Min­den magyar közös­ség szá­mít­hat Magyar­or­szág­ra, foly­tat­ják az együtt­mű­kö­dést a magyar közös­sé­gek­kel – mond­ta a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra a Nyu­gat-Euró­pai Orszá­gos Magyar Szer­ve­ze­tek Szö­vet­sé­gé­nek tiszt­újí­tó köz­gyű­lé­sén hét­főn, Budapesten.

Potá­pi Árpád János elő­adá­sá­ban úgy fogal­ma­zott, hogy az együtt­mű­kö­dés a magyar nem­zet meg­ma­ra­dá­sá­nak kulcsa.

A magyar nem­zet­po­li­ti­kát 2010 óta az állan­dó­ság, a kiszá­mít­ha­tó folya­ma­tok jel­lem­zik – mond­ta. Ismer­te­té­se sze­rint a kor­mány meg­tíz­sze­rez­te a nem­zet­po­li­ti­ká­ra for­dí­tott for­rá­so­kat, ame­lyek az elmúlt évek­ben meg­kö­ze­lí­tet­ték, több eset­ben meg is halad­ták az évi 100 mil­li­árd forin­tot, miköz­ben 2010 óta a kül­ho­ni magyar intéz­mé­nyek­nek, szer­ve­ze­tek­nek, egy­há­zak­nak és önkor­mány­za­tok­nak több mint 500 mil­li­árd forint támo­ga­tást nyújtottak.

Szólt arról is, hogy a nem­zet­po­li­ti­ka az elmúlt idő­szak kihí­vá­sai elle­né­re is műkö­dött, műkö­dik. Emlé­kez­te­tett: tus­nád­für­dői beszé­dé­ben Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök is meg­fo­gal­maz­ta, hogy a nem­zet­egye­sí­tés tovább­ra is stra­té­gi­ai cél.

Min­den magyar, min­den kül­ho­ni magyar közös­ség szá­mít­hat a magyar kor­mány­ra – han­goz­tat­ta az állam­tit­kár, hoz­zá­té­ve, a nehéz gaz­da­sá­gi és hábo­rús hely­zet elle­né­re sem adják fel stra­té­gi­ai cél­ja­i­kat. Az állam­tit­kár kitért arra, hogy a kül­ho­ni magyar közös­sé­gek tag­jai sze­mé­lye­sen vagy online vehet­nek részt a regi­o­ná­lis talál­ko­zó­kon, rendezvényeken.

„Ami­kor magyar nem­zet­po­li­ti­ká­ról beszé­lünk, (…) azt mond­hat­juk, hogy magyar nem­zet nincs magyar gyer­me­kek nél­kül” – jelen­tet­te ki az állam­tit­kár. Ezért is oko­zott neki nagy örö­met – fűz­te hoz­zá -, ami­kor Spa­nyol­or­szág­ban azt lát­ta, hogy az otta­ni magyar nem­ze­ti­sé­gű gyer­me­kek tanul­ják a magyar nyelvet.

Az állam­tit­kár a magyar nyel­vet, a hagyo­má­nyo­kat, a magyar kul­tú­rát és a gaszt­ro­nó­mi­át nevez­te a magyar­ság meg­tar­tó ere­jé­nek és – mint fogal­ma­zott – a diasz­pó­rá­ban is ezek meg­tar­tá­sá­ra kell töre­ked­ni. Ezzel kap­cso­lat­ban Potá­pi Árpád János a több kül­föl­di ország­ban is műkö­dő hét­vé­gi magyar isko­lák fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ta, melyek közül 255-tel tart folya­ma­to­san kap­cso­la­tot a kormány.

Meg­em­lí­tet­te, hogy a nyu­gat-euró­pai diasz­pó­rá­nak is tud­nak támo­ga­tást nyúj­ta­ni, ami – mint az állam­tit­kár fogal­ma­zott – a magyar­or­szá­gi gaz­da­sá­gi hely­zet javu­lá­sá­nak is köszönhető.

Elmond­ta, hogy 300 ezer forint­tól 5 mil­lió forin­tos keret­össze­gig áll­nak ren­del­ke­zés­re pályá­za­ti lehe­tő­sé­gek. Eddig 196 pályá­za­tot támo­gat­tak, ezek közül kiemel­te a Kőrö­si Cso­ma Sán­dor- , illet­ve a Pető­fi Sán­dor-prog­ra­mot, szor­gal­maz­va, hogy a jövő­ben lehe­tő­vé tegyék az ezen prog­ra­mok közöt­ti átjá­rást. Az állam­tit­kár elmond­ta, hogy 14 ország­ban 75 magyar fia­tal része­sült ösztöndíjban.

A kor­mány kiemel­ten támo­gat­ja a cser­ké­szek tevé­keny­sé­gét, a diasz­pó­ra isko­la­tá­bo­ra­it, a Rákó­czi Szö­vet­ség segít­sé­gé­vel a 10 és 29 év közöt­ti magyar fia­ta­lok magyar­or­szá­gi láto­ga­tá­sát, fel­ső­ok­ta­tá­si ösz­tön­díj­prog­ra­mot veze­tett be és lét­re­hoz­ta az úgy­ne­ve­zett haza­vá­ró szol­gál­ta­tást is – sorol­ta az államtitkár.

