Hírek Magyarországi hírek Min­den szél­ső­ség családellenes

Min­den szél­ső­ség családellenes

Szü­le­ik fel­je­len­té­sé­re nevelt gye­re­kek, a csa­lá­dot a párt­tal helyet­te­sí­te­ni kívá­nó leni­ni dog­ma és hamis cigány­ügyi Kádár-nosz­tal­gia, vala­mint a Nyu­gat tudat­lan­sá­ga a kom­mu­niz­mus bűnei terén – a Kopp Mária Inté­zet a Népe­se­dé­sért és Csa­lád­po­li­ti­ká­ért (KINCS) beszél­get­tek a dik­ta­tú­rák csa­lád­el­le­nes tet­te­i­ről, töb­bek között Böj­te Csa­ba feren­ces szer­ze­tes részvételével.

Magyar­or­szá­gon nincs olyan csa­lád, amely­nek leg­alább egy tag­ját ne érin­tet­te vol­na hát­rá­nyo­san a tota­li­tá­ri­us dik­ta­tú­rák, legyen szó akár a fasiz­mus­ról, akár a kom­mu­niz­mus­ról – muta­tott rá Fűrész Tün­de a Sza­bad­ság­vé­dő Ala­pít­vány kon­fe­ren­ci­á­ján, amely A XX. szá­za­di tota­li­tá­ri­us dik­ta­tú­rák csa­lád­rom­bo­lás címet viselte.

A KINCS elnö­ke fel­idéz­te: az inté­zet­ala­pí­tó, elis­mert orvos és pszi­cho­ló­gus, Kopp Mária csa­lád­ja is komo­lyan érin­tett volt, hiszen édes­ap­ját az egy­há­zi isko­lák álla­mo­sí­tá­sa elle­ni til­ta­ko­zá­sa miatt 1949-ben kite­le­pí­tet­ték és kisem­miz­ték, Mária egye­te­mi fel­vé­te­li­jét pedig maxi­má­lis pont­szá­ma elle­né­re két­szer is eluta­sí­tot­ták. A csa­lád viszont hatal­mas erő, amit az ilyen pusz­tí­tó rend­sze­rek sem bír­nak lerombolni;

ahogy Kopp Mária mond­ta, csa­lád állan­dó védő­fak­tor de maga is véde­lem­re szorul.

Éppen ezért – s ezt már Rét­vá­ri tet­te hoz­zá – min­den dik­ta­tú­ra cél­ke­reszt­jé­ben ott a család.

Dik­ta­tú­rák cél­ke­reszt­jé­ben a család

Rét­vá­ri Ben­ce, az EMMI állam­tit­ká­ra – aki az ese­mény máso­dik felé­ben a kerek­asz­tal­be­szél­ge­tés veze­tő­je volt – emlé­kez­te­tett az 1939. augusz­tus 23-án alá­írt Molo­tov-Rib­bent­ropp, vagy ahogy mond­ta, Hit­ler-Sztá­lin pak­tum jelen­tő­sé­gé­re, ami mutat­ta, mennyi­re egy húron pen­dült a nem­ze­ti­szo­ci­a­lis­ta és a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra, ha Euró­pa fel­osz­tá­sá­ról vagy saját szél­ső­sé­ges ideo­ló­gi­á­juk ter­jesz­té­sé­ről van szó.

Ugyan­azon érté­ke­ket támad­ták és von­ták két­ség­be: a pol­gá­ri keresz­tény érté­ke­ket, amely­nek alap­ja a csa­lád, hiszen eze­ket az érté­ke­ket itt adják tovább gene­rá­ci­ó­ról gene­rá­ci­ó­ra – hang­sú­lyoz­ta. Pél­da­ként emlí­tet­te, hogy a szü­le­ik fel­je­len­té­sé­re nevelt gye­re­kek­re mind­két rend­szer büsz­ke volt; ellen­ben magu­kat a gye­re­ke­ket a kom­mu­niz­mus ide­jén a ter­me­lő­mun­ka aka­dá­lya­i­nak lát­ták, így jöt­tek pél­dá­ul az egész hetes nap­kö­zik a mun­ka­ver­se­nyek ide­jén, és ennek része volt az egy­ház­el­le­nes­ség, amely ugyan­csak mind­két rend­szert áthatotta.

Nap­ja­ink­ban Rét­vá­ri sze­rint új ideo­ló­gi­ai cso­por­tok kép­vi­se­lik ugyan­ezt a rom­bo­lást, ésjól lát­ha­tó, hogy min­den szél­ső­sé­ges ideo­ló­gia családellenes,

vonul­jon fel akár bar­na, vörös vagy éppen szi­vár­vány­szí­nű zász­ló alatt.

