Hírek Elszakított területi hirek Meg­nyit­ja kapu­it Erdély feje­del­me­i­nek palotája

Meg­nyit­ja kapu­it Erdély feje­del­me­i­nek palotája

Erdély ural­ko­dói majd­nem 150 éven át innen kor­má­nyoz­ták az orszá­got. A gyu­la­fe­hér­vá­ri palo­ta feb­ru­ár­ban ingyen láto­gat­ha­tó. Hét­fő­től láto­gat­ha­tó az Erdé­lyi Feje­de­lem­ség egy­ko­ri szék­he­lye, a fel­újí­tott feje­del­mi palo­ta Gyulafehérváron,

amely elő­ször nyit­ja meg kapu­it a nagy­kö­zön­ség előtt

– jelen­tet­te be köz­le­mé­nyé­ben az épü­let­ben beren­de­zett múze­um.

Erdély és Gyu­la­fe­hér­vár egyik leg­je­len­tő­sebb műem­lék épü­le­té­ben az Erdé­lyi Feje­de­lem­sé­gek Múze­u­mát ren­dez­te be jelen­le­gi tulaj­do­no­sa, a gyu­la­fe­hér­vá­ri önkor­mány­zat. A tavaly ala­pí­tott, a pol­gár­mes­te­ri hiva­tal alá ren­delt intéz­mény kivé­te­le­sen hét­főn nyit­ja meg kapu­it a láto­ga­tók előtt, bár a hét első nap­ján jel­lem­ző­en zár­va lesz. Az alap­tár­lat feb­ru­ár­ban ingyen láto­gat­ha­tó – közöl­ték.   

Az állan­dó kiál­lí­tás a gyu­la­fe­hér­vá­ri vár és a palo­ta szem­pont­já­ból fon­tos tör­té­nel­mi kor­sza­ko­kat, kulcs­ese­mé­nye­ket ismer­te­ti, az egyes korok­ban tör­tént átala­ku­lá­sát illuszt­rál­ja. Egyes tör­té­nel­mi sze­mé­lyi­sé­ge­ket is bemu­tat, akik „vir­tu­á­lis kurá­tor­ként” veze­tik végig a láto­ga­tó­kat a ter­me­ken. 

Ezek közül a gyu­la­fe­hér­vá­ri Szent Mihály-szé­kes­egy­ház­ban elte­me­te­tett Jagel­ló Iza­bel­la magyar király­nét emlí­tik, aki ott­lé­te alatt rene­szánsz köz­pon­tot épí­tett ki a palo­tá­ban.   

A későb­bi­ek­ben két újabb tár­lat is nyílik, 

ezek Erdély tör­té­nel­mé­nek jeles sze­mé­lyi­sé­ge­i­re – feje­del­me­i­re, feje­de­lem­asszo­nya­i­ra, kor­mány­zó­i­ra – összpontosítanak. 

A feje­del­mi palo­ta fel­újí­tá­sa 2018-ban kez­dő­dött uni­ós támo­ga­tás­sal, és bár 2021-ben be kel­lett vol­na fejez­ni, csak tavaly decem­ber­ben sike­rült elké­szül­ni a mun­ká­val. A kez­det­ben ötmil­lió euró­ra becsült beru­há­zás­ból négy­mil­li­ót állt az EU, a jelen­tős több­let­költ­sé­get a helyi önkor­mány­zat fedez­te. 

A helyi saj­tó koráb­bi köz­lé­se sze­rint a fel­újí­tás során a ter­mek­ben 16. szá­za­di roko­kó fal­fes­tést is talál­tak. A gyu­la­fe­hér­vá­ri vár­ban talál­ha­tó érté­kes műem­lék 2009 óta a város tulaj­do­na, koráb­ban a román had­se­reg hasz­nál­ta. A római kato­li­kus szé­kes­egy­ház köze­lé­ben álló feje­del­mi palo­ta a 15. szá­zad­ban épült, majd a 16 – 17. szá­za­di bőví­té­si és átépí­té­si mun­ká­la­tok során nyer­te el jelen­le­gi for­má­ját. 

