Hírek Amerikai hirek Napok óta tün­tet­nek USA-ban

Napok óta tün­tet­nek USA-ban

Napok óta lán­gok­ban áll Ame­ri­ka több nagy­vá­ro­sa. Az éjsza­kák a fosz­to­ga­tó­ké és az olyan, őket fel­tü­ze­lő bal­ol­da­li anar­chis­ta cso­por­to­ké, mint az Anti­fa. Ame­ri­ká­ban csak Soros-had­se­reg néven emle­ge­tik az ere­de­ti­leg Német­or­szág­ban lét­re­jött ult­ra­bal­ol­da­li, csak a nevé­ben anti­fa­sisz­ta szer­ve­ze­tet. Az Anti­fa az elmúlt évti­ze­dek­ben szi­lár­dan meg­ve­tet­te a lábát Ame­ri­ká­ban, és a libe­rá­lis Oba­ma-kor­mány­nak eszé­be sem jutott figyel­tet­ni a veszé­lyes, a Donald Trump által jog­gal „bel­ső ter­ror­szer­ve­zet­té” nyil­vá­ní­tott hálózatot.

Az álla­mi rend­őr­sé­gek és a Hom­eland Secu­rity hamar rájött, hogy a tün­te­té­se­ket és meg­em­lé­ke­zé­se­ket erő­szak­ra vál­tó hang­adók az Anti­fa akti­vis­tái. Őket és fize­tett rendbontói­kat buszok­kal szál­lí­tot­ták tün­te­tés­ről tün­te­tés­re. A mód­sze­rük régi, évti­ze­dek óta alkal­maz­zák pél­dá­ul Ber­lin­ben május else­jén. Kihasz­nál­ják a töme­get, főleg az annak amúgy is rend­bon­tás­ra haj­la­mos, akkor mát ittas és bedro­go­zott részét. Elég, ha az első követ vagy Molo­tov-kok­télt az Anti­fa-akti­vis­ta dob­ja, a tömeg­di­na­mi­ka pil­la­na­tok alatt köve­ti az erő­sza­kos visel­ke­dés­min­tát, a leg­töb­ben pedig bíz­nak a tömeg ano­ni­mi­tá­sá­ban és így a bün­tet­len­ség­ben. A zavar­gá­so­kon készí­tett videó fel­vé­te­le­ken is ez a tak­ti­ka lát­ha­tó. A szer­ve­zett­sé­get mutat­ja az is, hogy a zavar­gá­sok hely­szí­né­re már elő­ző­leg rak­lap­szám­ra szál­lí­tot­tak tég­lá­kat. Eze­ket a tün­te­tők per­sze fel is hasz­nál­ták. A helyi rend­őr­sé­gek ezt fel­fe­dez­ve most teher­au­tó­szám­ra gyűj­tik be a tég­la­ra­ko­má­nyo­kat, és a biz­ton­sá­gi kame­rák fel­vé­te­le­it ele­mez­ve folyik a nyo­mo­zás a szál­lí­tók ellen.

Donald Trump már a had­se­reg beve­té­sét is fon­to­ló­ra vet­te, mivel a helyi rend­őr­sé­gek lát­ha­tó­an nem képe­sek meg­bir­kóz­ni a zavar­gá­sok­kal. Joe Biden demok­ra­ta elnök­je­lölt és a Soros György támo­ga­tá­sát élve­ző bal­ol­dal poli­ti­kai tőkét akar ková­csol­ni az eset­ből. Meg­pró­bál­ják a novem­be­ri válasz­tá­sig fenn­tar­ta­ni a tár­sa­dal­mi feszült­sé­get, hogy ez ráég­jen Trump elnök­sé­gé­re. Az őri­zet­be vett anar­chis­ták­nak bal­ol­da­li, szin­tén Soros­hoz köt­he­tő civil szer­ve­ze­tek nyúj­ta­nak jog­se­gélyt, és sok eset­ben még az óva­dé­kot is kifi­ze­tik, hogy az akti­vis­ták azon­nal sza­bad­láb­ra kerül­je­nek. Köz­ben az FBI beje­len­tet­te, hogy nyo­moz­ni kez­dett az Anti­fa zavar­gá­sok­ban betöl­tött sze­re­pét ille­tő­en. Trump meg­vá­lasz­tá­sa után is az Anti­fa szí­tot­ta a feszült­sé­get Ame­ri­ka utcá­in. Akti­vis­tái zász­ló­kat éget­tek és össze­ver­tek embe­re­ket, akik trum­pos póló­kat vagy base­ball­sap­ká­kat visel­tek. A bal­ol­dal nem riad vissza bűnö­zők beve­té­sé­től sem, ha ez poli­ti­kai érde­ke­it szolgálja.

Fotó: MTI

A tün­te­tés­so­ro­za­tot egy tra­gi­kus rend­őri túl­ka­pás indí­tot­ta el. Egy ember­te­len aktus egy kiszol­gál­ta­tott, meg­bi­lin­cselt ember­rel szem­ben, ez tagad­ha­tat­lan. A biz­ton­sá­gi őri mun­ká­ját elvesz­tő fér­fi egy húsz­dol­lá­ros fede­zet nél­kü­li csek­ket akart bevál­ta­ni, ami nem egy komoly bűn­cse­lek­mény. Azon­ban Floyd­nak már volt össze­tű­zé­se a tör­vénnyel, mivel vég­re­haj­tott egy fegy­ve­res rab­lást, ami miatt több évet töl­tött bör­tön­ben. Talán ez és hatal­mas ter­me­te volt a kivál­tó ok, hogy miért jár­tak el vele bru­tá­li­san a kiér­ke­ző rendőrök.

