Hírek Vélemények/Publicisztikák Mi vezér­li az amerikaiakat?

Mi vezér­li az amerikaiakat?

Jár­vány, gaz­da­ság, faji elő­íté­le­tek-más­hogy lát­ják a vilá­got a szavazók

Az ame­ri­kai poli­ti­kai csa­tá­ro­zá­sok már rég­óta bizo­nyos lénye­ges tár­sa­dal­mi ügyek ütköz­te­té­se men­tén dől­nek el a nagy­po­li­ti­ka aré­ná­já­ban. Ezek fon­tos­sá­gi sor­rend­je nem elha­nya­gol­ha­tó. Köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok fel­mér­ték, hogy a repub­li­ká­nus sza­va­zók egész más ügye­ket tar­ta­nak lénye­ges­nek idén is, mint a demok­ra­ták. A novem­ber 3‑i elnök­vá­lasz­tás­ról szó­ló cikk­so­ro­za­tunk hato­dik részé­ben a fon­to­sabb kam­pány­té­má­kat vizs­gál­juk meg.

Meg­osz­la­nak a véle­mé­nyek arról, hogy a koro­na­ví­rus-jár­vány keze­lé­se kinek a fel­ada­ta, a bal­li­be­rá­lis ellen­zék még­is folya­ma­to­san az elnö­köt hibáz­tat­ja a vál­ság súlyos­bo­dá­sa miatt. A Pew Rese­arch Cen­ter nyá­ri fel­mé­ré­se sze­rint a repub­li­ká­nus sza­va­zók mind­össze 37 szá­za­lé­ka tart­ja fon­tos­nak ezt a kér­dés­kört, míg a demok­ra­ták 76 szá­za­lé­ka lénye­ges álla­mi fel­adat­kör­ként köny­ve­li el a jár­vány keze­lé­sét. Donald Trump veze­té­se alatt az ame­ri­kai gaz­da­ság javu­ló ten­den­ci­á­kat muta­tott, egé­szen a koro­na­ví­rus kirob­ba­ná­sá­ig. Az elnök gaz­da­ság­po­li­ti­ká­já­nak köszön­he­tő­en három év alatt a mun­ka­nél­kü­li­ség három és fél szá­za­lék­ra csök­kent 2019 végé­ig. A GDP-növe­ke­dés szin­tén javult, három szá­za­lék­ra módo­sult. A gaz­da­ság vissza­esé­se nem az elnök rová­sá­ra írha­tó, hanem a jár­vány nega­tív hatá­sa­i­val függ össze, a demok­ra­ták még­is Trum­pot teszik ezért felelőssé.

Fon­tos kér­dés­kör­nek tekin­tet­hő az ame­ri­kai egész­ség­ügy, a világ leg­drá­gább ilyen rend­sze­re. A párt­pre­fe­ren­ci­ák adot­tak: a repub­li­ká­nu­sok támo­gat­ják a pri­vát ala­po­kon műkö­dő és pri­vát ala­pon finan­szí­ro­zott egész­ség­ügyi rend­szert, míg a demok­ra­ták inkább az egy­biz­to­sí­tós modellt pre­fe­rál­nák, vala­mint sza­bá­lyoz­nák az egész­ség­ügy­ben elsza­ba­dult ára­kat. Az átfo­gó refor­mot a repub­li­ká­nu­sok 39 szá­za­lé­ka tart­ja fon­tos­nak, míg a demok­ra­ták 72 szá­za­lé­ka szor­gal­maz­za ezt.

A bal­ol­dal vesszőparipája

Komoly kam­pány­té­má­vá lépett elő a feke­te Geor­ge Floyd máju­si halá­la és az azt köve­tő tün­te­tés- és zavar­gás­hul­lám óta a faji egyen­lő­ség és a diszk­ri­mi­ná­ció. A bal­ol­dal­nak ez a téma­kör az egyik ked­venc vessző­pa­ri­pá­ja. Ennek meg­fe­le­lő­en a repub­li­ká­nu­sok mind­össze húsz szá­za­lé­ka gon­dol­ja prob­lé­más­nak az igaz­ság­ügyi rend­szer műkö­dé­sét és ítél­ke­zé­sét a faji szár­ma­zás függvényé­ben, míg a demok­ra­ták nagy több­sé­ge, mint­egy 76 szá­za­lé­ka gon­dol­ja azt, hogy diszk­ri­mi­na­tív ala­pon ítél­kez­nek az Egye­sült Álla­mok­ban a bűn­ügyi eljá­rá­sok során.

Mind a szö­vet­sé­gi kor­mány szint­jén, mind az álla­mi hatás­kör­ben működ­te­tett ren­dé­sze­ti erők ese­té­ben a demok­ra­ták hall­ga­tó­la­go­san támo­gat­ják azt a radi­ká­lis elkép­ze­lést, hogy anya­gi támo­ga­tá­so­kat kell elvon­ni a ren­dé­sze­ti erők­től. A repub­li­ká­nu­sok tovább­ra is azt vall­ják, hogy erős köz­pon­ti, vala­mint helyi rend­őr­ség­re van szük­ség, hiszen a bűnö­zés tovább­ra is rekord­mé­re­te­ket ölt, főleg Ame­ri­ka nagy­vá­ro­sa­i­ban. A repub­li­ká­nu­sok 84 szá­za­lé­ka ellen­zi a rend­őr­ség­nek folyó­sí­tott pénz­ügyi támo­ga­tá­sok meg­kur­tí­tá­sát, míg a demok­ra­ták ötven szá­za­lé­ka támo­gat­ja ezt a radi­ká­lis javaslatot.

