Hírek Vélemények/Publicisztikák Miért nem vagyok töb­bé pro­fesszor a Toron­tói Egyetemen?

Miért nem vagyok töb­bé pro­fesszor a Toron­tói Egyetemen?

Nem­rég lemond­tam a Toron­tói Egye­tem pro­fesszo­ri poszt­já­ról. Most pro­fes­sor eme­ri­tus vagyok, még mielőtt betöl­töt­tem vol­na a hat­va­nat. Az eme­ri­tus álta­lá­ban a nyug­dí­jas okta­tók szá­má­ra fenn­tar­tott meg­je­lö­lés, jól­le­het azok szá­má­ra csak, akik bizo­nyos ered­mé­nyek­kel töl­töt­ték be man­dá­tu­mu­kat. Úgy kép­zel­tem, hogy a toron­tói egye­te­men taní­tok és kuta­tok majd egész éle­tem­ben, amíg ki nem kell hur­col­ni a csont­vá­zam az iro­dám­ból. Sze­ret­tem a mun­ká­mat. A diák­ja­im, egye­te­mis­ták és dip­lo­má­sok egy­aránt, pozi­tí­van viszo­nyul­tak hoz­zám. Nem az tör­tént amit meg­ál­mond­tam. Ennek sok oka volt, töb­bek között az, hogy most sok­kal több embert tudok taní­ta­ni sok­kal keve­sebb áttét­tel így, az online tér­ben. Van azon­ban még pár dolog:


JORDAN PETERSON


A sok­szí­nű­ség, a befo­ga­dás és az egyen­lő­ség elké­pesz­tő ideo­ló­gi­á­ja lerom­bol­ja az okta­tás és üzlet világát.

Elő­ször is, kép­zett, sőt kiemel­ke­dő­en kép­zett hete­ro­sze­xu­á­lis fehér fér­fi vég­zős diák­ja­im­nak (egyéb­ként sok más­mi­lyen is volt már) elha­nya­gol­ha­tó esé­lye van arra, hogy egye­te­mi kuta­tói pozí­ci­ó­kat ajánl­ja­nak fel nekik, kivá­ló tudo­má­nyos mun­ká­juk elle­né­re. Ez rész­ben a sok­szí­nű­ség, az ink­lu­zi­vi­tás és az egyen­lő­ség kvó­tái miatt van (az álta­lam pre­fe­rált betű­szó: DIE – Diver­sity, Inc­lu­si­vity, Equ­ity – azaz HALÁL ).

 Eze­ket ugyan­is álta­lá­no­san beve­zet­ték az összes egye­te­men, annak elle­né­re, hogy az egye­te­mi fel­vé­te­li bizott­sá­gok már pálya­fu­tá­som ide­jén is min­dent meg­tet­tek annak érde­ké­ben, hogy soha ne kerül­je­nek figyel­men kívül a minő­sí­tet­ten „kisebb­sé­gi” jelöl­tek kérel­mei. A tanít­vá­nya­im is rész­ben elle­he­tet­le­nül­tek éppen azért, mert az én tanít­vá­nya­im. Aka­dé­mi­ai per­so­na non gra­ta vagyok elfo­gad­ha­tat­lan filo­zó­fi­ai állás­pon­tom miatt. Ez nem csak egy­sze­rű kel­le­met­len­ség, hanem olyas­mi, ami erköl­csi­leg tart­ha­tat­lan­ná tet­te a munkámat.

