Hírek Elszakított területi hirek Nagy árat fizet­het Romá­nia az uni­ós hitelért

Nagy árat fizet­het Romá­nia az uni­ós hitelért

A rop­pant érzé­keny nyug­díj­kor­ha­tár-eme­lés kér­dé­sé­vel is fog­lal­ko­zik a román kor­mány azon kilenc pont között, ame­lye­ket az Euró­pai Unió által elvárt reform­prog­ram­ban fogal­ma­zott meg. Az újjá­épí­té­si terv emb­le­ma­ti­kus refor­mo­kat ígér, de több kér­dést is felvet.

A román újjá­épí­tés emb­le­ma­ti­kus reform­jai – ez a címe annak az Euró­pai Unió által elvárt refor­mok­ra vonat­ko­zó doku­men­tum­nak, ame­lyet a román kor­mány­nak csa­tol­nia kell az orszá­gos újjá­épí­té­si terv­hez. Az Euró­pai Bizott­ság kéré­sé­re elké­szí­tett cso­mag­ban a kabi­net vál­lal­ja, hogy kilenc terü­le­ten hajt vég­re mély­re­ha­tó refor­mo­kat. Követ­ke­ze­te­sen azt kép­vi­se­li, hogy a Next Gene­ra­ti­on nevű euró­pai újjá­épí­té­si terv adott orszá­gon belü­li vetü­le­te az ismert uni­ós ala­pok­hoz hason­ló­an működ­ne, azaz konk­rét beru­há­zá­so­kat finan­szí­roz­na pályá­za­ti alapon.

Hosszabb élet, több munka

A vár­ha­tó­an leg­na­gyobb vissz­han­got kivál­tó vál­to­zás­nak a nyug­díj­kor­ha­tár fel­eme­lé­se ígér­ke­zik, amely a buka­res­ti Zia­rul Finan­ciar című gaz­da­sá­gi lap érte­sü­lé­sei sze­rint a 16 mil­li­árd eurós ked­vez­mé­nyes hitel lehí­vá­sá­nak egyik sar­ka­la­tos pontja.

A refor­mok­ra vonat­ko­zó doku­men­tum nyug­díj­rend­szert tag­la­ló feje­ze­té­ben feke­tén-fehé­ren sze­re­pel a nyug­díj­kor­ha­tár 2035-ig való össze­han­go­lá­sa a vár­ha­tó élet­tar­tam­mal fér­fi­ak és nők ese­té­ben egyaránt.

Ezt az is való­szí­nű­sí­ti, hogy az 1989. decem­be­ri rend­szer­vál­tás óta eltelt idő­szak­ban a vár­ha­tó élet­tar­tam csak­nem öt évvel nőtt Romániában.

A nyug­díj­rend­szer­hez is hoz­zá­nyúl­na a kor­mány, de a hogyan­ról egy­elő­re csak ködö­sí­tést hallani.


A téma körül egyéb­ként megy a ködö­sí­tés. Miu­tán Ralu­ca Tur­can mun­ka­ügyi minisz­ter cáfol­ta a nyug­díj­kor­ha­tár eme­lé­sét érin­tő érte­sü­lé­se­ket, Flo­rin Cîţu minisz­ter­el­nök az elmúlt héten már utalt arra, hogy „Romá­ni­á­ban, de uni­ós szin­ten is gon­dot okoz a nyug­díj­rend­szer fenn­tart­ha­tó­sá­ga”. Kele­men Hunor kor­mány­fő­he­lyet­tes, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) elnö­ke sze­rint nincs szó a nyug­díj­kor­ha­tár növe­lé­sé­ről, a kor­mány­ko­a­lí­ció egy új, leg­ko­ráb­ban 2023-ban érvény­be lépő nyug­díj­tör­vény kidol­go­zá­sá­ról egyez­tet, amely fenn­tart­ha­tó­vá és kiegyen­sú­lyo­zot­tá ten­né a rend­szert. A román köz­szol­gá­la­ti tele­ví­zi­ó­nak adott múlt heti inter­jú­ban Kele­men Hunor prob­lé­más­nak nevez­te a kor­ked­vez­mé­nyes nyug­dí­ja­zást, akár­csak azt, hogy nagy az elté­rés két, öt év különb­ség­gel nyug­díj­ba vonult mér­nök nyug­dí­ja között.

