Hírek Elszakított területi hirek Vélemények/Publicisztikák Nagy­ro­mán kis gömböc

Nagy­ro­mán kis gömböc

Jön a magyar­el­le­nes aranykor

Fel­szá­mol­nák a magyar több­sé­gű megyé­ket, és tavasszal az Euró­pai Kon­zer­va­tí­vok és Refor­me­rek egyik veze­tő ere­jé­vé akar­nak vál­ni. Miért hízik mind nagyobb­ra az AUR nevű naci­o­na­lis­ta román párt kis göm­bö­ce, és vajon befalja‑e a „demok­rá­ci­át”?

Tűz­vész emész­tet­te el múlt év végén a Dákok Farm­ja (Fer­ma Dacil­or) nevű pan­zi­ót. Nyolc­an szén­né égtek ben­ne, töb­bek között a romá­ni­ai kato­nai hír­szer­zés egyik főnö­ké­nek a fia. Utóbb kide­rült, hogy a pan­zió tulaj­do­no­sa a buka­res­ti alvi­lág hír­hedt arca, pan­zi­ó­ja pedig enge­dély nél­kül műkö­dött, miként úgy is épült. Meg­ol­dot­ta okos­ba’. Pár hét­tel ezelőtt a fogyasz­tó­vé­del­mi ható­ság veze­tő­je zen­gett ódát közös­sé­gi olda­lán a hagyo­má­nyos ter­mé­ke­ket is készí­tő és a sza­bad dák szel­le­met kép­vi­se­lő pan­zi­ó­ról. Hamar eljött a böjt­je. Tavaly nem­egy­szer tör­tént tra­gé­dia a szo­ká­sos mély­ro­mán kor­rup­ció és nem­tö­rő­döm­ség miatt: augusz­tus­ban Cre­ve­di­á­ban fel­rob­bant egy tör­vény­te­len gázát­töl­tő állo­más, decem­ber­ben pedig a szé­kely­ud­var­he­lyi kol­lé­gi­um dőlt össze. A gázát­töl­tő állo­mást ter­mé­sze­te­sen a helyi, kor­mány­pár­ti pol­gár­mes­ter roko­na működtette.

Romá­ni­á­ban a kor­rup­ció füst­je egy­re foj­to­ga­tóbb és elvi­sel­he­tet­le­nebb – pedig már egy egész ország­nak hoz­zá­szo­kott a tüde­je. Ful­do­kol­nak a romá­nok, magya­rok, min­den­ki. A füst­fel­hők­ből pedig álta­lá­ban pró­fé­ták lép­nek elő, vál­to­zást, elszá­mol­ta­tást és igaz­sá­got ígér­ve. Tehát nem cso­da, hogy emel­ke­dő­ben az ult­ra­or­to­dox ürge­bőr­be varrt AUR (a Romá­nok Egye­sü­lé­sé­ért Szö­vet­ség – mely moza­ik­szó ara­nyat jelent – a szerk.) nevű párt csil­la­ga. Egy évvel ezelőtt az erdé­lyi magyar médi­á­ban hosszú cikk­ben temet­ték a pár­tot, mond­ván, leál­do­zott a kez­de­ti lel­ke­se­dés, kipuk­kadt a nagy­ro­má­nos kis göm­böc. Hát, a fel­mé­ré­sek azt bizo­nyít­ják, hogy fel­ült a halott, illet­ve ki sem terült egé­szen. A köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok sze­rint az AUR a máso­dik leg­erő­sebb párt­tá izmo­so­dott, húsz szá­za­lék­ra mérik, míg az együtt kor­mány­zó PSD‑t és PNL‑t 30, illet­ve 19 körü­li­re. Sőt, az AUR-ból kivált magyar­el­le­nes gyű­lö­let­hisz­té­ri­ka, a par­la­ment fő att­rak­ci­ó­já­nak szá­mí­tó Dia­na Șoșo­acă S. O. S. Romá­nia nevű párt­ja is meg­ha­lad­ná az ötszá­za­lé­kos par­la­men­ti küszö­böt. Az AUR ráve­ti magát az olcsón fel­kí­nált konc­ra, és azt kia­bál­ja, hogy a fön­tebb emlí­tett tra­gé­di­ák a kor­mány és az elmúlt har­minc év kor­rup­ci­ó­já­nak rová­sá­ra írha­tók, az álla­mi ható­sá­gok ugyan­is nem elég szi­go­rú­ak. És nem lehet állí­ta­ni, hogy ne vol­na iga­zuk, de nem csak emi­att győz­het­nek tavasszal.