A máso­dik ok annak a meg­döb­ben­tő ideo­ló­gi­á­nak a követ­kez­mé­nye, amely jelen­leg lerom­bol­ja az egye­te­me­ket, végül pedig az egész kul­tú­rán­kat. Egy­sze­rű­en azért, mert konk­ré­tan nincs jelen pil­la­nat­ban ele­gen­dő kép­zett »BIPOC«(BIPOC: black, ind­i­ge­no­us and people of colo­ur, azaz feke­te, benn­szü­lött és szí­nes bőrű­ek. A szerk.) ember ahhoz, hogy ilyen gyor­sa­ság­gal tel­je­sít­sék a kitű­zött diver­zi­tá­si célo­kat. Ez köz­tu­dott volt min­den egye­te­men dol­go­zó ember szá­má­ra, aki az elmúlt három évti­zed­ben akár csak egy fel­vé­te­li bizott­ság­ban is dol­go­zott. Ez azt jelen­ti, hogy egy olyan kuta­tó­ge­ne­rá­ci­ót aka­runk lét­re­hoz­ni, akik tel­je­sen alkal­mat­la­nok a mun­ká­ra. Már lát­hat­juk, hogy ez mit jelent azon bor­zal­mas vissza­jel­zé­sek során, melyek a kike­rült diá­ko­kat érik. Ez a szem­élet az objek­tív tesz­te­lés halá­lá­val együtt olyan súlyo­san komp­ro­mit­tál­ta az egye­te­me­ket, hogy azt nem lehet tovább figye­lem kívül hagy­ni. Ami az egye­te­me­ken tör­té­nik, min­dent más szín­ben tün­tet fel annál, mint amit koráb­ban elképzeltünk.

Min­den sze­ren­csét­len kol­lé­gám­nak »DIE«-nyilatkozatot kell készí­te­nie ahhoz, hogy kuta­tá­si ösz­tön­dí­jat kap­jon. Mind­annyi­an hazud­nak (kivé­ve az igaz hívők kisebb­sé­gét), és tanít­vá­nya­i­kat is erre tanít­ják. Folya­ma­to­san, külön­fé­le raci­o­na­li­zá­lá­sok­kal és indok­lá­sok­kal teszik ezt, tovább kor­rum­pál­va az amúgy is elké­pesz­tő­en rom­lott rend­szert. Néhány kol­lé­gám még azt is meg­en­ge­di magá­nak, hogy részt vegyen az úgy­ne­ve­zett »elfo­gult­ság­el­le­nes tré­nin­gen«, ame­lye­ket bor­zasz­tó­an kép­zet­len »humán­erő­for­rás-szak­em­be­rek« tar­ta­nak, és agyat­la­nul, könnye­dén vádas­kod­va tar­ta­nak elő­adá­so­kat az elmé­le­ti­leg min­dent átha­tó rasszista/szexista/heteroszexista atti­tű­dök­ről. Egy ilyen kép­zés ma már gyak­ran elő­fel­té­te­le annak, hogy okta­tói pozí­ci­ót tölt­hes­sen be vala­ki, vagy, hogy egy fel­vé­te­li bizott­ság­ban részt vehessen. 

Szükséges‑e rámu­tat­nom arra, hogy a hosszú távú imp­li­cit atti­tű­dök – azok a visel­ke­dés­min­ták, melyek kul­tú­ránk sarok­pont­ja­it képe­zik – nem ala­kít­ha­tók át rövid távú, exp­li­cit kép­zés­sel? Fel­té­ve per­sze ele­ve azt, hogy ezek az állí­tó­la­gos elfo­gult­sá­gok a fel­vá­zolt módon egy­ál­ta­lán létez­nek. Ez a hipo­té­zis ugyan­is ele­ve egy nagyon gyen­ge állí­tás, és én itt most tudo­má­nyos szem­pont­ból beszé­lek. Az „Imp­li­cit Asso­ci­a­ti­on Test” – a sokat dicsért IAT, amely az imp­li­cit elfo­gult­ság objek­tív diag­nosz­ti­zá­lá­sát céloz­za meg (ilye­nek pél­dá­ul a szü­le­tett rassziz­mus és hason­ló elkép­ze­lé­sek) sem­mi­kép­pen sem elég erős, érvé­nyes és meg­bíz­ha­tó mód­szer ahhoz, hogy bizo­nyít­sa is azt, amit állít. A teszt két ere­de­ti ter­ve­ző­je, Antho­ny Green­wald és Bri­an Nosek ezt nyil­vá­no­san el is mond­ta. A har­ma­dik kiöt­lő­je, Mah­za­rin Banaji a Har­vard pro­fesszo­ra tovább­ra is vona­ko­dik. Ez nagy­részt nyíl­tan bal­ol­da­li poli­ti­kai prog­ram­já­nak tud­ha­tó be, amit a pszi­cho­ló­gia egy olyan rész­tu­do­má­nyá­ba, a szo­ci­ál­pszi­cho­ló­gi­á­ba ágya­zott be, amely ele­ve annyi­ra kor­rupt, hogy a máso­dik világ­há­bo­rú után hat évti­ze­dig tagad­ta a bal­ol­da­li tekin­tély­el­vű­ség pusz­ta léte­zé­sét is. Ugyan­ezek a szo­ci­ál­pszi­cho­ló­gu­sok amúgy a kon­zer­va­ti­viz­must (a „rend­szer-iga­zo­lás” álar­cá­ban) egy­út­tal nagy­részt a pszi­cho­pa­to­ló­gia egy for­má­já­nak tekintik.

