Mezei András atya: A székely gyökerektől a clevelandi misszióig

Mezei András atya, a Clevelandben korábban szolgáló katolikus pap, a Torontói Független Magyar Rádió vendége volt. A műsorban beszélt papi hivatásáról, a székely gyökerek fontosságáról, a clevelandi szolgálatáról, valamint a kultúra és a hit kapcsolatáról.

Mezei atya elmondta, hogy a papi hivatás egy belső indíttatásból, egy „hívásból” fakad, amit egy életre szóló döntés követ. Hasonlóan a házassághoz, a papság is egy tudatos elköteleződés. Gyermekkorában is érezte a vonzást, de a komoly elhatározás később, a katonaság után érett meg benne. Fontosnak tartja szülőföldjét, Gyergyóditrónak a székelyföldi örökséget, különösen a családi vallásosságot és a helyi templomok atmoszféráját, amelyek nagyban formálták a hitét.

Mezei atya 2015 és 2020 között öt éven át volt a clevelandi Szent Imre és Szent Erzsébet római-katolikus közösségek lelkipásztora. Ezt az időszakot gyümölcsözőnek tartja, bár kihívásnak nevezte a diaszpórában élő magyarok összetartását. Meglátása szerint a papnak „hálószerűen” kell összefognia a közösséget, ami nagy feladat. Jelenlegi látogatásakor szomorúan tapasztalta a közösség elöregedését és a fiatalok elköltözését, ami évente számos temetéssel jár és egyre kevesebb kereszteléssel.

Az interjúban szó esett a kultúra és a hitélet kapcsolatáról is. Mezei atya szerint a kultúra és a művészet, mint a zene, az irodalom és a koncertek nem zárják ki egymást a hittel, éppen ellenkezőleg. A kulturális rendezvények segítenek megszólítani a magyarokat és vonzóvá teszik a templomot azok számára is, akik kevésbé járatosak a hitben. A clevelandi templomok így „Magyarország egy kis szeletét” jelentik a helyi közösség számára, ahol a magyar kultúrát is nyugodtan ápolhatták.

Jelenleg Mezei atya Keszthelyen szolgál, a Karmelita bazilikában. A templom lelkiségi központnak számít, ahol a liturgiákon kívül számos zenei és kulturális rendezvényt tartanak. Elmondása szerint a templom a környék „gyóntatószéke”, ahol sokan keresik a lelki megtisztulást. Arra buzdítja a hallgatókat, hogy látogassanak el Keszthelyre, ahol a gyönyörű Festetics-kastély mellett a város és a Balaton-felvidék természeti és kulturális szépségei is várják őket.

Mezei atya szerint a magyarok közösségében olykor jellemző a széthúzás és a csökönyösség, ami gátolja az egység megélését. Fontosnak tartja, hogy az emberek ne versenyezzenek egymással, hanem törekedjenek az igazi értékekre, mint a barátság és az istenhit. Kiemeli, hogy a templomba elsősorban Istenért mennek és a közösségi programok is ezt a célt kell hogy szolgálják. Megjegyzi, hogy Magyarországon az önkéntesség még nem annyira elterjedt, de már vannak próbálkozások a közösségépítésre, például Betlehem- vagy Szent sír építéssel Keszthelyen.

Az interjúban szóba került a pápaválasztás is. Mezei atya elmondta, hogy az egyház bízik abban, hogy a Szentlélek vezeti a pápát, aki Krisztus földi helytartója. Az új pápa egy békés, közvetlen és egyszerű, jámbor személyiség, aki az egyház egyszerűségét és jámborságát sugározza. Ugyanakkor tiszteletben tartja a hagyományokat és nem „vetkőzteti le” az egyház kétezer éves örökségét. Az atya hangsúlyozta, hogy a világnak kell Krisztushoz igazodnia és nem fordítva, mert ha az egyház a világ változó igényei szerint változna, elveszítené karizmáját.

Mezei atya minden évben szervez zarándoklatot Csíksomlyóra, mert ez nem egy kirándulás, hanem egy hazatérés a Szűzanyához és a töltekezés helye. Kiemelte, hogy a búcsú alatt a magyarság egységesnek tűnik és ott nem érezni a széthúzást. A zarándoklat a nemzeti összetartozás szimbólumává is vált, ahol felekezettől függetlenül, együtt imádkoznak és énekelnek az emberek. Az atya arra buzdítja a hallgatókat, hogy merjenek elmenni, mert ez egy olyan élmény, amit nem lehet szavakkal leírni. Hangsúlyozta, hogy a templom a magyarság megmaradásának egyik utolsó bástyája és addig van magyar identitás, amíg van templom és iskola.

Mezei atya úgy véli, hogy a modern eszközök és az online felületek jól használhatók evangelizációs célokra, például hirdetésekre és élménybeszámolókra. Azonban óva int az „online miséktől” és arra buzdítja a híveket, hogy személyesen látogassanak el a templomba, mert a személyes jelenlét és a közösség elengedhetetlen a hit megéléséhez.

Mezei atya záró gondolataiban a torontói és a clevelandi magyarokhoz szólt. Arra biztatta őket, hogy ne hagyják a templomot és az iskolát és törekedjenek az igazi értékekre.

Minden reményünk Krisztusban van, és a boldogsághoz vezető út az Isten-gyermekség megélésén keresztül vezet. Azt kívánja, hogy a diaszpórában élő magyarok aktívan vegyenek részt a közösségi életben és adják tovább a hitet, ezzel biztosítva a magyarság megmaradását.

Csibi Lóránd