Hírek Külföldi hirek Moszk­va blok­kol­ná a nyu­ga­ti közös­sé­gi médi­át az orosz tájé­koz­ta­tá­si esz­kö­zök cenzúrázásáért

Moszk­va blok­kol­ná a nyu­ga­ti közös­sé­gi médi­át az orosz tájé­koz­ta­tá­si esz­kö­zök cenzúrázásáért

Meg­sza­vaz­ta az orosz par­la­men­ti alsó­ház első olva­sat­ban szer­dán azt a tör­vény­ter­ve­ze­tet, amely enge­dé­lyez­né az orosz­or­szá­gi hoz­zá­fé­rés letil­tá­sát olyan kül­föl­di közös­sé­gi média­plat­for­mok­hoz, ame­lyek cen­zú­ráz­zák az orosz tömeg­tá­jé­koz­ta­tá­si esz­kö­zök anyagait.

A válasz­in­téz­ke­dés olyan nagy szol­gál­ta­tó­kat is érin­te­ne, mint a You­Tu­be, a Face­book és a Twit­ter. A tör­vény­ter­ve­zet beve­ze­ti az “alap­ve­tő embe­ri jogok és sza­bad­sá­gok, az orosz állam­pol­gá­rok jogai és sza­bad­sá­gai meg­sér­té­sé­ben részes infor­má­ci­ós for­rás tulaj­do­no­sa” fogal­mát. Ebbe a kate­gó­ri­á­ba az orosz főügyész a kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um­mal való egyez­te­tés nyo­mán minő­sít­het­ne szolgáltatókat.

Az oro­szok infor­má­ci­ó­hoz való hoz­zá­fé­ré­sé­nek aka­dá­lyo­zá­sa címén kiszab­ha­tó lehet­sé­ges bün­te­té­sek között sze­re­pel a bír­ság és az adat­for­ga­lom lelas­sí­tá­sa. Ha a szol­gál­ta­tó nem szün­te­ti meg a jog­sér­tést a meg­adott határ­idő­re az orosz tömeg­tá­jé­koz­ta­tá­si és táv­köz­lé­si fel­ügye­let (Rosz­kom­na­dzor) tájé­koz­ta­tá­sa nyo­mán, akkor tel­jes blok­ko­lás fenyegetheti.

Az orosz tömeg­tá­jé­koz­ta­tá­si esz­kö­zök­kel szem­ben hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tést alkal­ma­zó szol­gál­ta­tók lis­tá­ját a Rosz­kom­na­dzor fog­ja össze­ál­lí­ta­ni. A sza­bály­sér­tés meg­szű­né­sé­vel együtt a kor­lá­to­zás is megszűnik.

Alek­szandr Hins­tejn, az alsó­ház tájé­koz­ta­tás­po­li­ti­kai bizott­sá­gá­nak elnö­ke a ple­ná­ris vitán elmond­ta, hogy a ter­ve­zet min­den olyan szol­gál­ta­tó­ra vonat­ko­zik, amely orosz nyel­vű tar­tal­mat közöl, és az orosz állam­pol­gá­rok­ra ori­en­tá­ló­dik. Azt maga a hon­atya is elis­mer­te, hogy az IT-óri­á­sok blok­ko­lá­sa rend­kí­vü­li lépés len­ne. Hins­tejn azt állí­tot­ta, hogy Orosz­or­szág­nak meg­van a műsza­ki képes­sé­ge a veze­tő nyu­ga­ti inter­ne­tes szol­gál­ta­tók blokkolásához.

“A tör­vény­ter­ve­zet szer­zői közül sen­ki sem akar­ja, hogy orszá­gunk terü­le­tén blok­kol­ják a You­Tu­be-ot, a közös­sé­gi háló­za­to­kat, a Google‑t. Mi több, arról vitat­koz­ni, hogy ez hogyan fog kinéz­ni, és miként lehet meg­va­ló­sí­ta­ni – bár meg­jegy­zem, hogy meg­va­ló­sít­ha­tó – olyan, mint­ha vala­ki arról vitat­koz­na, hogy milye­nek len­né­nek a követ­kez­mé­nyei egy Washing­ton­ra mért nuk­le­á­ris rakétacsapásnak”.

Pél­dá­za­tát foly­tat­va a kép­vi­se­lő azt mond­ta, hogy Orosz­or­szág­nak meg­van “a műsza­ki képes­sé­ge ahhoz, hogy vég­re­hajt­son egy ilyen nuk­le­á­ris raké­ta­csa­pást”, ám az orosz par­la­ment nem hisz egy ilyen táma­dás lehe­tő­sé­gé­ben. Azon­ban, mint mond­ta, ez nem jelen­ti azt, hogy az ország­nak le kel­le­ne mon­da­nia a fel­tar­tóz­ta­tás esz­kö­ze­i­ről. Hins­tejn sze­rint hason­ló­kép­pen áll a hely­zet a kül­föl­di online szol­gál­ta­tók hoz­zá­fér­he­tet­len­né tételével.

A tör­vény­ter­ve­zet kez­de­mé­nye­zői sze­rint kül­föl­di inter­ne­tes szol­gál­ta­tók, köz­tük a Twit­ter, a Face­book és a You­Tu­be csak 2020 ápri­li­sa óta mint­egy húsz alka­lom­mal diszk­ri­mi­nál­ták az orosz tömeg­tá­jé­koz­ta­tó eszközöket.

For­rás: MTI