Ha nincs csa­lád, nin­cse­nek embe­ri kap­cso­la­tok, könnyebb a dol­ga min­den dik­ta­tú­rá­nak, ha csak szá­mok vagy mai szem­mel csak fogyasz­tók vagyunk – fogal­ma­zott az állam­tit­kár. Hoz­zá­fűz­te: tanul­nunk kell ebből az idő­szak­ból, és azok is job­ban ten­nék, ha tanul­ná­nak a mi kárunk­ból, akik pél­dá­ul az elnök­vá­lasz­tás előtt álló Egye­sült Álla­mok­ban hir­det­nek effé­le esz­mé­ket. A poli­ti­kus emel­lett mél­tat­ta a csa­lád­ügyi intéz­ke­dé­se­ket, a tíz év alatt meg két és fél­sze­re­zett kor­mány­za­ti ráfor­dí­tást a csa­lád­po­li­ti­ká­ra, amely a népe­se­dés­ben is las­san, de kez­di érez­tet­ni hatását.

„A szent csa­lád tit­ka a föl­di csa­lád, s hogy előb­bit eltün­tes­sük, utób­bit kell elmé­let­ben és gya­kor­lat­ban meg­sem­mi­sí­te­ni” – ezzel a val­lás- és csa­lád­el­le­nes­ség ötvö­ze­tét jelen­tő Marx-idé­zet­tel nyi­tot­ta elő­adá­sát Mol­nár Balázs, a KINCS elnök­he­lyet­te­se, aki a szov­jet rend­szer csa­lád­rom­bo­lá­sá­ról szá­molt be olyan meg­rá­zó ada­tok­kal, mint hogy az első világ­há­bo­rú után, a hét­mil­ló árva orszá­gá­ban az állam betil­tot­ta az örök­be­fo­ga­dást, hogy siker­te­len jani­csár­kép­zé­si kísér­le­te­ket végez­zen a gye­re­ke­ken, hogy nem­hogy társ­bér­let­be kény­sze­rí­tet­ték az erő­szak­kal urba­ni­zált paraszt­csa­lá­do­kat a szét­lőtt váro­sok­ba, de sok­szor még egy egész szo­bát se kap­tak, csak szo­ba­részt, a párt­funk­ci­o­ná­ri­u­sok sza­ba­don „szo­ci­a­li­zál­hat­ták” az isko­lák­ból kivá­lo­ga­tott lányo­kat. Sztá­lin beve­zet­te a csa­lád kol­lek­tív bün­te­tő­jo­gi felelősségét;

mind­ezt hazánk későb­bi kez­det­tel, de negy­ven évig gya­ko­rol­ta, ami pedig torz kor­fá­hoz, az abor­tusz enge­dé­lye­zé­se után pedig egyes évek­ben dup­la­annyi művi veté­lés­hez veze­tett, mint ahány élve szü­le­tés tör­tént, mind­ezt pedig meg­spé­kel­ték a negy­ve­nes évek kite­le­pí­té­sei, inter­ná­lá­sai is.

Mol­nár végül érzék­le­tes pél­dát hozott a rend­szer műkö­dé­sé­re: a messze föl­dön híres pécsi Angster és Fia orgo­na- és har­mó­ni­um­gyá­rat, miu­tán tulaj­do­no­sa­it inter­nál­ták, ugyan­azon gépek fel­hasz­ná­lá­sá­val kopor­só­gyár­rá ala­kí­tot­ták át.

Elpusz­tít­ha­tat­lan derűlátás

A cigány­ság Kádár-kori fel­emel­ke­dé­sé­nek míto­szát Haj­nácz­ky Tamás, az inté­zet kuta­tó-elem­ző­je osz­lat­ta el, ami­kor rámu­ta­tott, hogyan pró­bál­ta erő­szak­kal asszi­mi­lál­ni a puhá­nak mon­dott dik­ta­tú­ra a cigány­sá­got úgy, hogy nyelv- és kul­tú­ra­vesz­tés mel­lett mind­eköz­ben diszk­ri­mi­nál­ta pél­dá­ul a telep­fel­szá­mo­lá­sok során kiosz­tott Cs- (azaz csök­ken­tett kom­fort­fo­ko­za­tú) laká­sok kiosztásánál.Bár a csend­őr­toll eltűnt a kala­pok­ról, a cigány­ság gumi­bo­to­zá­sa épp­úgy napi­ren­den maradt,

mint koráb­ban, miköz­ben rend­sze­re­sek vol­tak a rák­kel­tő rovar­ir­tó­szer­rel való két-három­he­ti fürdetés.

A kerek­asz­tal­nál, ahol Rét­vá­ri már mode­rá­tor­ként sze­re­pelt, sze­mé­lyes élmé­nye­i­ről szá­mol­tak be a részt­ve­vők; gróf Nádasdy Bor­bá­la író, akit csa­lá­dos­tól tele­pí­tet­tek ki a negy­ve­nes évek végén osztályidegenként,;Nagyné Pin­tér Jolán, a Gulá­gok­ban Elpusz­tul­tak Emlé­ké­nek Meg­örö­kí­té­sé­re Ala­pít­vány elnö­ke, aki­nek szü­lei éppen a szov­jet mun­ka­tá­bor­ból haza­fe­lé ismer­ked­tek meg; vala­mint az online csat­la­ko­zott, a ren­dez­vény ide­jén egy tévé­kép­er­nyőn beje­lent­ke­ző Böj­te Csa­ba, aki­nek édes­ap­ja kapott „iro­dal­mi elis­me­rést a román Secu­ri­ta­té­tól” – utalt fanyar humor­ral a ver­sei miatt bebör­tön­zött édes­ap­ja poli­ti­kai rab­ként eltöl­tött bör­tön­éve­i­re a szerzetes.Nádasdy Bor­bá­lát éjjel cibál­ták ki az ágyá­ból gye­rek­ként, hogy apját zsa­rol­ják vele,

