Most-Híd: Az állam­pol­gár­sá­gi tör­vény módo­sí­tá­sa nem kínál való­di megoldást

Az állam­pol­gá­ri tör­vény bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um által java­solt módo­sí­tá­sa nem kínál meg­ol­dást annak a több ezer sze­mély­nek a prob­lé­má­já­ra, aki­ket aka­ra­tu­kon kívül fosz­tot­tak meg az állam­pol­gár­sá­guk­tól. Nem garan­tál­ja továb­bá azt sem, hogy a jövő­ben nem kerül majd sor továb­bi szlo­vák útle­ve­lek „elkob­zá­sá­ra”. Ezt a Most-Híd par­la­men­ten kívü­li párt tag­jai jelen­tet­ték ki pén­te­ken, akik a jog­sza­bály-ter­ve­zet­hez saját módo­sí­tó javas­la­tot dol­goz­tak ki.

Sóly­mos Lász­ló párt­el­nök ezzel kap­cso­lat­ban fel­idéz­te, hogy a Most-Híd hosszú ide­je a 2010-ben elfo­ga­dott ellen­tör­vény előt­ti álla­pot vissza­ál­lí­tá­sát szor­gal­maz­za. „A célunk az, hogy azok az állam­pol­gá­rok, akik állam­pol­gár­sá­got kap­nak egy másik ország­tól, pél­dá­ul Magyar­or­szág­tól, aka­ra­tuk elle­né­re ne veszít­sék el auto­ma­ti­ku­san a szlo­vák állam­pol­gár­sá­gu­kat” – hang­sú­lyoz­ta Sóly­mos.

Bukovsz­ky Lász­ló kisebb­sé­gi kor­mány­biz­tos is a 2010 előt­ti jogi álla­pot vissza­ál­lí­tá­sát szor­gal­maz­za, vala­mint azt, hogy sen­kit se lehes­sen meg­fosz­ta­ni az állam­pol­gár­sá­gá­tól az aka­ra­ta elle­né­re. Erre sze­rin­te csak az állam­pol­gár saját kéré­se alap­ján kerül­het­ne sor.

A tár­ca­kö­zi egyez­te­tés­re bocsá­tott kor­mány­ja­vas­lat fel­so­rol­ja azo­kat a kivé­te­les ese­te­ket, ami­kor nem veszik el a szlo­vák állam­pol­gár­sá­got akkor sem, ha vala­ki fel­ve­szi egy másik ország állam­pol­gár­sá­gát. Ilyen eset pél­dá­ul, ha egy házas­társ vagy kis­ko­rú gyer­mek veszi fel a kül­föl­di állam­pol­gár­sá­got, vagy ha vala­ki szü­le­té­sé­nél fog­va jogo­sult rá. Fel­ve­het­né a másik ország állam­pol­gár­sá­gát a szlo­vák meg­vo­ná­sa nél­kül az a sze­mély is, aki az adott ország terü­le­tén leg­alább három éve tar­tóz­ko­dá­si enge­déllyel, illet­ve nyil­ván­tar­tott lak­hellyel ren­del­ke­zik, és ezt iga­zol­ni is tud­ja. A javas­lat továb­bá kimond­ja, hogy azok, akik elve­szí­tet­ték a szlo­vák állam­pol­gár­sá­gu­kat, már nem a bel­ügy­mi­nisz­ter által meg­ha­tá­ro­zott kivé­tel alap­ján igé­nyel­het­nék azt vissza, hanem stan­dard eljá­rás kere­té­ben, anél­kül, hogy regiszt­rál­tat­ni­uk kel­le­ne magu­kat az ide­gen­ren­dé­sze­ten.

A jelen­leg is hatá­lyos állam­pol­gár­sá­gi tör­vényt Robert Fico (Smer-SD) első kor­má­nya fogad­ta el 2010-ben arra a magyar­or­szá­gi tör­vény­re rea­gál­va, amely 2011-től egy­sze­rű­sí­tet­te a hatá­ron túli magya­rok hono­sí­tá­sát. A szlo­vák ellen­tör­vény értel­mé­ben elve­szí­ti állam­pol­gár­sá­gát az a sze­mély, aki fel­ve­szi egy másik orszá­gét. Eddig csak­nem 3400 sze­mély veszí­tet­te el a szlo­vák útlevelét.

For­rás: ma7​.sk