Hírek Morzsák Mi lesz ha elhagy­juk a kof­fe­int az életünkből

Mi lesz ha elhagy­juk a kof­fe­int az életünkből

A kof­fe­in nap­ja­ink leg­töb­bet fogyasz­tott pszi­cho­ak­tív vegyü­le­te a világon

Fon­tos hang­sú­lyoz­ni, hogy bár első­re alig­ha­nem a kávé­ra asszo­ci­á­lunk a hal­la­tán, való­já­ban szá­mos ital- és étel­fé­le­ség­ben meg­ta­lál­ha­tó a kof­fe­in. E kör­be tar­toz­nak a teák, szén­sa­vas üdí­tők, gyógy­sze­rek, de még a kof­fe­in­men­tes kávék és cso­ko­lá­dék is – írja a hazi​pa​ti​ka​.hu.

Mi lesz ha elhagyjuk a koffeint az életünkből

Képünk illuszt­rá­ció

Fotó: Nor­th­Fo­to

Mint azt Adam Tay­lor, a Lan­cas­te­ri Egye­tem ana­tó­mi­át okta­tó pro­fesszo­ra írja a The Con­versa­ti­on olda­lán meg­je­lent cik­ké­ben, ami­kor a kof­fe­in beke­rül a szer­ve­zet­be, gyor­san fel is szí­vó­dik. Hatá­sa csú­csát két órán belül eléri, és csak mint­egy kilenc óra eltel­té­vel ürül ki tel­je­sen. Mivel egy­szer­re víz- és zsír­ol­dé­kony, így szin­te a test bár­mely szö­ve­té­be képes bejut­ni, ami egy­ben azt is meg­ma­gya­ráz­za, miért olyan szer­te­ága­zó az élén­kí­tő hatása.

Fel­nőt­tek szá­má­ra leg­fel­jebb napi 400 mil­li­gramm kof­fe­in bevi­te­le java­solt, ami hoz­zá­ve­tő­leg négy csé­sze kávé­nak felel meg. Ha túl­lép­jük az aján­lást, az a töb­bi között izom­rán­gást, hány­in­gert, émely­gést, fej­fá­jást, erős szív­do­bo­gást idéz­het elő tünet­ként, illet­ve ext­rém mér­té­kű túl­ada­go­lás ese­tén akár halált is. Tay­lor azon­ban arra is rámu­tat, hogy még azok­nál is fel­lép­het­nek nem­kí­vá­na­tos pana­szok, akik csu­pán egy-két csé­sze kávét vagy teát vesz­nek maguk­hoz, legyen szó akár inger­lé­keny­ség­ről, elal­vá­si nehéz­sé­gek­ről, nyug­ta­lan­ság­ról. Éppen ezért dön­te­nek sokan úgy, hogy a továb­bi­ak­ban tar­tóz­kod­nak a kof­fe­in fogyasz­tá­sá­tól. Lás­suk, a tudo­mány sze­rint mire szá­mít­hat­nak, akik erre az útra lépnek.

Agyunk alkal­maz­ko­dik hozzá.

A kof­fe­in­meg­vo­nás ele­in­te fej­fá­jást és fáradt­sá­got idéz­het elő. Ennek oka, hogy hosszú távon a szer­ve­zet­ben tole­ran­cia ala­kul ki vele szem­ben. A kof­fe­in ugyan­is azok­hoz a recep­to­rok­hoz kötő­dik az agy­ban, ame­lyek­hez az ade­no­zin nevű vegyü­let is, és éppen ezzel kés­lel­te­ti a fáradt­ság fel­erő­sö­dé­sét a nap folya­mán. Idő­vel azon­ban az agy­sej­tek több ade­no­zin­re­cep­tort ter­mel­nek, hogy az ade­no­zin meg­fe­le­lő­en tud­jon kötőd­ni azok­hoz. Így aztán, ha a kof­fe­int kiik­tat­juk a rend­szer­ből, túl sok recep­tor marad sza­ba­don. Ennél fog­va fárad­tabb­nak érez­zük majd magun­kat, mint korábban.

Ami a fej­fá­jást ille­ti, az a kof­fe­in­hi­ány követ­kez­mé­nye. A fej-nya­ki régi­ó­ban a kof­fe­in hatá­sá­ra beszű­kül­nek a vér­erek, így csök­ken a vér­áram­lás az agy felé. Ha leál­lunk a kof­fe­in­fo­gyasz­tás­sal, alig 24 órán belül ezek az erek vissza­tá­gul­nak az ere­de­ti álla­po­tuk­ba, a hir­te­len meg­nö­vek­vő agyi vér­áram­lás pedig fej­fá­jást idéz­het elő. A kel­le­met­len pana­szok átla­go­san kilenc nap után szűn­nek meg. A fel­sza­ba­du­ló ade­no­zin­re­cep­to­rok miatt ráadá­sul átme­ne­ti­leg a fáj­da­lom­ér­zé­keny­ség is felerősödhet.