Arany­em­bör

Az AUR ere­jé­ben iga­zá­ból nincs sem­mi meg­le­pő, hisz 2000-ben a vul­gár­so­vi­nisz­ta Nagy-Romá­nia Párt 20, illet­ve 28 szá­za­lé­kot szer­zett. Csak­hogy az AUR nem pon­to­san ugyan­az, hisz a mal­muk­ra hajt­hat­ja a vizet az ország pro­test­han­gu­la­ta. Klaus Iohan­nis tíz­éves elnö­ki cik­lu­sá­val min­den­ki elé­ge­det­len, a kor­rup­ció­el­le­nes harc jel­sza­vá­val győ­zel­met ara­tó elnök ide­jé­ben mi sem vál­to­zott, a Kor­rup­ció­el­le­nes Ügyész­sé­get poli­ti­kai leszá­mo­lá­sok­ra hasz­nál­ták (ráadá­sul most éppen Flo­rin Cîțu volt minisz­ter­el­nö­köt és két egész­ség­ügyi minisz­tert vizs­gál­nak hata­lom­mal való vissza­élés miatt, a vak­ci­na­be­szer­zé­sek ügyé­ben). A pro­test­han­gu­lat miatt vár­ha­tó­an sokan vesz­nek majd részt az idei euró­pai par­la­men­ti, par­la­men­ti és elnök­vá­lasz­tá­son, ezért könnyen meg­tör­tén­het, hogy az ötszá­za­lé­kos küszö­böt mos­ta­ná­ban alul­ról sza­go­ló RMDSZ idén kiesik a tör­vény­ho­zás­ból, és ez tra­gi­kus követ­kez­mé­nyek­kel jár­hat az erdé­lyi magyar közös­ség éle­té­re az AUR típu­sú szél­ső­sé­gek által uralt parlamentben.

A nyu­ga­tos kor­má­nyok elvesz­tet­ték sza­va­hi­he­tő­sé­gü­ket, az AUR pedig tisz­ta lap­pal indul, hiszen sosem kor­mány­zott, tíz­szá­za­lé­kos par­la­men­ti párt­ként pedig nem simult bele a fősod­rú poli­ti­ká­ba, mint a koráb­bi prog­resszív pró­fé­ta­párt, az USR (Ment­sé­tek Meg Romá­ni­át Szö­vet­ség). Ám a Kor­rup­ció­el­le­ni Ügyész­ség vet­te a lapot, minap bejár­ta a román médi­át egy hír, hogy az AUR egyik volt fehér­me­gyei pol­gár­mes­te­rét hata­lom­mal való vissza­élés­sel vádol­ják, hisz két magán­há­zat épít­te­tett ille­gá­li­san az önkor­mány­zat gépe­i­vel és alkal­ma­zot­ta­i­val. És hogy miket mond mos­ta­ná­ban Geor­ge Simi­on, a Mol­do­va beke­be­le­zé­sé­ért küz­dő fut­ball­hu­li­gán­ból lett párt­ve­zér? Pél­dá­ul édes­ke­vés­nek tart­ja Romá­nia már­ci­u­si lég­té­ri és ten­ge­ri schen­ge­ni csat­la­ko­zá­sát, amit pedig a kor­mány­pár­tok óri­á­si siker­ként adnak el a köz­vé­le­mény­nek, és kri­ti­zál­ja, hogy a Buka­rest az alku része­ként ille­gá­lis mig­rán­so­kat fogad majd vissza. A párt bőszen haza­áru­ló­zik, és ahogy az erdé­lyi Net­hu­szár nevű por­tál fogal­maz: „…az üze­net, amit az AUR köz­ve­tít: ne aláz­kod­ja­nak meg a romá­nok, Schen­gen jár nekünk, nem foga­dunk el fél­kész meg­ol­dá­so­kat, ame­lye­kért cse­ré­be ráadá­sul túl sokat kell fizet­ni […] tel­jes mér­ték­ben rezo­nál arra, amit ez a tár­sa­da­lom érez.”

A Face­book Live-os bot­rány­po­li­ti­zá­lás­ból ipart űző párt ráadá­sul csök­ken­te­né a kkv-szek­tor adó­it, mér­sé­kel­né a szo­ci­á­lis segé­lye­ket azok­nál, akik tud­ná­nak dol­goz­ni, csak nem akar­nak, mert – mint mond­ják – elér­ke­zett az idő, hogy meg­sza­ba­dul­ja­nak az egész­sé­ges és mun­ka­ké­pes segé­lye­zet­tek­től (első­sor­ban a cigány­ság­ra gon­dol­nak). Tör­vény­ja­vas­la­tot is benyúj­tot­tak, amely­ben ötezer lej­re (380 ezer forint­ra) akar­ják emel­ni a mini­mál­bért, mert sze­rin­tük a román gaz­da­ság elbír­ná – javas­la­tu­kat nyil­ván lesza­vaz­zák, de az éter­ben már elter­jedt az üze­net. És per­sze Ukraj­na pén­ze­lé­sét is kritizálják.