Átpo­li­ti­zált témák

A klí­ma­vál­to­zás szin­tén átpo­li­ti­zált témá­vá vált. E tekin­tet­ben a bal­li­be­rá­lis oldal azon­nal szi­go­rú kor­lá­to­zá­so­kat vezet­ne be. Óri­á­si a különb­ség a poli­ti­kai pár­tok men­tén a klí­ma­vál­to­zás fon­tos­sá­gá­nak kér­dé­sé­ben is. A repub­li­ká­nus sza­va­zók mind­össze 13 szá­za­lé­ka tart­ja ezt fon­tos prob­lé­má­nak, míg a demok­ra­ták 62 szá­za­lé­ka úgy gon­dol­ja, hogy rend­kí­vül lénye­ges kérdés.

Az ille­gá­lis beván­dor­lás téma­kö­ré­ben is éles különb­sé­get mutat a demok­ra­ták és a repub­li­ká­nu­sok hoz­zá­ál­lá­sa. A repub­li­ká­nus sza­va­zók 43 szá­za­lé­ka aggó­dik emi­att, míg a demok­ra­ták mind­össze 15 szá­za­lé­ka gon­dol­ja, hogy ezen a terü­le­ten szi­go­rí­ta­ni kellene.

Kényes kér­dés az abor­tusz is, amely­nek 1973-as lega­li­zá­lá­sa gya­kor­la­ti­lag 47 éve sza­bad kezet adott az abor­tusz­pár­ti­ak­nak, hogy az egyes álla­mok jog­sza­bály­rend­sze­rén belül eldönt­sék, med­dig sza­bad egy ter­hes­ség alatt elve­tet­ni egy mag­za­tot. Éven­te mint­egy hat­száz­ezer abor­tuszt haj­ta­nak vég­re az Egye­sült Álla­mok­ban, de volt olyan év is, 1990, ami­kor 1,4 mil­lió mag­za­tot abor­tál­tak. Most elő­ször lesz esély az abor­tuszt lega­li­zá­ló tör­vény meg­for­dí­tá­sá­ra a leg­fel­sőbb bíró­sá­gon, amennyi­ben Donald Trump jelölt­je, Amy Coney Bar­rett kine­ve­zé­sét elfo­gad­ja a sze­ná­tus. A párt­pre­fe­ren­ci­ák ebben a kér­dés­ben is vilá­go­sak: a demok­ra­ták 72 szá­za­lé­ka abor­tusz­pár­ti, míg a repub­li­ká­nu­sok mind­össze 29 szá­za­lé­ka támo­gat­ja azt a ter­hes nők sza­bad dön­té­se alapján.

A lőfegy­ver­tar­tás­sal kap­cso­lat­ban az ame­ri­kai alkot­mány máso­dik kiegé­szí­tő passzu­sa kimond­ja, hogy min­den ame­ri­kai állam­pol­gár­nak joga van önvé­del­mi szem­pon­tok által vezé­rel­tet­ve lőfegy­vert vásá­rol­ni és tar­ta­ni. Ez a jog az erős lőfegy­ver­lob­bi miatt alig­ha fog jelen­tő­sen meg­vál­toz­ni, hiszen ahhoz alkot­mány­mó­do­sí­tás­ra len­ne szük­ség. Leg­alább­is ebbe szin­te min­den elnök­nek bele­tört a bics­ká­ja. A Pew Rese­arch Cen­ter fel­mé­ré­se sze­rint a repub­li­ká­nu­sok mind­össze 15 szá­za­lé­ka gon­dol­ja azt, hogy a fegy­ver­tar­tás és ‑vásár­lás egye­nes arány­ban van a bűn­cse­lek­mé­nyek növe­ke­dé­sé­vel, míg a demok­ra­ták 56 szá­za­lé­ka gon­dol­ja ugyanezt.

Fon­tos­sá­gi sorrend

A fen­ti téma­kö­rök fon­tos­sá­gi sor­rend­je nagy­ban külön­bö­zik, ami az össz­la­kos­ság pre­fe­ren­ci­á­it ille­ti, össze­ha­son­lít­va a repub­li­ká­nu­sok pre­fe­ren­ci­á­i­val. Az össz­la­kos­ság első öt leg­fon­to­sabb téma­kö­re a jár­vány, a gaz­da­ság, az egész­ség­ügy, a vélt és valós faji egyen­lőt­len­sé­gek, vala­mint a klí­ma­vál­to­zás. A repub­li­ká­nus sza­va­zók viszont az első hely­re sorol­ják a gaz­da­sá­got, majd azt köve­tő­en a jár­ványt, a bűnö­zést, a leg­fel­sőbb bíró­ság össze­té­te­lét és az abortuszt.

Topo­lán­sz­ky Ádám

For­rás: Magyar Nemzet