Hírek Amerikai hirek Milyen jogi lépé­se­ket ter­vez Donald Trump?

Milyen jogi lépé­se­ket ter­vez Donald Trump?

Donald Trump rosszul ten­né, ha áten­ged­né a győ­zel­met poli­ti­kai ellen­fe­lé­nek, ugyan­is „két­ség­te­len bizo­nyí­té­kok utal­nak arra, hogy a válasz­tá­so­kat – három állam­ban biz­to­san, de akár tíz­ben is – csa­lás­sal nyer­te meg a demok­ra­ta jelölt” – közöl­te a Fox News hír­csa­tor­nán az ame­ri­kai elnök egyik ügy­véd­je, Rudy Giu­li­a­ni, New York egy­ko­ri főpol­gár­mes­te­re, utal­va arra: az elvesz­tett elnök­vá­lasz­tás után Trump jogi lépé­se­ket ter­vez a csatatérállamokban.

A válasz­tá­sok tisz­ta­sá­gát az első perc­től vita­tó repub­li­ká­nu­sok kam­pány­stáb­ja most állít­ja össze azo­kat a bizo­nyí­té­ko­kat, ame­lyek a csa­ta­tér­ál­la­mok­ban tör­tént visszás­sá­gok­ról fog­nak tanús­kod­ni a csa­ta­tér­ál­la­mok­ban már folya­mat­ban lévő vagy csak a napok­ban indí­tan­dó perek során.

Penn­syl­va­nia: távol tar­tott felügyelők

Rudy Giu­li­a­ni sze­rint Donald Trump stáb­ja újabb pert indít Penn­syl­vá­nia­ban, azzal kap­cso­lat­ban, hogy repub­li­ká­nus jelöl­tet kép­vi­se­lő sza­va­zat­szám­lá­ló-fel­ügye­lő­ket Penn­syl­va­ni­á­ban nem enged­ték a sza­va­zat­szám­lá­lás köze­lé­be. Ebben az állam­ban Joe Biden a sza­va­za­tok 49,8, míg Donald Trump a 49,1 szá­za­lé­kát sze­rez­te meg, mind­össze 46 ezer sza­va­zat a különb­ség a két elnök­je­lölt között. Több megyé­ben és kör­zet­ben arra hivat­koz­tak, hogy a fel­ügye­lő­ket a koro­na­ví­rus-jár­vány biz­ton­sá­gi elő­írá­sai miatt kel­lett meg­fe­le­lő távol­ság­ban tar­ta­ni a sza­va­za­to­kat fel­dol­go­zó asz­ta­lok­tól, illet­ve arra is, hogy „jelen­lé­tük meg­fé­lem­lí­ti a sza­va­zat­szám­lá­ló­kat”. Ezért

Phi­la­delp­hi­á­ban pél­dá­ul az asz­ta­lok köré feszí­tett kor­don­nal hat­mé­te­res távol­ság­tar­tás­ra köte­lez­ték a repub­li­ká­nus felügyelőket,

hol­ott egy koráb­bi, szin­tén Trump jogá­szai által indí­tott bíró­sá­gi eljá­rást köve­tő­en az ille­té­kes bíró­ság helyt adott a Repub­li­ká­nus Párt kéré­sé­nek, és elő­ír­ta, hogy min­den párt fel­ügye­lő­je 1,8 méter­re köze­lít­he­ti meg a sza­va­zat­szám­lá­lók asz­ta­lát. A bíró­sá­gi dön­tés után Phi­la­delp­hi­á­ban a kor­dont ennek meg­fe­le­lő­en köze­lebb vit­ték az asz­ta­lok­hoz, majd ezután az érin­tett asz­ta­lo­kat ugyan­ennyi­vel távo­labb vit­ték a fel­ügye­lők­nek kije­lölt területtől.

A Penn­syl­va­ni­át szin­tén érin­tő és egy máso­dik bíró­sá­gi eljá­rás kere­té­ben vita­tott jelen­ség: a válasz­tás után három nap késés­sel érke­zett, és a sza­va­zat­szám­lá­lás­ban figye­lem­be vett levél­sza­va­za­tok ügye. Trump már a válasz­tá­sok előtt is figyel­mez­te­tett arra, hogy a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt kiter­jesz­tett levél­sza­va­zás csa­lá­sok­ra és vissza­élé­sek­re ad lehe­tő­sé­get, ame­lyek a Demok­ra­ta Párt­nak fog­nak kedvezni.

