Hírek Elszakított területi hirek Nagy árat fizethet Románia az uniós hitelért

Nagy árat fizethet Románia az uniós hitelért

A roppant érzékeny nyugdíjkorhatár-emelés kérdésével is foglalkozik a román kormány azon kilenc pont között, amelyeket az Európai Unió által elvárt reformprogramban fogalmazott meg. Az újjáépítési terv emblematikus reformokat ígér, de több kérdést is felvet.

A román újjáépítés emblematikus reformjai – ez a címe annak az Európai Unió által elvárt reformokra vonatkozó dokumentumnak, amelyet a román kormánynak csatolnia kell az országos újjáépítési tervhez. Az Európai Bizottság kérésére elkészített csomagban a kabinet vállalja, hogy kilenc területen hajt végre mélyreható reformokat. Következetesen azt képviseli, hogy a Next Generation nevű európai újjáépítési terv adott országon belüli vetülete az ismert uniós alapokhoz hasonlóan működne, azaz konkrét beruházásokat finanszírozna pályázati alapon.

Hosszabb élet, több munka

A várhatóan legnagyobb visszhangot kiváltó változásnak a nyugdíjkorhatár felemelése ígérkezik, amely a bukaresti Ziarul Financiar című gazdasági lap értesülései szerint a 16 milliárd eurós kedvezményes hitel lehívásának egyik sarkalatos pontja.

A reformokra vonatkozó dokumentum nyugdíjrendszert taglaló fejezetében feketén-fehéren szerepel a nyugdíjkorhatár 2035-ig való összehangolása a várható élettartammal férfiak és nők esetében egyaránt.

Ezt az is valószínűsíti, hogy az 1989. decemberi rendszerváltás óta eltelt időszakban a várható élettartam csaknem öt évvel nőtt Romániában.

A nyugdíjrendszerhez is hozzányúlna a kormány, de a hogyanról egyelőre csak ködösítést hallani.


A téma körül egyébként megy a ködösítés. Miután Raluca Turcan munkaügyi miniszter cáfolta a nyugdíjkorhatár emelését érintő értesüléseket, Florin Cîţu miniszterelnök az elmúlt héten már utalt arra, hogy „Romániában, de uniós szinten is gondot okoz a nyugdíjrendszer fenntarthatósága”. Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint nincs szó a nyugdíjkorhatár növeléséről, a kormánykoalíció egy új, legkorábban 2023-ban érvénybe lépő nyugdíjtörvény kidolgozásáról egyeztet, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert. A román közszolgálati televíziónak adott múlt heti interjúban Kelemen Hunor problémásnak nevezte a korkedvezményes nyugdíjazást, akárcsak azt, hogy nagy az eltérés két, öt év különbséggel nyugdíjba vonult mérnök nyugdíja között.

„Nem tartom korrektnek, hogy valaki negyvenöt évesen nyugdíjba menjen. Ezzel nem azt mondom, hogy egy rendőr hetvenéves koráig álljon az útkereszteződésben, de elfogadhatatlan, hogy fiatalon nyugállományba vonulók ismét munkába álljanak, jellemzően az állami szektorban, és a nyugdíj mellett jó fizetésben is részesüljenek. A tanár vagy az orvos munkája nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig”

– mondta az RMDSZ elnöke.

Búcsú az adókedvezménytől

A reformcsomag másik érzékeny pontja az adópolitika. A kormány azt ígéri, hogy növeli az ingatlanadót, megszünteti a torzulásokat, javítja az adóbehajtás mértékét, nem terjeszti ki azon javak és szolgáltatások körét, amelyek után csökkentett szintű, kilenc-, illetve ötszázalékos áfát kell fizetni. Ugyanakkor lépcsőzetesen megszünteti a túlzott kedvezményeket a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás terén.

Egyeseknek ez azt üzeni, hogy csak idő kérdése, mikor mondhatnak búcsút az adómentességnek az informatikusok és az építőipari dolgozók. Az adóügyi reformok gyakorlatba ültetésének tervezett határideje 2024.

Nem a támogatás, a hitel kell

Az országos újjáépítési terv amúgy konfliktust gerjesztett a koalíción belül is. Cristian Ghinea, a beruházások és európai projektek USR–PLUS-os minisztere azt szeretné, ha

Románia először a 16 milliárd eurós kedvezményes hitelt igényelné, ráadásul egy összegben, mivel a vissza nem térítendő támogatások kezelése úgymond bonyolult, a minisztériumnak pedig nincs meg a szükséges logisztikája.

Alexandru Nazare liberális pénzügyminiszter erről természetesen hallani sem akar, miután a 16 milliárd euró gyakorlatilag megegyezik a 2021-re tervezett költségvetési hiánnyal, az éves GDP mintegy hét százalékát teszi ki.

Románia 29,2 milliárd eurót szeretne felvenni az Európai Uniótól az országos helyreállítási tervre, amiből 13,2 milliárd vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik. De ez sem lenne ingyen, a pénz előteremtésére ugyanis a tagországoknak a korábbi 1,2 százalék helyett évi 1,4 százalékot kell befizetniük az EU-kasszába. Románia esetében – a tavalyi 212 milliárd eurós GDP-vel számolva – ez éves szinten 424 millió eurós többletkiadást jelentene.

Forrás: Magyar Nemzet