Mexi­kó­vá­ros radi­ká­lis bal­ol­da­li veze­té­se eltá­vo­lít­tat­ta Kolum­busz Kris­tóf szobrát

Mexi­kó­vá­ros radi­ká­lis bal­ol­da­li veze­té­se eltá­vo­lít­tat­ta Kolum­busz Kris­tóf kon­fisz­tá­dor­nak az emlék­mű­vét, res­ta­u­rá­lás cím­szó alatt pedig egy olyan spa­nyol szer­ze­tes­nek a szob­rát is leemel­ték, aki az indi­á­nok joga­i­ért küz­dött, mert a szél­ső­sé­ge­sek sze­rint ő is gyar­ma­to­sí­tó volt, noha ez szö­ges ellen­tét­ben áll a való­ság­gal. A kri­ti­ku­sok sze­rint köz­ben Mexi­kó­ban a tör­té­ne­lem­ha­mi­sí­tás már állam­fői szint­re emelkedett.

Az egye­sült álla­mok­be­li radi­ká­lis bal­ol­da­li Black Lives Mat­ter és az Anti­fa min­tá­já­ra szer­ve­ző­dő, külön­bö­ző szél­ső­sé­ges cso­por­to­su­lá­sok már hóna­pok óta köve­te­lik Ame­ri­ka fel­fe­de­ző­je, Kolum­busz Kris­tóf szo­bor­cso­port­já­nak az eltá­vo­lí­tá­sát, amely Mexi­kó­vá­ros leg­hí­re­sebb sugár­út­ján, a Paseo de la Refor­mán áll, immár 1877 óta – írja a leg­ol­va­sot­tabb spa­nyol napi­lap, az El País és az AFP fran­cia hírügynökség. 

A radi­ká­lis bal­ol­da­li­ak szá­mos alka­lom­mal meg­gya­láz­ták az emlék­mű­vet, leg­utóbb vörös fes­ték­kel öntöt­ték le, a múlt héten pedig azzal fenye­ge­tőz­tek, hogy­ha októ­ber 12-ig azaz a Kolum­busz-napig nem távo­lít­ják el, akkor ők fog­ják ledön­te­ni, még­hoz­zá erőszakkal. 

Októ­ber 12. az ame­ri­kai kon­ti­nens leg­több álla­má­ban ünnep­nap. Arról emlé­kez­nek meg, hogy 1492-ben ezen a napon szállt part­ra Kolum­busz Kris­tóf olasz szár­ma­zá­sú spa­nyol kon­fisz­tá­dor His­pa­ni­o­la szi­ge­tén, és ezzel kez­de­tét vet­te Ame­ri­ka fel­fe­de­zé­se, majd gyar­ma­to­sí­tá­sa. Mexi­kó 2018-ban hata­lom­ra került radi­ká­lis bal­ol­da­li veze­té­se azon­ban nem iga­zán tekint ünnep­ként erre a napra.

A köve­te­lé­se­ik­nek enged­ve, Mexi­kó­vá­ros főpol­gár­mes­te­re, Cla­u­dia She­in­ba­um Par­do -aki a radi­ká­lis bal­ol­da­li kor­mány­párt, a Nem­ze­ti Újjá­szü­le­té­si Moz­ga­lom poli­ti­ku­sa – szom­ba­ton eltá­vo­lít­tat­ta az ötfős szo­bor­cso­por­tot vala­mennyi ele­mét, köz­tük a főala­kot, Kolum­busz Kris­tó­fot is. Az akció a Kul­tu­rá­lis Minisz­té­ri­um jóvá­ha­gyá­sá­val történt.