Banaji tovább­ra elis­me­ri, hogy vissza­élt kuta­tá­si esz­kö­zé­vel, de a Har­var­don betöl­tött pozí­ci­ó­ja az egyik leg­főbb indok, ami­ért még min­dig a DIE igá­ja alatt kell szen­ved­nünk. Ennek ártal­mas hatá­sa fel­mér­he­tet­len arra az aka­dé­mi­ai rend­szer­re, amely vala­ha a leg­kö­ze­lebb állt ahhoz, hogy az igaz­sá­gos kivá­lasz­tás esz­kö­ze legyen. Egy köze­li bará­tom, aki azon kevés kol­lé­gák egyi­ke, akik tovább­ra is a bará­ta­im marad­tak (egyéb­ként egy egy­ér­tel­mű­en libe­rá­lis bal­ol­da­li ember­ről van szó) egye­ne­sen azt mesél­te, hogy az egye­te­mén a pszi­cho­ló­gia szak új hall­ga­tói az objek­tív »Gra­du­a­te Record Exa­mi­na­ti­on (GRE)« (azaz Ered­mény­szá­mí­tá­si Mód­szer, mely a magyar­or­szá­gi érett­sé­gi pont­rend­szer­hez mér­he­tő. A szerk.) szá­mí­tá­sa nél­kül let­tek fel­vé­ve és nem tud­nak meg­bir­kóz­ni az első éves sta­tisz­ti­kai kur­zus­sal. Az ered­mény az lett, hogy dühö­sen arra céloz­gat­nak, hogy a sta­tisz­ti­ka rasszis­ta tudo­mány. Apro­pó: a tár­sa­da­lom­tu­do­mány­ban (és az orvos­tu­do­mány­ban is) min­den az őszin­te és hoz­zá­ér­tő sta­tisz­ti­ká­kon áll vagy bukik.

Ezen túl­me­nő­en a dip­lo­más kli­ni­kai pszi­cho­ló­gi­ai kép­zé­si prog­ra­mok akk­re­di­tá­ci­ós tes­tü­le­tei Kana­dá­ban most azt ter­ve­zik, hogy meg­ta­gad­ják az egye­te­mi kli­ni­kai prog­ra­mok akk­re­di­tá­lá­sát, hacsak nem a »tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság« fel­té­te­le­i­vel ren­del­kez­nek. Ez, páro­sul­va néhány közel­múlt­be­li kana­dai jog­sza­bá­lyi vál­to­zás­sal, misze­rint pél­dá­ul tör­vé­nyen kívül helyez­ték az úgy­ne­ve­zett »kon­ver­zi­ós terá­pi­át« (a való­ság­ban rend­kí­vül koc­ká­za­tos­sá teszik kli­ni­ku­sok szá­má­ra, hogy bár­mit egy­ál­ta­lán csi­nál­ja­nak, hisz min­dig és min­den­ben egyet kell érte­ni az ügy­fe­le­ik­kel), a gya­kor­lat­ban a tel­jes kli­ni­kai pszi­cho­ló­gi­át kivé­ge­zik, mely szak­ma min­dig tel­jes mér­ték­ben a biza­lom­tól és a magán­élet szent­sé­gé­től füg­gött. Hason­ló lépé­sek van­nak folya­mat­ban más szak­mai terü­le­te­ken, mint pél­dá­ul az orvos­tu­do­mány és a jog is. Ha azt gon­dol­ná vala­ki eset­leg, hogy a pszi­cho­ló­gu­sok, ügy­vé­dek és más szak­em­be­rek nem ret­teg­nek már most az ural­ko­dó, woke irá­nyí­tá­sú szak­mai kol­lé­gi­u­mok­tól, akkor egy­sze­rű­en fel se fog­ja azt, hogy milyen messzi­re jutott ez az egész.