Az AUR tehát piros – sár­ga – kék szi­vacs­ként nye­li magá­ba a tár­sa­dal­mi elé­ge­det­len­sé­get és fruszt­rá­ci­ót, amely­ből bőven kijut a Romá­ni­á­ban élők­nek, ráadá­sul kez­dik azt a lát­sza­tot kel­te­ni, hogy kor­má­nyoz­ni is tud­ná­nak. Mint meg­tud­tuk, szór­vány­vi­dé­ke­ken még magyar tago­kat is maguk­hoz von­za­nak, a ket­tős iden­ti­tá­sú­ak vagy a vegyes házas­ság­ban élő magyar felek ugyan­is nyi­tot­tak a párt üze­ne­te­i­re. Annak elle­né­re, hogy Geor­ge Simi­on egy tévé­in­ter­jú­ban kije­len­tet­te: ha kor­mány­ra kerül­nek, akkor egyik leg­el­ső intéz­ke­dé­sük­ként átszer­vez­nék Romá­nia köz­igaz­ga­tá­si rend­sze­rét, magya­rán román több­sé­gű megyék­be olvasz­ta­nák Har­gi­tát, Kovász­nát és Marost is. Érde­kes módon egyéb­ként a két magyar megye román több­sé­gű­be való nyo­mo­rí­tá­sát támo­gat­ja a bras­sói prog­resszív USR-nek, a Momen­tum test­vér­párt­já­nak kép­vi­se­lő­je is, tehát ebben bőszen egyet­ért a román poli­ti­kai elit. Nem vélet­le­nül nevez­te mér­ge­ző­nek az RMDSZ auto­nó­mia­ter­ve­ze­tét Mar­cel Cio­la­cu, a szo­ci­ál­de­mok­ra­ta PSD minisz­ter­el­nö­ke. A köz­igaz­ga­tá­si refor­mot min­den párt támo­gat­ná, ezért az RMDSZ nem az ördö­göt fes­ti a fal­ra, ami­kor szél­ső­sé­ge­sen magyar­el­le­nes párt­nak neve­zi az AUR‑t. Pár hét­tel ezelőtt az AUR-os kép­vi­se­lők neki­ron­tot­tak az RMDSZ kép­vi­se­lő­i­nek a par­la­ment­ben, egyi­kük azt kia­bál­ta, hogy „be vagy­tok pálinkázva”.

Pász­kán Zsolt, a Magyar Kül­ügyi Inté­zet kül­ső szak­ér­tő­je sze­rint a köz­igaz­ga­tá­si reform nem lehe­tet­len, de bonyo­lult ügy.

– Jelen­leg 42 megye van, ez tehát 42-szer annyi eloszt­ha­tó állást jelent, hiszen a megyei struk­tú­rát a pár­tok fő jutal­ma­zá­si esz­kö­zük­ként hasz­nál­ják, nem­csak pre­fek­tu­si szin­ten, hanem pél­dá­ul az egyik akti­vis­tá­juk test­vé­rét is elhe­lye­zik por­ta­szol­gá­lat­ra, és ezzel már­is bel­jebb van­nak. Mivel a megyék szá­mí­ta­nak a válasz­tá­si moz­gó­sí­tás fő esz­kö­ze­i­nek, átala­kí­tá­suk komo­lyab­ban leg­fel­jebb akkor jöhet szó­ba, hogy­ha beve­ze­tik az elekt­ro­ni­kus sza­va­zást, és átszer­ve­zik a jutal­ma­zá­si rend­szert. Ám ezzel örök­re meg­old­hat­ják a magyar kér­dést, ilyen­for­mán plusz­sza­va­za­to­kért is el lehet adni az ötle­tet. Sok múlik azon, hogy 2024-ben milyen lesz a par­la­ment össze­té­te­le. Ha az AUR túl­nye­ri magát, vagy máso­dik erő­ként kerül a tör­vény­ho­zás­ba, kevés esé­lyét látom annak, hogy kor­mányt ala­kít­son. Lehet­sé­ges lehet egy USR – AUR-koa­lí­ció, de még az sem elkép­zel­he­tet­len, hogy a szu­ve­re­ni­tás­pár­ti irány­ba sod­ró­dó PSD fog­jon össze az AUR-al. Ne feled­jük, hogy a román tár­sa­da­lom 25 – 30 szá­za­lé­ka min­dig vevő a magyar­el­le­nes üze­ne­tek­re. Titok­ban az egyéb pár­tok kép­vi­se­lői is együtt tap­sol­nak az AUR-ral, ami­kor magyar­bán­tás­ról van szó

– magya­ráz­ta a szakértő.