„Nem tar­tom kor­rekt­nek, hogy vala­ki negy­ven­öt éve­sen nyug­díj­ba men­jen. Ezzel nem azt mon­dom, hogy egy rend­őr het­ven­éves korá­ig áll­jon az útke­resz­te­ző­dés­ben, de elfo­gad­ha­tat­lan, hogy fia­ta­lon nyug­ál­lo­mány­ba vonu­lók ismét mun­ká­ba áll­ja­nak, jel­lem­ző­en az álla­mi szek­tor­ban, és a nyug­díj mel­lett jó fize­tés­ben is része­sül­je­nek. A tanár vagy az orvos mun­ká­ja nem stresszes? Még­is dol­go­zik 65 éves koráig”

– mond­ta az RMDSZ elnöke.

Búcsú az adókedvezménytől

A reform­cso­mag másik érzé­keny pont­ja az adó­po­li­ti­ka. A kor­mány azt ígé­ri, hogy növe­li az ingat­lan­adót, meg­szün­te­ti a tor­zu­lá­so­kat, javít­ja az adó­be­haj­tás mér­té­két, nem ter­jesz­ti ki azon javak és szol­gál­ta­tá­sok körét, ame­lyek után csök­ken­tett szin­tű, kilenc‑, illet­ve ötszá­za­lé­kos áfát kell fizet­ni. Ugyan­ak­kor lép­cső­ze­te­sen meg­szün­te­ti a túl­zott ked­vez­mé­nye­ket a tár­sa­sá­gi adó, a sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó és a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si hoz­zá­já­ru­lás terén.

Egye­sek­nek ez azt üze­ni, hogy csak idő kér­dé­se, mikor mond­hat­nak búcsút az adó­men­tes­ség­nek az infor­ma­ti­ku­sok és az épí­tő­ipa­ri dol­go­zók. Az adó­ügyi refor­mok gya­kor­lat­ba ülte­té­sé­nek ter­ve­zett határ­ide­je 2024.

Nem a támo­ga­tás, a hitel kell

Az orszá­gos újjá­épí­té­si terv amúgy konf­lik­tust ger­jesz­tett a koa­lí­ci­ón belül is. Cris­ti­an Ghi­nea, a beru­há­zá­sok és euró­pai pro­jek­tek USR – PLUS-os minisz­te­re azt sze­ret­né, ha

Romá­nia elő­ször a 16 mil­li­árd eurós ked­vez­mé­nyes hitelt igé­nyel­né, ráadá­sul egy összeg­ben, mivel a vissza nem térí­ten­dő támo­ga­tá­sok keze­lé­se úgy­mond bonyo­lult, a minisz­té­ri­um­nak pedig nincs meg a szük­sé­ges logisztikája.

Ale­xand­ru Naza­re libe­rá­lis pénz­ügy­mi­nisz­ter erről ter­mé­sze­te­sen hal­la­ni sem akar, miu­tán a 16 mil­li­árd euró gya­kor­la­ti­lag meg­egye­zik a 2021-re ter­ve­zett költ­ség­ve­té­si hiánnyal, az éves GDP mint­egy hét szá­za­lé­kát teszi ki.

Romá­nia 29,2 mil­li­árd eurót sze­ret­ne fel­ven­ni az Euró­pai Uni­ó­tól az orszá­gos hely­re­ál­lí­tá­si terv­re, ami­ből 13,2 mil­li­árd vissza nem térí­ten­dő támo­ga­tás for­má­já­ban érke­zik. De ez sem len­ne ingyen, a pénz elő­te­rem­té­sé­re ugyan­is a tag­or­szá­gok­nak a koráb­bi 1,2 szá­za­lék helyett évi 1,4 szá­za­lé­kot kell befi­zet­ni­ük az EU-kasszá­ba. Romá­nia ese­té­ben – a tava­lyi 212 mil­li­árd eurós GDP-vel szá­mol­va – ez éves szin­ten 424 mil­lió eurós több­let­ki­adást jelentene.

For­rás: Magyar Nemzet