A kezek hát­ra­bi­lin­cse­lé­se jogos, mivel a gya­nú­sí­tott így nem tud kárt ten­ni sem magá­ban, sem az őt kísé­rő, illet­ve szál­lí­tó rend­őrök­ben. Viszont ért­he­tet­len, hogy miért kel­lett Floy­dot a föld­re fek­tet­ni, hiszen be lehe­tett vol­na ültet­ni a jár­őr­ko­csi­ba és bevin­ni kihall­ga­tás­ra. Főleg fel­fog­ha­tat­lan, hogy miért tér­delt a rend­őr a nya­ká­ra. Meg­néz­tem min­den fel­lel­he­tő fotót és vide­ót, ám ezek sem adnak értel­met a rend­őr „intéz­ke­dé­sé­nek”. A meg­bi­lin­cselt fér­fi hall­ha­tó­an mond­ta a rend­őr­nek, hogy nem jut leve­gő­höz, ám az nem törő­dött a segély­ké­rés­sel. Vagy ful­la­dás, vagy a nya­ki verő­ér hosszas elszo­rí­tá­sa okoz­hat­ta a halálát.

Itt még van­nak két­sé­gek; a csa­lád által fel­kért orvos sze­rint ful­la­dás követ­ke­zett be, a másik pato­ló­gus viszont nagyon magas kon­cent­rá­tum­ban talált szin­te­ti­kus dro­go­kat Floyd szer­ve­ze­té­ben és egy szív­ko­szo­rú­ér-elvál­to­zást is, az orvos sze­rint ezek a fak­to­rok is hoz­zá­já­rul­hat­tak a halá­lá­hoz. Teté­zi az eset súlyos­sá­gát, hogy a rend­őrök nem pró­bál­ták meg újra­élesz­te­ni Floy­dot, ami­kor lát­ták, hogy a fér­fi nincs magánál.

Tény viszont az is, hogy sok rend­őrt gyil­kol­nak meg az Egye­sült Álla­mok­ban, és ezért egész más a fel­lé­pé­sük, mint egy átlag euró­pai rend­őr­nek. Nem vélet­le­nül visel­nek golyó­ál­ló mel­lényt és van sok­kal komo­lyabb fel­sze­re­lé­sük, mint itte­ni kol­lé­gá­ik­nak. A FBI-sta­tisz­ti­ka sze­rint 2018-ben ötven­öt rend­őrt öltek meg az Egye­sült Álla­mok­ban. Lebon­tás­ban: ötven­két fér­fit és három nőt, közü­lük negy­ven­hat fehér bőrű volt, hét afro­a­me­ri­kai és két hawaii. Közü­lük tizen­egy rend­őrt csal­tak csap­dá­ba hamis vész­hí­vás­sal, azért, hogy orvul agyon­lő­hes­sék őket. Ezen­fe­lül továb­bi ötven­egy rend­őr vesz­tet­te éle­tét bal­eset­ben, pél­dá­ul üldö­zés köz­ben. Ezért a rend­őrök sok­kal gyor­sab­ban nyúl­nak a lőfegy­ver­hez, mivel saját és kol­lé­gá­ik éle­tét gyak­ran csak lőfegy­ver­rel tud­ják meg­vé­de­ni. Az alkot­má­nyo­san biz­to­sí­tott fegy­ver­tar­tás miatt szin­te biz­to­sak lehet­nek ben­ne, hogy a leg­több elkö­ve­tő­nél is van fegyver.

Meg kel­le­ne vizs­gál­ni a rend­őr­kép­zést is, hogy rendelkeznek‑e az isko­lák­ból kike­rü­lő rend­őrök meg­fe­le­lő pszi­cho­ló­gi­ai fel­ké­szí­tés­sel, ami elen­ged­he­tet­len a rend­őri mun­ká­nál. A német­or­szá­gi kép­zés­ben nagyon belénk suly­kol­ták, hogy mi egyen­ru­hás pol­gá­rok vagyunk és a tör­vény­nek szer­zünk érvényt, nem pedig bün­te­tünk, a szó rossz értel­mé­ben. Egyik okta­tónk azt a taná­csot adta, hogy úgy vegyünk vala­kit őri­zet­be, ahogy adott eset­ben elvár­nánk, hogy velünk szem­ben is intézkedjenek.

Sok ame­ri­kai kol­lé­gám exka­to­na. Szol­gál­tak Irak­ban és Afga­nisz­tán­ban, részt vet­tek nagyon dur­va beve­té­se­ken. Sokan végig­néz­ték baj­tár­sa­ik halá­lát, és ez mély lel­ki sebe­ket hagyott ben­nük. Egy masszív rend­őri akció is kivált­hat egy eltúl­zott reak­ciót olyan rend­őrök­ből, akik poszt­tra­u­ma­ti­kus stressz szind­ró­má­ban szen­ved­nek. Ezért is fon­tos len­ne a vete­rá­nok ala­pos pszi­cho­ló­gi­ai fel­ké­szí­té­se a rend­őri mun­ká­ra, mielőtt szol­gá­lat­ba állnak.

For­rás : Georg Spöt­le A Néző­pont Inté­zet elemzője

Magyar Nem­zet