Pász­kán Zsolt azt is meg­je­gyez­te, hogy iga­zá­ból nem­csak Szé­kely­föld auto­nó­mi­á­já­tól fél­nek, hanem attól is, hogy a mol­do­va­i­ak is köve­tel­né­nek ilyet, ha végül beke­be­lez­nék a kis orszá­got. Buka­rest erő­sza­ko­san lob­bi­zott azért, hogy Mol­do­vá­ban ne mol­do­va­i­nak nevez­zék a hiva­ta­los nyel­vet az alkot­mány sze­rint, hanem román­nak, mert ha a mol­do­vai iden­ti­tás meg­ma­rad, az a „sze­pa­ra­tiz­mus” veszé­lyét hor­doz­ná magá­ban a jövő­ben. A román elit még nem dön­töt­te el, hogy melyik a ked­ve­zőbb meg­ol­dás: az egye­sü­lés vagy az önál­ló Mol­do­va meg­tar­tá­sa, ezért egy­elő­re EU‑s pén­zen fel­hiz­lal­ják a poszt­szov­jet álla­mot, és ami­kor eléri a kívánt vágó­súlyt, akkor majd fel­kö­tik a böl­lér­kö­tényt. Egy ilyen lépés saj­nos egy­be­vág­na a nyu­ga­ti érdekekkel.

Pulisz­kás européerek

Tavaly még kieb­ru­dal­ták Geor­ge Simi­ont a spa­nyol Vox mad­ri­di kon­fe­ren­ci­á­já­ról, ame­lyen Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök is részt vett. Az akko­ri­ban magát „román Orbán­ként” pozi­ci­o­ná­ló párt­ve­zér akkor köve­tő­i­nek azt hazud­ta, hogy beju­tott a ren­dez­vény­re. Nem­rég pedig azt állí­tot­ta, hogy magán­au­di­en­ci­án fogad­ta őt Ferenc pápa, ám utó­lag kide­rült, hogy az olasz­or­szá­gi romá­nok kül­dött­sé­gé­vel set­ten­ke­dett be a Szent­atyá­hoz, egy kará­cso­nyi kon­cert okán. Arról már nem kel­lett hazud­nia, hogy az olasz jobb­ol­dal Atre­ju című poli­ti­kai, köz­éle­ti talál­ko­zó­ján vett részt, ahol talál­ko­zott Gior­gia Melo­ni olasz minisz­ter­el­nök­kel az Itá­lia Test­vé­rei leg­na­gyobb ren­dez­vé­nyén. Itt tar­tott beszé­dé­ben Geor­ge Simi­on kije­len­tet­te, hogy az AUR meg­nye­ri a követ­ke­ző romá­ni­ai euró­pai válasz­tá­so­kat, hiszen „az Olasz­or­szág­ban élő romá­nok­kal együtt biz­to­san győz­ni tudunk” (Itá­li­á­ban 1,2 mil­lió román él – a szerk.). Az AUR csat­la­koz­ni sze­ret­ne az Euró­pai Par­la­ment ECR- (Euró­pai Kon­zer­va­tí­vok és Refor­me­rek) frak­ci­ó­já­hoz a válasz­tá­sok után, és von­zó par­ti­nak számít.

– Kap­tak egy nagy adag meg­elő­le­ge­zett bizal­mat, mert jól sze­re­pel­nek a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok­ban. És ha helyt­áll­nak a válasz­tá­so­kon, akár 10 – 12 man­dá­tu­mot is sze­rez­het­nek az ECR-frak­ció szá­má­ra, tehát annyit, amennyit a Fidesz szo­kott. A sike­res sze­rep­lés vissza­hat­hat majd a romá­ni­ai válasz­tás ered­mé­nye­i­re is, egy­faj­ta cezú­rá­vá válhat 

– véli Pász­kán Zsolt.

Simi­on tehát kez­de­mé­nye­ző­ként lép fel a nem­zet­kö­zi poli­ti­ká­ban, az AUR cél­ja az a jövő évi euró­pai par­la­men­ti válasz­tá­son, hogy részt vegyen az euró­pai intéz­mé­nyek reform­já­ban, és jobb­ra tol­ják Európát.

