Hírek Magyarországi hírek Nagy for­má­tu­mú szel­le­mek­re van szükség

Nagy for­má­tu­mú szel­le­mek­re van szükség

A magyar szel­le­mi embe­rek álla­po­ta min­dig nem­zet­stra­té­gi­ai kér­dés, a tehet­ség­gon­do­zás a magyar nem­zet leg­na­gyobb kihí­vá­sa és erő­for­rá­sa egyben 

– mond­ta Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök a Mat­hi­as Cor­vi­nus Col­le­gi­um évnyi­tó­ján a diákoknak.

Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök beszé­dé­ben egy szel­le­mi ívet húzott a nyu­ga­ti vilá­gon át Közép-Euró­pá­ig egé­szen a hall­ga­tó­kig – szá­molt be az ese­mény­ről az Ori­gó. Miért fon­tos az Önök tel­je­sít­mé­nye Magyar­or­szág számára?”

– tet­te fel a kér­dést. „A poli­ti­kai veze­tők fel­ada­ta, hogy fel­ké­szít­sék a népü­ket a rá váró kihí­vá­sok­ra. Tud­ni kell azt, hogyan for­má­ló­dik a körü­löt­tünk lévő világ, de ehhez nagy for­má­tu­mú szel­le­mek­re van szük­ség. A poli­ti­kai veze­tők­nek ebből kell kihá­moz­nia a főbb ten­den­ci­á­kat” – mond­ta a kormányfő.Orbán Vik­tor azt mond­ta, hogy „a 21. szá­zad Ázsia szá­za­da lesz, de ez egy­ál­ta­lán nem ördög­től való”.

„Hogy volt lehet­sé­ges, hogy 400 évig a Nyu­gat állt a világ élén? Az utób­bi szo­rul magya­rá­zat­ra. A Nyu­gat kül­de­tés­tu­da­ta nékül nem tudott vol­na a világ élén áll­ni, a nyu­ga­ti ember­nek a kül­de­tés­tu­dat a keresz­tény­ség­ben rej­lett” – tet­te hozzá.

„Mind­ez tovább élt a Nyu­ga­ton a fel­vi­lá­go­so­dás után is. Hosszan kitar­tott az a meg­győ­ző­dés, hogy a nyu­ga­ti civi­li­zá­ció mér­le­ge alap­ve­tő­en pozi­tív. Vala­mi meg­vál­to­zott a 21. szá­zad ele­jé­re, és mind­ez a hideg­há­bo­rú meg­nye­ré­sét köve­tő­en tör­tént” – mond­ta Orbán Vik­tor.Az apo­ka­lip­ti­kus gon­dol­ko­dás egy­re job­ban jel­lem­zi a nyu­ga­ti gondolkodást”

– tet­te hoz­zá. „A woke kul­tú­ra vet­te át az irá­nyí­tást az USA-ban, míg Euró­pá­ban egy musz­lim dagály indult el dél felől, és új hely­ze­tet terem­tet­tek Fran­cia­or­szág­ban, Hol­lan­di­á­ban, Spa­nyol­or­szág­ban, Olasz­or­szág­ban. A Nyu­gat egyet­len nagy víz part­ján sem képes adek­vát vála­szo­kat adni” – mond­ta a kormányfő.A Nyu­gat foko­za­to­san elve­szí­tet­te hitét a küldetéstudatában

– mond­ta. „Akik kül­de­tés­tu­dat­tal bír­nak azok egyes néze­tek sze­rint a nyílt tár­sa­da­lom ellen­sé­gei. Ez az egyik leg­in­kább rom­bo­ló hatá­sú gon­do­lat a II. világ­há­bo­rú után Nyu­ga­ton. Ma a nyílt tár­sa­da­lom a nyu­gat egyet­len kon­cep­ci­ó­ja. Most a musz­lim dagály és Ázsia fel­emel­ke­dé­se ide­jén a Nyu­gat nem tud­ja a saját kül­de­tés­tu­da­tát szem­be­ál­lí­ta­ni a kihí­vá­sok­kal, mivel fog­ja a nyílt tár­sa­da­lom eszméjének.Mi itt Közép-Euró­pá­ban nem vesz­tet­tük el a saját hitün­ket, és ins­pi­rá­ci­ón­kat”– tet­te hoz­zá a kormányfő.Az EU része­se­dé­se 25 szá­za­lék volt a világ GDP-jéből, míg 2020-ban már csak 18 százalék.