Akad­nak ugyan­ak­kor pozi­tív hatá­sai is, ha leszo­kunk a kof­fe­in­ről. A kof­fe­in ugyan­is való­ban akkor van kiha­tás­sal az éjsza­kai pihe­nés­re, ha késő dél­után vagy este fogyaszt­juk. Ennek oka, hogy kés­lel­te­ti a mela­ton­in­ter­me­lő­dést, azét a hor­mo­nét, amely­től elál­mo­so­dunk az éjsza­ka köze­led­té­vel. Így az alvás később­re toló­dik, rövi­dül az alvás­időnk, illet­ve rövi­dül­nek a mély­al­vá­si sza­ka­szok. Más­nap reg­gel fárad­tab­ban kelünk, ami továb­bi kof­fe­in­be­vi­tel­re sar­kall, egy ördö­gi kört lét­re­hoz­va. Ha ezt meg­sza­kít­juk azál­tal, hogy elen­ged­jük a kof­fe­int, abból az alvás­mi­nő­sé­günk is sokat pro­fi­tál – egyes kuta­tá­sok sze­rint már alig 12 óra eltel­té­vel tapasz­tal­ha­tunk némi javulást.

A kof­fe­int mind­eze­ken felül a szo­ron­gás­sal és pánik­ro­ha­mok­kal is kap­cso­lat­ba hoz­zák, és nem csu­pán azok­nál, akik már ele­ve vala­mi­lyen men­tá­lis egész­ség­ügyi prob­lé­má­val küz­de­nek. A kof­fe­in­be­vi­tel csök­ken­té­se vagy mini­ma­li­zá­lá­sa a han­gu­lat­ra is jó hatás­sal lehet tehát, főként az alvás­ja­ví­tó hatá­sá­nak köszön­he­tő­en. Az alvás­meg­vo­nás ugyan­is mind a szo­ron­gást fel­erő­sí­ti, mind más han­gu­la­ti zava­ro­kat. Emel­lett az ade­no­zin­re­cep­to­rok olyan neu­ro­transz­mit­te­rek műkö­dé­sé­ben is sze­re­pet ját­sza­nak, ame­lyek a stressz, a bol­dog­ság és a féle­lem keze­lé­sé­hez szükségesek.

Ne vegyük a szívünkre.

Fokoz­za a gyo­mor­sav­kép­ző­dést, vala­mint gyen­gí­ti a gyo­mor és a nye­lő­cső közöt­ti izom­gyű­rűt, ezál­tal pedig a kof­fe­in ked­ve­zőt­le­nül hat a reflu­xos pana­szok ala­ku­lá­sá­ra is. Ha tehát leszo­kunk a kof­fe­in­ről, az a gyo­mor­égést is eny­hí­ti, továb­bá egyes kuta­tá­sok sze­rint csök­ken­ti a vér­nyo­mást és a pul­zust. Ennek oka, hogy ha vala­ki hosszú éve­ken keresz­tül napon­ta fogyaszt kof­fe­int, úgy a szer­ve­ze­te alkal­maz­ko­dik ehhez. Magya­rán az új nor­ma­li­tás­sá az a sti­mu­lá­ció válik, ame­lyet a kof­fe­in a ideg­rend­szer­re, a bél­rend­szer­re és a szív­re fejt ki. Fon­tos hoz­zá­ten­ni ugyan­ak­kor, hogy e téren sokat szá­mít a gene­ti­ka: van­nak, akik­nek szer­ve­ze­te és anyag­cse­ré­je job­ban tole­rál­ja a kof­fe­int, mint máso­ké, így az kevés­bé ter­he­li meg őket.

Keve­sebb kávé, szebb mosoly.

Maga a kof­fe­in nincs jelen­tős hatás­sal a fogak­ra, ellen­ben a tea és a kávé egyéb össze­te­vői, mint pél­dá­ul a tan­ni­nok, bizony elhal­vá­nyít­hat­ják moso­lyunk fényét. Az ener­gia­ita­lok cukor­tar­tal­ma szin­tén káro­san hat a foga­zat­ra. Így tehát a leszo­kás köz­ve­tet­ten, de e téren is pozi­tív vál­to­zást hoz­hat magá­val. Annál is inkább, mert egyes tanul­má­nyok alap­ján a kof­fe­i­nes ita­lok a nyál­ter­me­lést is csök­ken­tik, már­pe­dig a nyál ter­mé­sze­tes védel­met nyújt foga­ink szá­má­ra. Vége­ze­tül érde­mes meg­em­lí­te­ni, hogy a kof­fe­in az édes ízek érzé­ke­lé­sét is nega­tí­van befo­lyá­sol­ja, amely tehát szin­tén fel­erő­söd­het, ha elhagy­juk az élénkítőszert.

Rit­kább mosdólátogatás.

Hason­ló­an, ahogy a gyo­mor záró­iz­má­ra, a kof­fe­in a belek izom­za­tá­ra is kiha­tás­sal van, külö­nö­sen a vas­tag­bé­lé­re. Ebben az eset­ben izom­össze­hú­zó­dá­so­kat, ennél fog­va gya­ko­ribb szék­let­ürí­tést idéz elő. A víz­fel­szí­vó­dás­ra hat­va ráadá­sul a kof­fe­in a szék­let álla­gát is puhít­ja. A kof­fe­in­be­vi­tel vissza­fo­gá­sa tehát mind a szék­let­ürí­té­sek gya­ko­ri­sá­gát csök­kent­he­ti, mind a szék­let álla­gát javít­hat­ja. Mivel pedig a vegyü­let­nek eny­he víz­haj­tó hatá­sa is van, így a vize­let­ürí­tés gya­ko­ri­sá­gát is hason­ló­kép­pen fokoz­za. Hiá­nyá­ban tehát kis­dol­gun­kat is rit­káb­ban kell majd elvé­gez­nünk a nap folyamán.

Összes­sé­gé­ben Tay­lor arra hív­ja fel a figyel­met, hogy mint az élet min­den terü­le­tén, itt is a mér­ték­le­tes­sé­gen van a hangsúly.

For­rás: magyar​hir​lap​.hu