A több tíz­mil­lió levél­sza­va­zat volt az, amely a múlt héten meg­for­dí­tot­ta a ver­seny állá­sát a demok­ra­ta elnök­je­lölt, Joe Biden javára,

miu­tán több állam­ban a novem­ber 3‑i elnök­vá­lasz­tás utá­ni napok­ban beér­ke­zett, érvé­nyes­nek tekin­tett levél­sza­va­za­to­kat összeszámolták.

Michi­gan: eluta­sí­tott kérelem

Michi­gan­ben a vok­sok 50,6 szá­za­lé­ká­val biz­to­sí­tott be győ­zel­mét Joe Biden, vele szem­ben Donald Trump 47,9 szá­za­lé­kos ered­ményt ért el, s mint­egy 150 ezer sza­va­zat­tal maradt le ellen­fe­lé­től. A válasz­tás más­nap­ján, novem­ber 4‑én Trump kam­pány­stáb­ja a michi­ga­ni álla­mi bíró­ság­tól kér­vé­nyez­te a sza­va­za­tok szám­lá­lá­sá­nak a leál­lí­tá­sát, szin­tén arra a prob­lé­má­ra hivat­koz­va, hogy a repub­li­ká­nus fel­ügye­lő­ket itt sem enge­dik a sza­va­zat­szám­lá­lók köze­lé­be, hogy ellen­őriz­hes­sék a sza­va­za­tok fel­dol­go­zá­sá­nak jog­sze­rű­sé­gét. A bíró eluta­sí­tot­ta a kérel­met, arra hivat­koz­va, hogy a fel­je­len­tést benyúj­tott fel­ügye­lők nem tud­tak ele­gen­dő bizo­nyí­té­kot bemu­tat­ni, hogy az állí­tá­su­kat alátámasszák.

Wis­con­sin: újra­szám­lá­lás következhet

Trump a wis­con­si­ni sza­va­za­tok újra­szám­lá­lá­sát kér­vé­nye­zi majd rend­el­le­nes­sé­gek­re hivat­koz­va, bár az újra­szám­lá­lás elren­de­lé­se nem igé­nyel bíró­sá­gi eljá­rást. Kér­dé­ses, hogy az ismé­telt szám­lá­lás mikor kez­dőd­het meg, leg­ko­ráb­ban azt köve­tő­en, hogy az első fel­dol­go­zás folya­ma­ta lezá­rult, amely­nek hiva­ta­los határ­ide­je novem­ber 17. Itt mind­össze húsz­ezer sza­va­zat a különb­ség, Biden 49,6, Trump 48,9 szá­za­lé­kos ered­ménnyel zárt.

Neva­da: jog­ta­lan sza­va­za­tok ezrei?

A Repub­li­ká­nus Párt neva­dai iro­dá­ja a Twit­te­ren fejez­te ki fel­há­bo­ro­dá­sát, misze­rint sza­va­zók ezrei sza­vaz­tak Neva­dá­ban jog­ta­la­nul, ugyan­is nem is lak­nak az állam­ban. Az elnök jogi ügyek­kel fog­lal­ko­zó csa­pa­ta lis­tát is készí­tett ezek­ről a sza­va­zók­ról, akik saját beval­lá­suk sze­rint is

már elköl­töz­tek Neva­dá­ból, még­is ott adták le a voksukat.

A Trum­pék által nehez­mé­nye­zett eset Neva­da állam Clark megyé­jé­ben tör­tént, de a megye válasz­tá­si iro­dá­ja jelez­te, hogy „nincs tudo­má­suk olyan eset­ről, amely­ben érvény­te­len sza­va­za­tot dol­goz­tak fel”. A vádak­ra a Poli­ti­fact inter­ne­tes por­tál azzal rea­gált, hogy „önma­gá­ban a lis­ta nem bizo­nyít sem­mit, ugyan­is a válasz­tá­si tör­vény sze­rint a köl­tö­zést köve­tő har­minc napon belül még sza­bad és jog­sze­rű a koráb­bi címen az urnák­hoz járul­ni”. Neva­dá­ban is szo­ros ered­mény szü­le­tett: Biden a vok­sok 50,2, Trump 47,6 szá­za­lé­kát sze­rez­te meg, 35 ezer sza­va­zat a különbség.

Egy másik ügy­ben pedig egy neva­dai bíró­ság eluta­sí­tot­ta azt a repub­li­ká­nus kere­se­tet, amely­ben az elnök párt­ja az alá­írás-ellen­őr­ző szoft­ver fel­füg­gesz­té­sét kér­te, mivel a helyi fel­ügye­lők szerint

a szoft­ver nem tud­ta hiba nél­kül azo­no­sí­ta­ni – iga­zol­ni vagy eluta­sí­ta­ni – az aláírásokat,

így a vita­tott mód­szer a sza­va­zók sze­mé­lyé­nek ellen­őr­zé­sé­re végig hasz­ná­lat­ban maradt.