egy val­lo­más­ba egy kon­cep­ci­ós per­hez, miköz­ben a szom­széd­ban akasz­tást nézet­tek a töb­bi rab gye­rek­kel. Pin­tér Jolán­nak gye­rek­ko­rát ural­ta a szü­lői fél­tés és a gulág­ra való vissza­ke­rü­lés­től való félel­mük. Böj­te Csa­bá­nak szü­le­té­sé­ről akkor bör­tön­ben rabos­ko­dó édes­ap­ja pedig csak úgy érte­sül­he­tett, hogy ami­kor három év után vég­re kap­ha­tott ott­hon­ról cso­ma­got, fele­sé­ge a kis Csa­ba kita­po­sott, kék kötött cipőcs­ké­jé­be cso­ma­gol­ta a kül­dött szappant.

Még­is, mind­annyi­an derű­sen beszél­tek jelen­ről és jövő­ről. Szó­ba került a kerek­asz­tal­nál a nők hihe­tet­len csa­lád- és nem­zet­meg­tar­tó ere­je, ami ma is meg­mu­tat­koz­na, ha kel­le­ne, ha nem hagy­ják magu­kat elbó­dí­ta­ni, s hogy milyen fon­tos, hogy a csa­lá­dok össze­ka­pasz­kod­ja­nak, ha baj van, akár hábo­rú akár jár­vány legyen is az. A kor­mány sze­re­pét is mél­tat­ták egy-egy mon­dat­tal a csa­lá­dok morá­lis és anya­gi támo­ga­tá­sá­ért, csak­úgy, mint Skrabs­ki Fru­zsi­ná­ék baba­zász­ló­ját, ami a kiál­lás szim­bó­lu­ma a hagyo­má­nyos csa­lád mellett.

A dik­ta­tú­rá­nak sosincs értelme

Nádasdy Bor­bá­la az embe­ri segít­ség és a jóság ere­jét dom­bo­rí­tot­ta ki, hiszen ami­kor vég­re vissza­ke­rült az isko­lá­ba, miköz­ben az igaz­ga­tó az iro­dá­ban jó han­go­san elhord­ta min­den­fé­le isko­la­ke­rü­lő tak­nyos­nak, és letor­koll­ta, ha véde­kez­ni pró­bált, egy cédu­lá­ra fel­ír­ta, hogy tud­ja, mi tör­tént, és bár­mi­ben szá­mít­hat rá az akkor 12 éves kis­lány. Pin­tér Jolán­nak is volt egy fel­eme­lő tör­té­ne­te az orvos­ról, aki a leg­na­gyobb pre­ci­zi­tás­sal és ingyen műtöt­te meg édes­ap­ját, aki fél tüde­jét ott­hagy­ta a gulágon,

mond­ván, „szen­ve­dett maga már eleget”.

Böj­te beszélt a saját lélek­tör­té­ne­té­ről is: hogyan jutott el a kire­kesz­tett­ség­től – poli­ti­kai fogoly fiát nyil­ván nem vet­ték fel pio­nír­nak – és a bosszú­vágy­tól addig a fel­is­me­ré­sig, hogy egy dik­ta­tú­rá­nak sosincs értel­me, min­den­ki­nek rossz, még az elkö­ve­tők­nek is; ésha­ra­gud­nia sem az embe­rek­re, hanem az embe­ri osto­ba­ság­ra kell,

ami ellen csak taní­tás­sal és sze­re­tet­tel – vagy ahogy Jézus sza­va­it huszon­egye­dik szá­za­di­ra for­dí­tot­ta: infor­má­lás­sal és moti­vá­lás­sal lehet.

„Mert az Úris­ten nem ad fel olyan házi fel­ada­tot, amit ne lehet­ne meg­ol­da­ni, s úgy meg­ol­da­ni, hogy az min­den­ki­nek jó legyen” – fogal­ma­zott. Manap­ság, ami­kor sok­szor a cso­ma­go­ló­pa­pír fon­to­sabb, mint az aján­dék, külö­nö­sen fon­tos ez, hiszen sem a dip­lo­mák, sem a vagyon nem jön majd szem­be az utol­só íté­let nap­ján, „de a gyer­me­kek, aki­ket fel­ne­vel­tünk, igen, mert nekik hal­ha­tat­lan lel­kük van” 

– mond­ta Böj­te, végül hozzáfűzve:

 „ezért let­tem szer­ze­tes­pap, mert úgy gon­dol­tam, jó len­ne a követ­ke­ző gene­rá­ció gyer­me­kei úgy nőné­nek fel, hogy majd egy­más apját ne üssék agyon”.

For­rás: Man​di​ner​.hu