Hírek Külföldi hirek Mexikóváros radikális baloldali vezetése eltávolíttatta Kolumbusz Kristóf szobrát

Mexikóváros radikális baloldali vezetése eltávolíttatta Kolumbusz Kristóf szobrát

Mexikóváros radikális baloldali vezetése eltávolíttatta Kolumbusz Kristóf konfisztádornak az emlékművét, restaurálás címszó alatt pedig egy olyan spanyol szerzetesnek a szobrát is leemelték, aki az indiánok jogaiért küzdött, mert a szélsőségesek szerint ő is gyarmatosító volt, noha ez szöges ellentétben áll a valósággal. A kritikusok szerint közben Mexikóban a történelemhamisítás már államfői szintre emelkedett.

Az egyesült államokbeli radikális baloldali Black Lives Matter és az Antifa mintájára szerveződő, különböző szélsőséges csoportosulások már hónapok óta követelik Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf szoborcsoportjának az eltávolítását, amely Mexikóváros leghíresebb sugárútján, a Paseo de la Reformán áll, immár 1877 óta – írja a legolvasottabb spanyol napilap, az El País és az AFP francia hírügynökség. 

A radikális baloldaliak számos alkalommal meggyalázták az emlékművet, legutóbb vörös festékkel öntötték le, a múlt héten pedig azzal fenyegetőztek, hogyha október 12-ig azaz a Kolumbusz-napig nem távolítják el, akkor ők fogják ledönteni, méghozzá erőszakkal.

A Kolumbusz-szoborcsoport Mexikóvárosban.FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Október 12. az amerikai kontinens legtöbb államában ünnepnap. Arról emlékeznek meg, hogy 1492-ben ezen a napon szállt partra Kolumbusz Kristóf olasz származású spanyol konfisztádor Hispaniola szigetén, és ezzel kezdetét vette Amerika felfedezése, majd gyarmatosítása. Mexikó 2018-ban hatalomra került radikális baloldali vezetése azonban nem igazán tekint ünnepként erre a napra.

A követeléseiknek engedve, Mexikóváros főpolgármestere, Claudia Sheinbaum Pardo -aki a radikális baloldali kormánypárt, a Nemzeti Újjászületési Mozgalom politikusa – szombaton eltávolíttatta az ötfős szoborcsoportot valamennyi elemét, köztük a főalakot, Kolumbusz Kristófot is. Az akció a Kulturális Minisztérium jóváhagyásával történt.

Mexico City takes down the statue of Columbus (Colón) two days before the commemoration of the discovery of Americahttps://t.co/pXbnMHsMkp— ArmandoBronca (@arbronca) October 11, 2020

A főpolgármester asszony már jelezte, hogyKolumbusz szobra szinte biztosan nem fog visszakerülni az eredeti helyére,de még nem világos, hogy mi lesz vele. A szoborcsoport négy mellékalakja spanyol szerzeteseket ábrázol, akik részt vettek a mai Mexikó területén élő indiánok keresztény hitre való térítésében, ezért a radikális baloldal őket is a gyarmatosítás szimbólumainak tekinti.

Claudia Sheinbaum Pardo a szerzetesek szobraival kapcsolatosan azt közölte, hogyazokat restaurálják, egyelőre nincs döntés arról, hogy mi lesz a további sorsuk, de az a valószínűbb, hogy nem kerülnek vissza a Paseo de la Reforma sugárútra.

A négy mellékalak közül az egyik Bartolomé de las Casas (1484 – 1566) dominikánus rendi spanyol szerzetest, későbbi püspököt ábrázolja, akit az indiánok védőjeként tartanak számon, és jelenleg folyamatban van a szentté avatása. Bartolomé de las Casas személyét Mexikóban és egész Közép-Amerikában mind a mai napig óriási tisztelet övezi, mert egyrészt részt vett a térség békés úton történő keresztény hitre térítésében, másrészt számos alkalommal felszólalt az indiánok jogainak védelmébenn, határozottan ellenezve a spanyol katonák velük szemben elkövetett kegyetlenkedéseit és megkérdőjelezte a gyarmatosítás jogszerűségét. A spanyol szerzetes-püspököt a modern emberjogi gondolkodás egyik előfutáraként tartják számon. Mindezek ellenére, a TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓ RADIKÁLIS BALOLDAL ŐT IS A GYARMATOSÍTÁS SZIMBÓLUMÁNAK TITULÁLJA, ÉS ELTÖRÖLNÉ AZ EMLÉKÉT.

Bartolomé de las CasasFORRÁS: WIKIPEDIA

A főpolgármester asszony párttársa, Andrés Manuel Lopez Obrador radikális baloldali államfő október 2-én nyílt levélben fordult a Vatikánhoz, illetve a spanyol királyi családhoz és a madridi kormányhoz, amelyben felszólította őket, hogy kérjenek bocsánatot a gyarmatosítás időszakában (1521-1821 között) az indiánok ellen elkövetett atrocitásokért, konkrétumok részletezése nélkül. A mexikói államfő megkeresésére eddig egyik fél sem reagált.

A közép-amerikai államban zajló, a történelem újraírására, a kritikusok szerint a meghamisítására irányuló különböző baloldali mozgalmak mostani ténykedését annak tükrében kell értelmezni, hogy 2021-BEN LESZ MEXIKÓ FÜGGETLENSÉGE KIKIÁLTÁSÁNAK A BICENTENÁRIUMA, ILLETVE A SPANYOL GYARMATOSÍTÁS KEZDETÉNEK AZ 500. ÉVFORDULÓJA.

Forrás: Origo