Geor­gia: kido­bott voksok?

A Geor­gia állam­be­li Chat­ham megyé­ben David Sha­fer, repub­li­ká­nus fel­ügye­lő­bi­zott­sá­gi elnök elmon­dá­sa sze­rint szem­ta­núi vol­tak annak, hogy „egy sza­va­zat­szám­lá­ló nő 50 sza­va­zó­la­pot kevert bele egy olyan kupac­ba, ame­lyet nem fog­nak meg­szá­mol­ni, mert az a kupac papír a sza­va­zás­tól távol maradt sza­va­zó­ké volt”. Novem­ber 5‑én a bíró eluta­sí­tot­ta az óvást, azzal indo­kol­va a dön­té­sét, hogy „nincs sem­mi­fé­le bizo­nyí­ték arra, hogy érvé­nyes sza­va­zó­la­pok keve­red­tek a meg nem szá­mo­lan­dók közé”. Geor­gia állam­ban még nem ért véget a válasz­tás, 99 szá­za­lé­kos fel­dol­go­zott­ság­nál mind­össze tíz­ezer sza­va­zat választ­ja el a két elnök­je­löl­tet: Biden ered­mé­nye 49,5, Trum­pé 49,3 szá­za­lék jelenleg.

Ari­zo­na: nem műkö­dött a számítógép

Szom­ba­ton a Trump-kam­pány­csa­pat szin­tén jogi úton til­ta­ko­zott az ellen, hogy érvé­nyes vok­sok vesz­tek el Ari­zo­ná­ban, ami­kor az elekt­ro­ni­kus sza­va­zás során – több sza­va­zó­kör­ze­ti fel­ügye­lő és az érin­tett sza­va­zók beszá­mo­ló­ja sze­rint – a szá­mí­tó­gép nem műkö­dött. A fel­je­len­tést vizs­gál­ja az ari­zo­nai bíró­ság, de az állam demok­ra­ta kor­mány­zó-helyet­te­se sze­rint ez is „csak egy két­ség­be­esett kiál­tás a repub­li­ká­nus vesz­tes részé­ről”. A hiva­ta­los ered­mény sze­rint Biden 49,5:49 szá­za­lék ará­nyú győ­zel­met ara­tott Ari­zo­ná­ban, 17 ezer sza­va­zat­tal kapott töb­bet Trumpnál.

Eljuthat‑e Trump a leg­fel­sőbb bíróságig?

Múlt szer­dán Donald Trump beje­len­tet­te, hogy „a válasz­tá­so­kon tapasz­talt csa­lá­sok miatt a leg­fel­sőbb bíró­sá­gig is elmegy, ha kell”. Ha egy jelölt a válasz­tás kime­ne­te­lét vitat­ja jogi úton, akkor a peres dosszié csak több szű­rőn keresz­tül jut­hat a leg­fel­sőbb bíró­ság asz­ta­lá­ra. Első lépés­ként az álla­mi bíró­ság kell, hogy helyt adjon a kere­set­nek, és a helyi bíró­ság ren­de­li el az újra­szám­lá­lást. Ha a vita az újra­szám­lá­lás után is foly­ta­tó­dik, a leg­fel­sőbb bíró­ság csak ekkor lép be a peres folya­mat­ba. – Jelen­leg nincs álta­lá­nos leg­fel­sőbb bíró­sá­gi gya­kor­lat vita­tott válasz­tá­si ered­mé­nyek­kel kap­cso­lat­ban. Nem min­den­na­pos eset­ről van szó, és biz­tos, hogy csak akkor fog­lal­ko­zik vele a leg­fel­sőbb bíró­ság, ha nagy hord­ere­jű kér­dés­ről van szó” – tájé­koz­tat­ta a Fox News csa­tor­nát Richard Brif­fa­ult, a Colum­bia Egye­tem jogi pro­fesszo­ra. Az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tá­sok során eddig mind­össze egy eset­ben kel­lett az ame­ri­kai leg­fel­sőbb bíró­ság­nak a témá­ban állást fog­lal­nia, az emlé­ke­ze­tes eset­ben még 2000-ben, ami­kor a flo­ri­dai sza­va­za­tok újra­szám­lá­lá­sa meg­for­dí­tot­ta a válasz­tá­sok kime­ne­te­lét, és végül a repub­li­ká­nus Geor­ge W. Bush lett az Egye­sült Álla­mok 43. elnö­ke, a Flo­ri­dát, és így az elnök­vá­lasz­tást végül még­is elvesz­tő demok­ra­ta Al Gore-ral szemben.

For­rás: Magyar Nemzet