Megalakult a Rubicon Intézet, Magyarország történelmi ismeretterjesztő think-tankje
Egy akadémiai hagyományokat követő komoly kutatóintézet szakmai igényességét kívánja ötvözni egy történelmi think tank gyakorlatias tevékenységével az újonnan létrehozott Rubicon Intézet, amely munkáját a Rubicon folyóirattal kialakított stratégiai szövetségre alapozva, s annak több mint harmincéves hagyományaira építve kezdi meg – tudta meg lapunk.
Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.
Szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is publikálnak majd
Az intézetet Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója alapította. Az Intézet főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, több sikerkönyv szerzője lesz, a munka stratégiai irányításában pedig társelnökeként Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője vállal vezető szerepet.
Mint azt Szalai Zoltán elmondta, az intézet hangsúlyozottan nem az akadémia feladatait kívánja átvenni, és nem is a történetkutató központok számát akarja gyarapítani, hanem sajátos küldetést vállal fel: feltárni és bemutatni jelen társadalmunk számára, hogy mi az ami jól működött a múltban és min kell javítani az elmúlt két évszázad történelmi tanulságai alapján. Munkásságával az intézmény hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a következő évszázad magyarsága sikeresebben tudja életét, társadalmát és történelmét alakítani. Az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát a Rubicont
és ennek szellemiségét kívánja képviselni az új intézetben is.
Rendezvényeikkel és kiadványaikkal a magyar történetírás eredményeit szeretnék bemutatni, népszerűsíteni nemzetközi szinten is – fűzte hozzá Rácz Árpád – különös tekintettel a szomszédos országokra, így az angol és a német mellett szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is megjelennek majd. A Rubicon folyóiratban három évtized alatt publikált cikkek a magyar történésztársadalom rendszerváltás utáni eredményeit összegzik valamilyen formában. Az intézet fontos feladatának tekinti az így felhalmozódott ismeretanyag megmentését az enyészettől, ezért megkezdi a lapban megjelent cikkek tematikus rendbe csoportosítását és kötetekbe rendezett kiadását. Az Intézet Trianonnal kapcsolatos első projektjeit a Bethlen Gábor Alapnál elnyert támogatásból finanszírozza.
A kiadási tervekben – mondja Hahner Péter, az Intézet főigazgatója – jelentős helyet foglal el a nemzetközi történelemelméleti irodalom klasszikusainak és a kortárs külföldi szakirodalom alapvető műveinek megjelentetése magyarul. Azaz a Rubicon műhelye egyrészt a magyar történettudomány eredményeit szándékozik terjeszteni külföldön, másrészt a magyar nyelven még meg nem jelent, alapvető fontosságú munkákat szeretné kiadni itthon.
Az intézet munkatársai közt ott található Sokcsevits Dénes, a délszláv történelem kutatóinak hazai doyenje, aki az MTA Történettudományi Intézetéből igazolt át; Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja. A fiatalabb nemzedéket képviseli Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa; Tarján Tamás, a Pázmány tanára; és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.
Forrás: Mandiner