Hírek Amerikai hirek Men­nie kell Kíná­nak Houstonból

Men­nie kell Kíná­nak Houstonból

Az ame­ri­kai űrprog­ram fővá­ro­sá­ban zárat­ják be a kon­zu­lá­tust-Peking ellen­lé­pé­sek­re készül

Kataszt­ró­fa­vé­del­mi riasz­tás­sal, hal­mok­ban ége­tett dip­lo­má­ci­ai doku­men­tu­mok­kal és ködö­sen indo­kolt kiuta­sí­tás­sal vett újabb for­du­la­tot a mély­pont­ra taszí­tott ame­ri­kai-kínai kap­cso­lat. Egy washing­to­ni dön­tés értel­mé­ben Peking­nek pén­te­kig fel kell szá­mol­nia a Hous­ton­ban műkö­dő kon­zu­lá­tu­sát, köz­ben a flot­ta a kínai par­tok­nál gyakorlatozik.

Sosem jó elő­jel a nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok­ban, ha egy dip­lo­má­ci­ai kép­vi­se­let­hez szi­ré­ná­zó tűz­ol­tó- és rend­őr­au­tók vonul­nak ki. Ezt iga­zol­ja a hous­to­ni kínai kon­zu­lá­tu­son kedd este tör­tént tűz­eset is, ami egy párat­lan dip­lo­má­ci­ai bot­rány drá­mai for­du­la­tá­nak is betud­ha­tó. Az ame­ri­kai Texas állam nagy­vá­ro­sá­ban azt köve­tő­en riasz­tot­ták a kataszt­ró­fa­vé­del­met, hogy az erő­dít­mény­sze­rű épü­let bel­se­jé­ből lán­gok csap­tak fel. A hous­to­ni rend­őség köz­le­mé­nye sze­rint már a riasz­tás­ban is elhang­zott, hogy a tűz ere­de­te a kínai kon­zu­lá­tus udva­rán töme­gé­vel lán­go­ló ira­tok, doku­men­tu­mok lehetnek.

A jele­net előz­mé­nye, hogy az Egye­sült Álla­mok kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­ma a Hous­ton­ban állo­má­so­zó kínai főkon­zu­lá­tus bezá­rá­sá­ra szó­lí­tot­ta fel a pekin­gi felet. Ennek tel­je­sí­té­sé­re ráadá­sul Washing­ton szű­kös határ­időt sza­bott, az uta­sí­tás értel­mé­ben helyi idő sze­rint pén­tek dél­után 4 órá­ig min­den tevé­keny­sé­gét fel kell füg­gesz­te­nie. Az ame­ri­kai kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um a Fox News hír­csa­tor­ná­nak elkül­dött köz­le­mé­nyé­ben azzal indo­kol­ta a dön­tést, hogy lépé­sük­kel az ame­ri­kai szel­le­mi tulaj­dont és sze­mé­lyes ada­tok védel­mét céloz­zák. A szűk­sza­vú kom­men­tá­ron túl­me­nő­en indo­kolt lehe­tett még az ame­ri­kai űrku­ta­tá­si prog­ram védel­me is, a texa­si város­ban talál­ha­tó ugyan­is a NASA egyik, talán leg­fon­to­sabb űrközpontja.

Peking til­ta­ko­zá­sát fejez­te ki a lépés miatt, Vang Ji (Wang Yi) kül­ügy­mi­nisz­ter pél­dát­lan esz­ka­lá­ci­ó­nak minő­sí­tet­te az ese­tet. Sze­rin­te az Egye­sült Álla­mok lépé­se a nem­zet­kö­zi jog­ba ütkö­zik, meg­sér­ti a két ország között érvény­ben lévő kon­zu­li meg­ál­la­po­dást. Peking ezért annak azon­na­li vissza­vo­ná­sá­ra szó­lí­tott fel, ellen­ke­ző eset­re pedig ellen­lé­pé­se­ket helye­zett kilá­tás­ba. A kínai kül­ügyi tár­ca sze­rint az elmúlt idő­szak­ban Washing­ton lejá­ra­tó kam­pányt foly­tat Kína ellen, amely­nek része­ként az Egye­sült Álla­mok­ban állo­má­so­zó kínai dip­lo­ma­tá­kat, vala­mint ott tanu­ló kínai diá­ko­kat zak­lat. A Kíná­ban állo­má­so­zó ame­ri­kai kül­kép­vi­se­le­tek szá­mu­kat és a dip­lo­ma­ták lét­szá­mát tekint­ve is jóval meg­ha­lad­ják az Egye­sült Álla­mok­ban műkö­dő kínai kül­kép­vi­se­let­ekét, a pekin­gi ame­ri­kai nagy­kö­vet­ség pedig rend­sze­re­sen Kínát becs­mér­lő cik­ke­ket oszt meg az inter­ne­tes oldalán.

Külö­nö­sen Donald Trump elnök­sé­ge alatt vált nép­sze­rű­vé a kül­kép­vi­se­le­tek veg­zá­lá­sa, 2017-ben a San Fran­cis­có­ban műkö­dő orosz kon­zu­lá­tust, vala­mint két keres­ke­del­mi iro­dát zár­atott be az ame­ri­kai kül­ügy – igaz, azt meg­elő­ző­en Moszk­va súlyo­san kor­lá­toz­ta a washing­to­ni dip­lo­ma­ták tevékenységét.

Össze­vont erők

Az Egye­sült Álla­mok, India, Auszt­rá­lia és Japán hadi­ten­ge­ré­sze­te kez­dett közös gya­kor­la­to­zás­ba a csen­des- és az indi­ai-óce­á­ni tér­ség­ben. A négy ország rop­pant nagy erőt moz­gat meg a nyílt vízi terü­let több pont­ján, ami egy­ér­tel­mű üze­net a régió felett egy­re nagyobb hatal­mat szer­ző Peking szá­má­ra. A Nik­kei japán hír­ügy­nök­ség cik­ke sze­rint a Filip­pí­nó-ten­ge­ren a had­gya­kor­lat már vasár­nap elkez­dő­dött, ott az ame­ri­kai USS Ronald Rea­gan repü­lő­gép­hor­do­zó hajót az auszt­rál és japán flot­ta kísé­ri. Hét­főn pedig az Indi­ai-óce­á­non a USS Nimitz hor­do­zó­ha­jó kezd­te el a gya­kor­la­tot az indi­ai part­ne­rek­kel. Arról lapunk is beszá­molt, hogy az Egye­sült Álla­mok, tör­té­nel­mi mére­tű hadi­ten­ge­ré­sze­ti erőt vezé­nyelt a Kíná­val szom­szé­dos tér­ség­be. Júli­us ele­jén a vita­tott Dél-kínai-ten­ger­hez érke­zett a flot­ta két repü­lő­gép­hor­do­zó hajó­ja, melyek a kínai hadi­ten­ge­ré­szet­tel egy­más­tól látó­tá­vol­ság­ban gya­kor­la­toz­tak. Elem­zők sze­rint külö­nö­sen aggá­lyos lehet Peking szá­má­ra India és Auszt­rá­lia hadi­ten­ge­ré­sze­ti együttműködése.

For­rás : MT / Magyar Nem­zet / Buz­na Viktor