Pon­to­san mi len­ne a teen­dő, ami­kor egy vég­zős hall­ga­tó­val vagy fia­tal pro­fesszor­ral talál­ko­zom, akit a DIE elvei alap­ján vet­tek fel? Azon­nal szkep­ti­kus­nak kell len­nem szak­mai képes­sé­ge­it ille­tő­en? Micso­da pofon ez egy iga­zán tehet­sé­ges fia­tal pálya­kez­dő­nek! És talán pont ez a lényeg: a DIE-ideo­ló­gi­á­ja egy­ál­ta­lán nem barát­ja se a béké­nek, se a tole­ran­ci­á­nak. Abszo­lút és tel­jes mér­ték­ben a kom­pe­ten­cia és az igaz­ság ellensége.

Azok, akik úgy gon­dol­ják, hogy túl­ér­té­ke­lem ezt az dol­got, vagy hogy ez a jelen­ség egy­sze­rű­en csak az egye­te­mek­re kor­lá­to­zó­dik, ves­se tekin­te­tét néhány más pél­dá­ra! Egy hol­ly­woo­di jelen­tés, amely köz­tu­dot­tan a »libe­rá­lis« érzel­mek elcsé­pelt meleg­ágya, szin­tén azt jel­zi, hogy milyen messzi­re jutot­tunk. 2020-ban a Film­mű­vé­sze­ti és Film­tu­do­má­nyi Aka­dé­mia (az Oscar-díjat kiadó bizott­ság) egy ötéves terv­be fogott (ez vajh vala­mi tör­té­nel­mi visz­han­got jelent?), hogy »diver­zi­fi­kál­ja szer­ve­ze­tün­ket és kiter­jessze a leg­jobb alko­tá­sok meg­ha­tá­ro­zá­sát«, ami magá­ban fog­lal­ta az »Oscar-díj új meg­je­le­ní­té­si és befo­ga­dá­si szab­vá­nya­i­nak« kidol­go­zá­sát, hogy az elmé­le­ti­leg »job­ban tük­röz­ze a mozi­lá­to­ga­tó közön­ség sok­szí­nű­sé­gét«. Milyen gyü­möl­csöt hozott ez a kez­de­mé­nye­zés, a DIE-ideo­ló­gia iva­dé­ka? Egy nem­ré­gi­ben meg­je­lent cikk sze­rint, ame­lyet Peter Kie­fer és Peter Savod­nik írt, és a New York Times volt újság­író­ja, Bari Weiss tett köz­zé Com­mon Sen­se nevű hon­lap­ján (Weiss ott­hagy­ta a Timest, miu­tán a radi­ká­lis bal­ol­da­li ideo­ló­gia beha­tolt az újság­ba, ahogy így tett Tara Hen­ley is a közel­múlt­ban, a CBC-nél): »Több mint 25 író­val, ren­de­ző­vel és pro­du­cer­rel beszél­tünk, akik mind­annyi­an libe­rá­lis­nak vall­ják magu­kat, és mind­annyi­an zsi­ge­ri félel­mü­ket fejez­ték ki, hogy az új dog­má­val szem­be mer­je­nek for­dul­ni… Hogyan éljük túl a for­ra­dal­mat? Úgy, hogy a leg­lel­ke­sebb támo­ga­tó­já­vá válunk! … Hir­te­len min­den beszél­ge­tés min­den ügy­nök­kel vagy pro­du­cer­rel azzal vég­ző­dött: Van vala­mi­lyen BIPOC kötő­dé­se ennek a projektnek?«

És ez min­den­hol ott van. Ha nem látod, akkor vagy a homok­ban van a fejed, vagy vala­mi sok­kal említ­he­tet­le­nebb hely­re dug­tad be. A CBS pél­dá­ul szó sze­rint elő­ír­ja, hogy 2021-ben min­den írói cso­port­ban leg­alább 40 szá­za­lé­kos legyen a BIPOC embe­rek ará­nya (ez 2022-ben már 50 szá­za­lék­ra emelkedett).

