Mindszenty József diadalútja az Egyesült Államokban
A bíboros az emigráns magyarokat is a hazaszeretetre és az anyanyelv használatára buzdította
Mindszenty József bíboros személye, küzdelmei és mártíromságot vállaló életpéldája szerte a világon nagy tiszteletnek örvend. A Mindszenty-kultuszt viszont nemcsak bátorsága, hanem az élete utolsó éveit meghatározó pasztorációs útjai is táplálják, amely látogatások máig meghatározzák a katolikus közösségek, valamint a diaszpórában élő magyarok identitását. Mint kiderült, útjait követően a hercegprímás több amerikai iskola és intézmény névadójává vált, látogatásának hatására alakult meg Hawaiin a Magyar Klub, sőt még az amerikai kongresszus is tiszteletét fejezte ki a bíborosnak.
Mindszenty József bíboros a szovjet megszállás alatti hősi, a vértanúságot is vállaló kiállásával az antikommunista ellenállás jelképévé vált. Köztudott, hogy a hercegprímás koncepciós perét, majd éveken át tartó meghurcolását nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi média is kiemelt figyelemmel kísérte: a lapok több napon keresztül tudósítottak a perről, a Times címlapon hozta a bíboros arcképét, a Life magazin egy önálló számot adott ki az ügyről, szabadon bocsátásáért pedig még Párizsban is demonstráltak az emberek. A magyar katolikus egyház vezetőjének sorsa a börtönben töltött idő alatt is foglalkoztatta a nyugati közvéleményt. Mint nemrégiben kiderült,
az amerikai kongresszus Mindszenty József tiszteletére éppen a bíboros életfogytiglani börtönbüntetésének ötödik évfordulóján, 1954. február 8‑án terjesztette elő az Amerikai Egyesült Államok zászlajáról szóló hűségeskü módosítását.
A benyújtott javaslat azt szorgalmazta, hogy az eskü szövegébe az „Isten alatt” kifejezés is bekerüljön, ezáltal is hangsúlyozva a különbséget a hívő Amerika és az istentagadó kommunisták között. Ugyanezen a napon a hercegprímás tiszteletére a republikánusok és a demokraták is felszólaltak a kongresszusban, majd felhívták a figyelmet a kommunizmus veszélyeire Amerikára nézve.
„Ispen hozott József Mindszenty”
A börtönévek, valamint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén töltött száműzetés után Mindszenty József 1972 és 1975 között mondhatni a földkerekséget átfogó pasztorációs útra indult. Ebben az időszakban három alkalommal járt az Egyesült Államokban, illetve Kanadában is, ahol a diaszpórában élő magyarságot kereste fel.
A bíboros egy-egy magyarlakta településen tett látogatása a helyi magyarság egyik legfontosabb eseménye volt,
amelyről a nyugati média is részletesen beszámolt. Negyedik észak-amerikai látogatása alkalmából például a Monitor című San Francisco‑i újság így köszöntötte az akkor 82 éves, emigrációba kényszerített bíborost: „Ispen hozott József Mindszenty”. A cikk címét magyarul írták ki, amelyben ott virított a nyomtatási hiba. Az elütést látva az esztergomi érsek jót mosolygott, majd kijelentette: „Nem baj, kérem, a magyarok úgyis tudják, hogy Istenről van szó, az amerikaiak meg nem tudnak magyarul, így hát azt se tudják, hogy ott sajtóhiba van.”
Család, magyarság, anyanyelv
Dudás Róbert Gyulának és Pölcz Ádámnak a Magyar Sion című egyházi tudományos folyóiratban megjelent kutatása szerint a hercegprímás magyarokhoz intézett
beszédeinek fő mondanivalója szinte minden alkalommal a hazaszeretet, a magyarsághoz való ragaszkodás és a magyar nyelv megőrzésének a hangsúlyozása volt,
ezért a bíboros a magyar nyelvű misézést, a magyar iskolák fenntartását és a magyar cserkészcsapatok működtetését is szorgalmazta. Beszédeiben továbbá szót emelt a család és a házasság intézménye mellett, határozottan elutasította a válást és az abortuszt, valamint a saját élethelyzetére is reflektált. Egyik alkalommal így fogalmazott: „Papi életemnek, amelynek terjedelme 59 esztendő, 44 százalékát töltöttem börtönben és számkivetésben. Ha újra kellene kezdenem az életemet, ugyanígy kezdeném megint, azokért az igazságokért, amiért a börtönt és a számkivetést viselnem kell” – olvasható a tanulmányban.
A bíboros egy-egy magyarlakta településen tett látogatása a helyi magyarság egyik legfontosabb eseménye volt
Fotó: https://www.vaticannews.va/
Mindszenty-hatás a diaszpórában
Nem kétséges, hogy a Mindszenty által megfogalmazott üzenetek célba értek, sőt évtizedekre meghatározták a diaszpórában élő közösségek magyarságtudatát. Ezen települések közül is kiemelkedik Hawaii, ahol a bíboros személye, majd későbbi látogatása a mai napig érezteti a hatását. A magyar hercegprímás 1974 decemberében ausztráliai és új-zélandi útját követően tett látogatást Honolulun, ahol az 1956-ban emigrált magyarokat buzdította összefogásra.
Látogatásának és prédikációjának hatására a helyi magyarok megalakították a Magyar Klubot, amelynek tagjai napjainkban is minden szombaton összegyűlnek a Kapiolani parkban,
valamint a nemzeti ünnepekről is rendre megemlékeznek. Sőt, a hawaii önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére 1981-ben a magyar szabadságharc napjává nyilvánította október 25-ét azoknak a bátor hősöknek az emlékére, akik életüket adták Magyarországért. A minap Magyarország washingtoni nagykövetségének Facebook-oldalán közölték: Vujity Tvrtko kezdeményezésére a bíborosnak Honoluluban készülnek emléket állítani.
Mindszenty József több amerikai iskola és intézmény névadójává vált, az egyik ilyen oktatási intézmény a Fülöp-szigetekhez közel fekvő szigetországban, Palauban, Koror városban alapított Mindszenty High School is.
A hetven éve alapított középiskola mottója a következő: „Jó állampolgárt, jó keresztényt, jó palauit nevelni”. A bíborosról elnevezett iskolának 2019-ben a Mindszenty Társaság Mindszenty-emlékérmet adományozott, amit akkor Bencze József manilai nagykövet vett át. A nagykövet úgy tájékoztatott, hogy a Mindszenty High Schoolt egy amerikai jezsuita alapította, és az adományozók közt volt egy mindmáig ismeretlen magyar ember is, aki – mint főadományozó – azt javasolta, hogy az iskola Mindszenty József nevét vegye föl.
Források: Capitol.hawaii.gov, Vaticannews.va, Hawaiimagyarok.wordpress.com, Epa.oszk.hu, Magyarkurír.hu
Forrás: Magyar Nemzet / Elek Nikoletta