Szi­li Kata­lin minisz­ter­el­nö­ki főta­nács­adó elő­adá­sá­ban arról beszélt: 2010-től a nem­zet­po­li­ti­ka fő elve, hogy a magyar állam, a magyar kor­mány fele­lős­sé­get visel vala­mennyi hatá­ron túli magyar közös­sé­gért, és ez az alap­tör­vény­ben is megtalálható.

Ma a világ min­den táján élnek magyar közös­sé­gek – mond­ta, emlé­kez­tet­ve: az Ország­gyű­lés nem­ze­ti össze­tar­to­zás bizott­sá­gá­nak ülé­sén Sem­jén Zsolt minisz­ter­el­nök-helyet­tes is kiemel­te, hogy a kor­mány nem­zet­po­li­ti­ká­já­ban éppen olyan fon­tos sze­re­pe van a diasz­pó­rá­ban élő magyar­ság­nak, mint a Kár­pát-meden­ce több terü­le­tén tömb­ben élő magyarságnak.

A főta­nács­adó nagy ered­mény­nek nevez­te, hogy az elmúlt 13 évben nem­csak köz­jo­gi­lag, hanem lel­ki­leg is sike­rült össze­ko­vá­csol­ni a nemzetet.

Alap­elv, hogy min­den magyar szá­mít, bár­hol éljen is a világ­ban, és „min­den­ki szá­mít­hat ránk, aki magyar­nak vall­ja magát és aki­nek fon­tos, hogy a jövő nem­ze­dé­kei is meg­őriz­zék magyar­sá­gu­kat” – mond­ta Szi­li Katalin.

A főta­nács­adó remény­tel­jes­nek nevez­te, hogy Fran­cia­or­szág­ban Emma­nu­el Mac­ron elnök kez­de­mé­nyez­te Kor­zi­ka, a kor­zi­ka­i­ak auto­nó­mi­á­ját. Az Euró­pai Unió szá­má­ra ez akár jó pél­da is lehet, és erő­sít­he­ti az erdé­lyi magyar­ság, a szé­kely­ség auto­nó­mia­tö­rek­vé­se­it – muta­tott rá.

Szi­li Kata­lin nehez­mé­nyez­te, hogy az Euró­pai Bizott­ság még min­dig nem vet­te napi­rend­jé­re az ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek ügyét, annak elle­né­re sem, hogy a Mino­rity Safe­Pack sike­res kez­de­mé­nye­zés volt.

Miköz­ben az uni­ó­ban a nem­ze­ti kisebb­sé­gek a lakos­ság mint­egy tíz szá­za­lé­kát teszik ki, prob­lé­má­juk­kal Brüsszel sok­kal kevés­bé fog­lal­ko­zik, mint a csu­pán ötszá­za­lék­nyi beván­dor­ló, a mig­rán­sok hely­ze­té­vel – jegyez­te meg.

Szi­li Kata­lin elő­adá­sá­ban ismer­tet­te a szom­szé­dos orszá­gok­ban élő magyar közös­sé­gek hely­ze­tét, meg­ál­la­pít­va, hogy lélek­szá­muk min­den­hol saj­ná­la­to­san fogy, és hely­ze­tük éppen Ukraj­ná­ban tekint­he­tő a leg­ne­he­zebb­nek, miköz­ben az ország­gal a csat­la­ko­zá­si tár­gya­lá­sok meg­kez­dé­sé­re tett javas­la­tot az Euró­pai Bizottság.

Gál Kin­ga, a Fidesz euró­pai par­la­men­ti (EP) kép­vi­se­lő­je elő­adá­sá­ban úgy fogal­ma­zott, hogy az elhi­bá­zott uni­ós gaz­da­sá­gi, szank­ci­ós, integ­rá­ci­ós és beván­dor­lás­po­li­ti­ka komoly káro­kat okoz Magyar­or­szág­nak is, ezért Brüsszel­ben vál­to­zá­sok­ra van szük­ség, ehhez pedig min­den kon­zer­va­tív, jobb­ol­da­li szer­ve­zet össze­fo­gá­sa szük­sé­ges. A kor­mány­pár­ti EP-kép­vi­se­lő hang­sú­lyoz­ta, hogy ebben szá­mí­ta­nak a Nyu­gat-Euró­pai Orszá­gos Magyar Szer­ve­ze­tek Szö­vet­sé­gé­nek tag­szer­ve­ze­te­i­re is.

A szö­vet­ség web­ol­da­lán olvas­ha­tó tájé­koz­ta­tó sze­rint a szer­ve­zet kiemelt fon­tos­sá­got tulaj­do­nít a szór­vány­ma­gyar­ság okta­tá­si fel­ada­ta­i­nak, a magyar kul­tú­ra ápo­lá­sá­nak Nyugaton.

For­rás: demok​ra​ta​.hu