Most ott tar­tunk, hogy elő­ször a fajt, az etni­kai hova­tar­to­zást, a »tár­sa­dal­mi nemet« tehát »gen­dert« vagy a sze­xu­á­lis pre­fe­ren­ci­át min­den­ki­nél meg­ha­tá­ro­zó jel­lem­ző­ként (pont aho­gyan a radi­ká­lis bal­ol­da­li­ak sze­ret­nék), másod­szor pedig ezt a leg­fon­to­sabb minő­ség­ként keze­lik, mely töb­bet ér, mint a tanu­lás, a kuta­tás, vagy a tapasztalat. 

Muszáj kiemel­nem ezek után, hogy a mára lepusz­tult New York Times­nak is van­nak két­sé­gei efe­lől. A lap 2021. augusz­tus 11-iki főcí­me: »Több kárt okoznak‑e a mun­ka­he­lyi sok­szí­nű­sé­get elő­se­gí­tő prog­ra­mok?« Egy­szó­val igen. Hogyan lehet­ne más, mint káros, ha egy cég alkal­ma­zot­ta­it rassziz­mus­sal és tár­sa­i­val vádol­ják, ami már ele­gen­dő is ahhoz, hogy átkép­zést igé­nyel­je­nek? Külö­nö­sen azok­kal kap­cso­lat­ban igaz­ság­ta­lan ez, akik amúgy jóhi­sze­mű­en dol­goz­nak azon, hogy legyőz­zék a még min­dig meg­nyil­vá­nu­ló elfo­gult­sá­gu­kat a mos­ta­ni modern, libe­rá­lis idők­ben. Bosszan­tó, inva­zív, dur­va, mora­li­zá­ló, nem helyén­va­ló, átgon­do­lat­lan, kont­ra­pro­duk­tív és egyéb­ként is iga­zol­ha­tat­lan – írják. 

Ha úgy gon­dol­ja, hogy a DIE rossz, vár­jon, amíg meg­kap­ja a »kör­nye­ze­ti, tár­sa­dal­mi és kor­mány­zá­si (ESG) pont­szá­mo­kat«. A vál­la­la­ti erköl­csi fele­lős­ség­vál­la­lá­sá­nak érté­ke­lé­se­ként szü­le­tő pont­szá­mok drá­ma­i­an befo­lyá­sol­hat­ják a vál­lal­ko­zás pénz­ügyi élet­ké­pes­sé­gét. Nem más ez, mint Kína sokat átko­zott tár­sa­dal­mi hitel­rend­sze­ré­nek meg­fe­lel­je, ame­lyet ott is a vál­lal­ko­zói és pénz­ügyi világ kont­rol­lá­lá­sá­ra alkal­maz­nak. Vezér­igaz­ga­tók: mi a franc van vele­tek? Nem lát­já­tok, hogy azo­kat az ideo­ló­gu­so­kat, akik ilyen meg­döb­ben­tő hülye­sé­ge­ket talál­nak ki, egy olyan esz­me vezé­re­li, amely nem­csak abszo­lút ellen­té­tes a sza­bad­pi­a­ci vál­lal­ko­zás gon­do­la­tá­val, mint olyan­nal, de pon­to­san azo­kat a sza­bad­ság­jo­go­kat céloz­za meg, ame­lyek lehe­tő­vé tet­ték annak sike­rét? Nem látod, hogy­ha bir­ka­ként mész (aho­gyan azt a pro­fesszo­rok, a művé­szek és írók teszik), akkor való­di ötö­dik had­osz­lo­pot épí­tesz saját vál­lal­ko­zá­sod­ba? Tény­leg ennyi­re vak, félénk és gyá­va vagy? Az összes úgy­ne­ve­zett »kivált­sá­god­dal« együtt?