Arany­kór

Köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok sze­rint min­den máso­dik román szen­tül hiszi, hogy job­ban élt a kom­mu­niz­mus ide­jén, a román nyelv­ben ezt a kor­sza­kot gyak­ran „epo­ca de aur”-nak, tehát arany­kor­nak neve­zik, hol iro­ni­ku­san, hol vér­ko­mo­lyan. Való­szí­nű, hogy az AUR tuda­to­san ráját­szik erre a képzettársításra.

– Simi­on egy szi­vacs, nin­cse­nek önál­ló gon­do­la­tai, nem volt soha kiemel­ke­dő for­má­tu­mú poli­ti­kus, ám meg­ér­zi, hol van a rés, amint keresz­tül bebúj­hat. Azt lova­gol­ta meg, amit sok román kép­te­len elis­mer­ni, hogy Orbán Vik­tor szu­ve­re­nis­ta poli­ti­ká­já­val job­ban egyet­ért, mint saját poli­ti­ku­sa­ik szol­ga­lel­kű visel­ke­dé­sé­vel. Ezt nyil­vá­no­san nem vall­hat­ják be, mert ütkö­zik a több száz éve belé­jük nevelt magyar­el­le­nes­ség­gel, ezért a fősod­rú médi­á­ban arról írnak, hogy Orbán maga az ördög, ked­ve­zőt­le­nül elka­pott fotó­já­val illuszt­rál­ják a róla szó­ló cik­ke­ket és a töb­bi. De ezzel ellen­té­tes hatást vál­ta­nak ki, mivel az embe­rek elkez­de­nek figyel­ni arra, amit mond. A romá­nok között elég nép­sze­rű véle­mény, hogy „rosszab­bul kel­le­ne élnem azért, hogy Ukraj­ná­nak elad­has­sunk három tan­kot?” – csak nem merik kimon­da­ni. Az AUR támo­ga­tá­sá­val köz­vet­ve még­is kife­je­zik. Sokan elfe­lej­tik, hogy az AUR meg­lo­va­golt vala­mit, amit koráb­ban az USR. Ők szer­vez­ték a nagy civil tün­te­té­se­ket a PSD ellen, ők kez­de­mé­nyez­ték ezt a faj­ta szem­ben­ál­lást a fősod­rú poli­ti­ká­val, sőt, a par­la­men­ti cir­ku­szo­lás is a prog­resszí­vok újí­tá­sa. Az AUR ennek az ellen­ke­ző­je, egy kong­lo­me­rá­tum, amely magá­ba szip­pan­tot­ta a tár­sa­da­lom nem prog­resszív ele­me­it; az USR támo­ga­tá­sa pár­hu­za­mo­san csök­ken zaj­lik az AUR növe­ke­dé­sé­vel. Annak lett a meg­tes­te­sí­tő­je, hogy ele­günk van belő­le­tek, mindenkiből 

– mond­ta a szakértő.

Arról pedig, hogy ki hoz­ta lét­re az AUR‑t, meg­osz­la­nak a vélemények. 

Pász­kán Zsolt sze­rint nem a hiva­tá­sos tit­kos­szol­gá­lat, tehát nem egy aktív műve­let része­ként ala­kult meg, hanem inkább a vete­rán tit­kos­szol­gák játék­sze­re­ként. Simi­on mol­do­vai akci­ói azt sej­te­tik, hogy befo­lyá­so­lá­si ügy­nök lehe­tett – ám miu­tán kitil­tot­ták az ország­ból, hir­te­len meg­je­lent Székelyföldön.

Ale­xand­ru Gus­si román poli­to­ló­gus viszont úgy gon­dol­ja, hogy az AUR a román mély­ál­lam vála­sza a hite­lét vesz­tett poli­ti­kai elit lecse­ré­lé­sé­re, szi­go­rú­an „nem­zet­biz­ton­sá­gi” okokból. 

Gus­si sze­rint Romá­ni­á­ban az álla­mot és a tőkét ugyan­azok az embe­rek bir­to­kol­ják, akik 1989 előtt és/vagy után a tit­kos­szol­gál­ta­hoz kötőd­tek. Kér­dés, hogy az AUR a mély­ál­la­mon belü­li bel­ső konf­lik­tus kivetülése‑e, vagy egy műve­let, hogy becsa­tor­náz­zák a tár­sa­dal­mi elégedetlenséget. 

Gus­si egy hosszú tanul­mány­ban arról érte­ke­zik, hogy a román hát­tér­ha­ta­lom újra­me­le­gí­tet­te az „arany­kor” ideo­ló­gi­á­ját, a ceaușescuizmust. 

Bár­ho­gyan legyen is, a magya­rok­nak nem hoz­nak aranykort.

Pata­ki Tamás

For­rás: demok​ra​ta​.hu