Musz­lim teo­ló­gu­sok bírál­ták a Hagia Sophia mecset­té alakítását

Török­or­szá­gi musz­lim teo­ló­gu­sok bírál­ták a Hagia Sophia egy­ko­ri orto­dox bazi­li­ka mecset­té ala­kí­tá­sát nyil­vá­nos állás­fog­la­lá­suk­ban, amely a Cum­hu­riyet nevű török kor­mány­kri­ti­kus napi­lap szer­dai szá­má­ban jelent meg a Kathp­ress kato­li­kus hír­ügy­nök­ség szerint.

A hit­tu­dó­sok úgy fogal­maz­tak, hogy a múze­um­ként műkö­dő épü­let mecset­té ala­kí­tá­sa „súlyos és hely­re­hoz­ha­tat­lan hiba” , ami ellent­mond az isz­lám által hir­de­tett tole­ran­ci­á­nak és béké­nek. A lépés sze­rin­tük sér­tő a nem musz­li­mok szá­má­ra és fel­szít­hat­ja az iszlámellenességet.

A doku­men­tum szer­zői Nazif Ay, Meh­met Ali Öz és Yusuf Dül­ger, aki­ket Musz­ta­fa Kemal Ata­türk, a vilá­gi Török­or­szág meg­te­rem­tő­je nyo­mán „kema­lis­ta” teo­ló­gu­sok­nak neveznek.

Egye­bek között Omár kali­fa (634−644) dön­té­sé­re utal­tak, aki haj­dan úgy hatá­ro­zott, hogy musz­li­mok ne imád­koz­za­nak a Szent-Sír temp­lom­ban az elfog­lalt Jeru­zsá­lem­ben, hogy így a nem musz­li­mok támaszt­has­sa­nak igényt az ima­ház­ra. A teo­ló­gu­sok kife­je­zet­ten elle­nez­ték azt is, hogy a Hagia Sophia átala­kí­tá­sát támo­ga­tók az umaj­já­dok által 784-ben emelt Cór­do­bai nagy­me­cset­re hivat­koz­za­nak. A kul­túr­tör­té­ne­ti­leg egye­dül álló épü­le­tet a spa­nyol rekonk­visz­ta nyo­mán 1236-ban temp­lom­má alakították.

Míg „az iga­zi hívő­ket” a mecset­té ala­kí­tás­sal járó poli­ti­kai demonst­rá­ció zavar­ja, addig ez rossz jel­zést küld­het a radi­ká­lis isz­lam­is­ták­nak – írták a teológusok.

A Hagia Sophia, törö­kül Ayas­o­fya 1935 óta múze­um volt, és Isz­tam­bul egyik leg­ki­emel­ke­dőbb turis­ta­lát­vá­nyos­sá­ga. Az épü­let 537-től a Bizán­ci Biro­da­lom leg­fon­to­sabb szé­kes­egy­há­za és az orto­dox keresz­tény világ köz­pont­ja volt, de Kons­tan­ti­ná­poly 1453-as elfog­la­lá­sa után az Osz­mán Biro­da­lom mecset­té ala­kí­tot­ta át. A 20. szá­zad­ban Musz­ta­fa Kemal Ata­türk, a vilá­gi Török­or­szág meg­te­rem­tő­je múze­um­má ala­kít­tat­ta át. Egy kon­zer­va­tív egye­sü­let 2016-ban pert indí­tott annak érde­ké­ben, hogy a bíró­ság mond­ja ki sem­mis­nek az 1934. novem­ber 24‑i minisz­ter­ta­ná­csi dön­tést, amely a Hagia Sophia múze­um­má ala­kí­tá­sá­ról rendelkezett.

A török leg­fel­sőbb köz­igaz­ga­tá­si bíró­ság sem­mis­nek minő­sí­tet­te júli­us 10-én az akko­ri dön­tést, Recep Tayyip Erdo­gan török elnök pedig azon­nal ren­de­le­tet adott ki erről, és közöl­te, hogy 86 év után az első musz­lim imát júli­us 24-én tart­ják a Hagia Sop­hi­á­ban. Erdo­gan ugyan­ak­kor ígé­re­tet tett arra, hogy a volt bizán­ci bazi­li­kát tovább­ra is az embe­ri­ség közös örök­sé­gé­nek tekinti.

For­rás: Demok­ra­ta