Kez­det­ben az erdé­lyi püs­pök­ség tulaj­do­na volt, majd 1542-ben az ala­ku­ló feje­de­lem­ség tulaj­do­ná­ba került. 

Erdély feje­del­mei majd­nem 150 éven át innen kor­má­nyoz­ták az országot. 

„Magá­tól érte­tő­dik, hogy a feje­del­mek rezi­den­ci­á­ja fon­tos sze­re­pet töl­tött be Erdély poli­ti­kai éle­té­ben. Ennek a sza­kasz­nak tör­té­nel­mi fon­tos­sá­ga érde­ké­ben szem előtt kell tart­suk, hogy az akko­ri palo­tá­hoz tar­to­zott a három bel­ső udvar és a mai püs­pö­ki palo­ta épü­le­te. Komoly bőví­té­si és díszí­té­si mun­ká­la­to­kat végez­tek a komp­le­xum épü­le­te­in, Bátho­ry Zsig­mond, Beth­len Gábor és I. Rákó­czi György feje­del­mek ide­jé­ben. A palo­tá­nak olyan neves lakói vol­tak, mint Iza­bel­la király­nő, Magyar­or­szág utol­só király­nő­je; Bátho­ry Zsig­mond feje­de­lem; Mihály Vitéz, aki egye­sí­tet­te Erdélyt, Mold­vát és Havas­al­föl­det; Beth­len Gábor feje­de­lem, aki­nek ide­jé­ben Gyu­la­fe­hér­vár elér­te virág­zá­sá­nak arany­ko­rát” – fogal­maz dr. Roșu Tudor tör­té­nész Gyu­la­fe­hér­vár önkor­mány­za­tá­nak honlapján.

A főbe­já­rat mel­lett, az észa­ki olda­lon egy nagy dom­bor­mű lát­ha­tó, ame­lyen Mihály Vitéz egy tró­non ülve kenye­ret és sót fogad el a nép­től. A dom­bor­mű­vet Horia Flamîn­du készí­tet­te, és 1975-ben volt fel­avat­va, ami­kor a Mihály Vitéz-féle egye­sü­lés 375. évfor­du­ló­ja volt Romá­ni­á­ban. A XVIII. szá­zad ele­jén a palo­ta oszt­rák tulaj­don­ba kerül. 

Az oszt­rá­kok vissza­szol­gál­tat­ták a nyu­ga­ti részt a kato­li­kus püs­pök­ség­nek, a kele­ti részt pedig átvet­te az oszt­rák hadsereg.

Az épü­let nagyobb részét kaszár­nyá­vá ala­kí­tot­ták, és több mint három évszá­za­don át a had­se­reg használta. 

Az épü­let­együt­tes kato­li­kus egy­ház­nak vissza­jut­ta­tott kele­ti szár­nya ma is a gyu­la­fe­hér­vá­ri érsek­ség szék­he­lye. Ezt a román állam támo­ga­tá­sá­val újí­tot­ták fel 2008 és 2011 között.

Az 1918-as román egye­sü­lés után az épü­let a román had­se­reg tulaj­do­ná­ba kerül. A palo­ta nap­ja­ink­ban csak két­har­ma­da a volt feje­del­mi rezi­den­ci­á­nak. Ez a műem­lék – így fel­da­ra­bol­va is – egye­di Erdély terü­le­tén, és modell­ként szol­gált a késő rene­szánsz épü­le­te­i­nek. 

A gyu­la­fe­hér­vá­ri feje­del­mi palo­ta műem­lék Romá­ni­á­ban, Fehér megyében. 

Gyu­la­fe­hér­vár tör­té­nel­mi köz­pont­já­nak része­ként java­solt világ­örök­sé­gi helyszín.

 Jelen­leg az épít­mény védett, a szak­em­be­rek pedig folya­ma­to­san ere­de­ti nagy­sá­gá­nak rej­tett nyo­ma­it vizsgálják.

For­rás: man​di​ner​.hu/​v​a​d​h​a​j​t​a​s​o​k​.hu