, hogy ne enge­dé­lyez­zék a román had­se­reg nap­ja alkal­má­ból ter­ve­zett töme­ges ren­dez­vé­nye­ket, és hason­ló eljá­rás­ra szó­lít­sák fel a helyi önkor­mány­za­to­kat is. Mint kide­rült, ered­mény nélkül.

Az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő ügye amúgy más hely­szí­nen is fel­buk­kant A dél-romá­ni­ai Giur­giu megyé­ben tar­tott egyik ünnep­sé­gen egy hábo­rús vete­rán beszé­dé­ben úgy fogal­ma­zott: az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő­ben egy­faj­ta magyar ter­jesz­ke­dés tör­té­nik, pedig ott román hősök szen­ved­tek, akik most is ott nyug­sza­nak. „Ne enged­jé­tek, hogy elma­gya­ro­sod­jon az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő!” – szó­lí­tott fel a román hadastyán.

For­rás: Magyar Nemzet