Ez nem csak az egye­te­me­ken van jelen. Nem csak a szak­mai kol­lé­gi­u­mok­ban. És Hol­ly­wood­ban. És a vál­la­la­ti világ­ban. A sok­szí­nű­ség, az ink­lu­zi­vi­tás és a mél­tá­nyos­ság – ez a radi­ká­lis bal­ol­da­li Szent­há­rom­ság – elpusz­tít min­ket. Kíván­csi a meg­osz­tott­ság­ra, amely jelen­leg sújt ben­nün­ket? Ne néz­zen csak a DIE-ig. Kíván­csi arra, mi adja Trump vonz­ere­jét? Ne néz­zen távo­labb, mint a DIE. Mikor megy túl messzi­re a bal­ol­dal? Ami­kor a DIE oltá­rá­nál imád­ko­zunk, és ragasz­ko­dunk ahhoz, hogy csak min­kent hagy­ja­nak békén, ez nem a mi bajunk. Most már elég. Elég. Elég.

Tud­ja, hogy maga Vla­gyi­mir Putyin is lát­ja ezt a woke őrü­le­tet? Anna Mah­jar-Bar­duc­ci a MEM​RI​.org web­he­lyen ismer­tet­te az orosz elnök leg­utób­bi beszé­dét. Idé­zek a cikk­ből: »Az úgy­ne­ve­zett „tár­sa­dal­mi hala­dás” hívei most úgy vélik, hogy vala­mi­fé­le új és jobb tudat­tal veze­tik az embe­ri­sé­get. Iste­nem, tűzd ki a zász­ló­kat, ahogy mi mond­juk, és menj elő­re! Az egyet­len dolog, amit most el aka­rok mon­da­ni az, hogy a recept­je­ik egy­ál­ta­lán nem újak. Lehet, hogy ez néhány ember szá­má­ra meg­le­pő, de Orosz­or­szág már járt itt. Az 1917-es for­ra­da­lom után a bol­se­vi­kok Marx és Engels dog­má­i­ra támasz­kod­va szin­tén azt mond­ták, hogy meg­vál­toz­tat­ják a meg­lé­vő mód­sze­re­ket és szo­ká­so­kat, és nem csak a poli­ti­kai és gaz­da­sá­gi, hanem az embe­ri erkölcs fogal­mát és az egész­sé­ges tár­sa­da­lom alap­ja­it is meg­vál­toz­tat­ják. Az ősi érté­kek, a val­lás, az embe­rek közöt­ti kap­cso­la­tok lerom­bo­lá­sa, egé­szen a csa­lád tel­jes eluta­sí­tá­sá­ig ter­jedt. Nálunk is volt ilyen. A sze­ret­te­ink­ről kém­ke­dés, a besú­gás báto­rí­tá­sa. Mind­ezt elő­re­lé­pés­nek tekin­tet­ték és egyéb­ként szé­les kör­ben támo­gat­ták akko­ri­ban az egész vilá­gon is, és meg­le­he­tő­sen diva­tos is volt, ugyan­úgy, mint manap­ság. A bol­se­vi­kok egyéb­ként abszo­lút into­le­rán­sak vol­tak az övék­től elté­rő véle­mé­nyek­kel szemben.