Mexi­co City takes down the sta­tue of Colum­bus (Colón) two days befo­re the com­me­mo­ra­ti­on of the dis­co­very of Ame­ri­cahttps://t.co/pXbnMHsMkp— Arman­doB­ron­ca (@arbronca) Octo­ber 11, 2020

A főpol­gár­mes­ter asszony már jelez­te, hogy­Ko­lum­busz szob­ra szin­te biz­to­san nem fog vissza­ke­rül­ni az ere­de­ti helyére,de még nem vilá­gos, hogy mi lesz vele. A szo­bor­cso­port négy mel­lék­alak­ja spa­nyol szer­ze­te­se­ket ábrá­zol, akik részt vet­tek a mai Mexi­kó terü­le­tén élő indi­á­nok keresz­tény hit­re való térí­té­sé­ben, ezért a radi­ká­lis bal­ol­dal őket is a gyar­ma­to­sí­tás szim­bó­lu­ma­i­nak tekinti.

Cla­u­dia She­in­ba­um Par­do a szer­ze­te­sek szob­ra­i­val kap­cso­la­to­san azt közöl­te, hogya­zo­kat res­ta­u­rál­ják, egy­elő­re nincs dön­tés arról, hogy mi lesz a továb­bi sor­suk, de az a való­szí­nűbb, hogy nem kerül­nek vissza a Paseo de la Refor­ma sugárútra.

A négy mel­lék­alak közül az egyik Bar­to­lo­mé de las Casas (1484 – 1566) domi­ni­ká­nus ren­di spa­nyol szer­ze­test, későb­bi püs­pö­köt ábrá­zol­ja, akit az indi­á­nok védő­je­ként tar­ta­nak szá­mon, és jelen­leg folya­mat­ban van a szent­té ava­tá­sa. Bar­to­lo­mé de las Casas sze­mé­lyét Mexi­kó­ban és egész Közép-Ame­ri­ká­ban mind a mai napig óri­á­si tisz­te­let öve­zi, mert egy­részt részt vett a tér­ség békés úton tör­té­nő keresz­tény hit­re térí­té­sé­ben, más­részt szá­mos alka­lom­mal fel­szó­lalt az indi­á­nok joga­i­nak védel­mé­benn, hatá­ro­zot­tan elle­nez­ve a spa­nyol kato­nák velük szem­ben elkö­ve­tett kegyet­len­ke­dé­se­it és meg­kér­dő­je­lez­te a gyar­ma­to­sí­tás jog­sze­rű­sé­gét. A spa­nyol szer­ze­tes-püs­pö­köt a modern ember­jo­gi gon­dol­ko­dás egyik elő­fu­tá­ra­ként tart­ják szá­mon. Mind­ezek elle­né­re, a TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓ RADIKÁLIS BALOLDAL ŐT IS A GYARMATOSÍTÁS SZIMBÓLUMÁNAK TITULÁLJA, ÉS ELTÖRÖLNÉ AZ EMLÉKÉT.

A főpol­gár­mes­ter asszony párt­tár­sa, And­rés Manu­el Lopez Obra­dor radi­ká­lis bal­ol­da­li állam­fő októ­ber 2‑én nyílt levél­ben for­dult a Vati­kán­hoz, illet­ve a spa­nyol kirá­lyi csa­lád­hoz és a mad­ri­di kor­mány­hoz, amely­ben fel­szó­lí­tot­ta őket, hogy kér­je­nek bocsá­na­tot a gyar­ma­to­sí­tás idő­sza­ká­ban (1521−1821 között) az indi­á­nok ellen elkö­ve­tett atro­ci­tá­so­kért, konk­ré­tu­mok rész­le­te­zé­se nél­kül. A mexi­kói állam­fő meg­ke­re­sé­sé­re eddig egyik fél sem reagált.

A közép-ame­ri­kai állam­ban zaj­ló, a tör­té­ne­lem újra­írá­sá­ra, a kri­ti­ku­sok sze­rint a meg­ha­mi­sí­tá­sá­ra irá­nyu­ló külön­bö­ző bal­ol­da­li moz­gal­mak mos­ta­ni tény­ke­dé­sét annak tük­ré­ben kell értel­mez­ni, hogy 2021-BEN LESZ MEXIKÓ FÜGGETLENSÉGE KIKIÁLTÁSÁNAK A BICENTENÁRIUMA, ILLETVE A SPANYOL GYARMATOSÍTÁS KEZDETÉNEK AZ 500. ÉVFORDULÓJA.

For­rás: Origo