A kor­mány­fő elmond­ta, hogy mára a világ­ban a beru­há­zá­sok 66 szá­za­lé­ka kelet­ről érke­zik. „Vetély­tár­sa­ink haté­ko­nyab­ban képe­sek meg­szer­vez­ni magu­kat, és elhúz­nak a nyu­ga­ti orszá­gok mellet.Ebben a hely­zet­ben Közép-Euró­pa nem veszí­tet­te szem elől a saját kül­de­té­sét, és a magya­rok sem” – mond­ta a kormányfő.

„Nap­ja­ink vitái Brüsszel­lel éppen ezen a különb­sé­gen nyu­gasz­a­nak. Nyu­ga­ton egy nem­zet küld­tés­tu­da­ta elfo­gad­ha­tat­lan és gya­nús. Így kap­cso­ló­dott össze a Kár­pát-meden­ce és a keresz­tény­ség védel­me.”Orbán Vik­tor sze­rint a leg­fon­to­sabb a kár­pát-meden­cei népek összeszervezése.

„A magya­rok min­dig is sok­szí­nű­ek vol­tak, sok­száz éven át a Kár­pát-meden­ce meg­vé­dé­se jelen­tet­te a kül­de­té­sün­ket. Később össze­kap­cso­ló­dott a Kár­pát-meden­ce és a keresz­tény­ség védel­me. Hason­ló folya­mat ját­szó­dott le Len­gyel­or­szág­ban és a Bal­ká­non is” – mond­ta a kormányfő.

Orbán Vik­tor sze­rint ami­kor a kor­mány keresz­tény­de­mok­rá­ci­á­ról beszél, akkor „lét­for­mák­ról beszél, amik a keresz­tény­ség­ből kinőt­tek és nincs helye a kor­mány­zás­ban a hit­el­vek­ben való dön­tés­nek.”Egy elté­rő gon­dol­ko­dás for­má­ló­dott ki Közép-Európában

„Nyu­ga­ton úgy értel­me­zik a véle­mény­kü­lönb­sé­ge­in­ket, hogy azok fej­lő­dés­be­li hátrányok.Nem értik, hogy egy mély kul­tu­rá­lis, geo­pi­li­ti­kai és filo­zó­fi­ai különb­ség­ről van. Nyu­ga­ton egy rossz dön­tést könnyű kor­ri­gál­ni, míg Közép-Euró­pá­ban lehet, hogy egy-egy téve­dést már nem lehet kija­ví­ta­ni. Min­den pro­duk­tív élet hoz­zá­já­ru­lás a nagy magyar vál­lal­ko­zás­hoz. Min­den­ki tisz­tá­ban van saját éle­te fon­tos­sá­gá­val, mivel a kül­de­tés­re épü­lő élet­fel­fo­gás szív-kér­dés. Nagy aján­dé­ka ez a sors­nak” – mond­ta a kormányfő.

„A magyar ember haj­la­mos úgy tekin­te­ni a mun­ká­já­ra, hogy az éle­te függ tőle Itt Közép-Euró­pá­ban a hiva­tás mutat­ja meg, hogy könnyű­nek találtatunk‑e, és ebből fakad a magyar önér­zet” – tet­te hoz­zá.A szel­le­mi embe­rek fel­ad­ta, hogy meg­ért­sék a magyar kül­de­tés jelen­tő­sé­gét, tar­tal­mát, és bővü­lő tartalmát”

– mond­ta Orbán Vik­tor. „A magyar szel­le­mi embe­rek álla­po­ta min­dig nem­zet­stra­té­gi­ai kér­dés. A tehet­ség­gon­do­zás a magyar nem­zet leg­na­gyobb kihí­vá­sa és erő­for­rá­sa egy­ben” – mond­ta a kom­rány­fő. „Önök­nek minő­sí­tett fele­lős­sé­ge van, 1100 év súlya nyom­ja a vál­lu­kat.” – zár­ta szavait. 

For­rás: Man​di​ner​.hu