Úgy gon­do­lom, hogy ennek eszünk­be kell jut­nia néhány olyan jelen­ség kap­csán, ami­nek most tanúi vagyunk. Elnéz­ve, mi tör­té­nik szá­mos nyu­ga­ti ország­ban, elké­ped­ve lát­juk azt a koráb­bi hazai gya­kor­la­tot, amit mi sze­ren­csé­re, remé­lem, már a távo­li múlt­ban hagy­tunk. Az egyen­lő­sé­gért és a diszk­ri­mi­ná­ció ellen foly­ta­tott harc abszur­di­tás­sal hatá­ros agresszív dog­ma­tiz­mus­sá fajult, ami­kor pél­dá­ul a múlt nagy szer­ző­i­nek – mint pél­dá­ul Shakes­peare-nek – a műve­it már nem tanít­ják az isko­lák­ban vagy egye­te­me­ken, mert elkép­ze­lé­se­i­ket elma­ra­dott­nak tart­ják. A klasszi­ku­sok elma­ra­dot­tak, mert nem isme­rik a nem vagy a faj fon­tos­sá­gát! Hol­ly­wood­ban emlé­kez­te­tő­ket osz­ta­nak ki a helyes tör­té­net­me­sé­lés­ről és arról, hogy hány darab, milyen szí­nű vagy nemű sze­rep­lő legyen egy film­ben. Ez rosszabb, mint ami­lyen a Köz­pon­ti Bizott­ság volt a Szov­jet Kom­mu­nis­ta Pártban!«

Mind­ezek a sza­vak egy egy­kor tota­li­tá­ri­us állam veze­tő­jé­től szár­maz­nak, amely ország ellen öt évti­ze­dig tar­tó hideg­há­bo­rút vív­tunk az egész boly­gót (nagyon is való­sá­gos módon) koc­káz­tat­va. Putyin a nyu­ga­ti hala­dók­nak tulaj­do­nít­ja azo­kat az esz­mé­ket, melyek szó sze­rint nép­ir­tás­ba tor­kol­lot­tak hazájában.

Ti mind­annyi­an, akik együtt mene­tel­tek a DIE akti­vis­tá­i­val, bár­mi is legyen az oko­tok erre, ennek oko­zói vagy­tok. Pro­fesszo­rok! Akik haboz­tok szín­lel­ve és csend­ben, ne tanít­sá­tok tanít­vá­nya­i­to­kat hazud­ni és hazud­ni. Gyer­tek ki, hogy a falak össze­oml­ja­nak szé­gyen­szem­re! Vezér­igaz­ga­tók! Ne fitog­tas­sa­tok olyan erényt, amellyel nem ren­del­kez­tek!  Ha nem akarsz ked­vé­ben jár­ni egy kisebb­ség­nek, ame­lyik szó sze­rint gyül­öl téged, ne tedd! Elvég­re ti gonosz kapi­ta­lis­ták vagy­tok, és elvi­leg büsz­kék is vagy­tok erre. Jelen­leg nem tudom meg­ítél­ni, hogy még a pro­fesszo­rok­nál is gyá­váb­bak vagytok‑e jelen pil­la­nat­ban. Miért nem szám­űzi­tek vissza a humán erő­for­rás osz­tály DIE-ideo­ló­gi­án fel­ka­pasz­ko­dó alkal­ma­zot­ta­it a szá­muk­ra sok­kal meg­fe­le­lőbb elne­ve­zé­sű »sze­mély­ze­ti osz­tá­lyok­ra«, hogy ezzel meg­aka­dá­lyoz­zá­tok őket abban, hogy bele­avat­koz­za­nak a ti és alkal­ma­zot­ta­i­tok lel­ki­vi­lá­gá­ba, és kivé­gez­ze­nek tite­ket? Zené­szek, művé­szek, írók: ne hajol­ja­tok meg szent és mél­tó­ság­te­li művé­sze­te­tek­kel a pro­pa­gan­dis­ták köve­te­lé­sei előtt, még azelőtt, hogy vég­ze­te­sen elárul­ná­tok önnön intu­í­ci­ó­tok szel­le­mét! Hagy­já­tok abba gon­do­la­ta­i­tok öncen­zú­rá­zá­sát! Ne mond­já­tok, hogy a tehet­sé­gen és a kivá­ló­sá­gon kívül bár­mi­lyen más okból érde­mes zenét vagy szín­há­zat csi­nál­ni! Ez a te min­de­ned! És mind­nyá­junk­nak is csak ennyi­je a mindenünk.

Aki sze­let vet, vihart arat. És most fel­tá­madt a szél.”

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

For­rás: man​di​ner​.hu