Maros­vá­sár­he­lyi remény

Magyar szem­pont­ból komoly tét­je van a szep­tem­ber 27-én ese­dé­kes erdé­lyi és romá­ni­ai hely­ha­tó­sá­gi választásnak. 

Az elő­ző két hason­ló meg­mé­re­tés fon­tos és nem épp szív­de­rí­tő tanul­sá­gok­kal szolgált.

2012-höz képest 2016-ban több mint 100 ezer­rel keve­sebb sza­va­za­tot kapott az akkor három magyar szer­ve­zet: a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség, a Magyar Pol­gá­ri Párt és az Erdé­lyi Magyar Nép­párt. Ez vilá­gos üze­net volt a meg­osz­tott­sá­got ille­tő­en. Az is beszé­des a 4 évvel ezelőt­ti szá­mo­kat bön­gész­ve, hogy a magyar szer­ve­ze­tek­re leadott megyei taná­csi sza­va­za­tok 88,2 szá­za­lé­kát az RMDSZ kap­ta, az EMNP 8,2, az MPP 3,6 szá­za­lé­kot ért el. Az RMDSZ Bihar, Har­gi­ta, Kovász­na, Maros és Szat­már megyé­ben jutott elnö­ki tiszt­ség­hez, össze­sen 195 tele­pü­lé­sen nyert pol­gár­mes­te­ri szé­ket, ebből három megye­szék­hely (Csík­sze­re­dá­ban Ráduly Róbert, Sep­si­szent­györ­gyön Antal Árpád, a mint­egy 44 szá­za­lék­ban magya­rok lak­ta Szat­már­né­me­ti­ben Keres­ké­nyi Gábor győ­zött.) Az MPP 13, az EMNP az MPP-vel közö­sen 2 pol­gár­mes­te­ri helyet tudott megszerezni.

Maros­vá­sár­hely a cél

A leg­fon­to­sabb magyar cél egy­ér­tel­mű­en Maros­vá­sár­hely pol­gár­mes­te­ri szé­ke. A Szé­kely­föld fővá­ro­sá­nak is neve­zett tele­pü­lés az etni­kai küz­de­lem front­vá­ro­sa, így óri­á­si lélek­ta­ni fel­haj­tó­erőt és bizo­nyos fokú fel­sza­ba­du­lás-érzést jelen­te­ne, ha két évti­zed után vég­re újra magyar elöl­já­ró vezet­het­né a várost. Erre most valós esély kínál­ko­zik, bár a a magyar­ság szám­ará­nya ma már alig halad­ja meg a város lakos­sá­gá­nak 40 százalékát.

A magya­rok kezé­ből 2000-ben sike­rült kicsa­var­ni a maros­vá­sár­he­lyi pol­gár­mes­te­ri tiszt­sé­get. 20 évvel ezelőtt Mar­kó Béla akko­ri elnök a szer­ve­zet alap­sza­bá­lyát meg­szeg­ve önké­nye­sen levál­tot­ta a párt Maros megyei elnö­ki tiszt­sé­gé­ből az 1989 előtt Tőkés Lász­ló ügy­vé­di védel­mét bát­ran vál­la­ló, az 1990-es pog­rom­kí­sér­let során is a román táma­dá­sok cél­ke­reszt­jé­be került Kin­cses Elő­döt, mivel az ügy­véd a párt­ve­ze­tés által össze­ál­lí­tott válasz­tá­si lis­ta helyett a koráb­bi elő­vá­lasz­tá­son sok ezer válasz­tó által legi­ti­mált lajst­ro­mot adta le a román válasz­tá­si ható­sá­gok­nak. Ez óri­á­si fel­há­bo­ro­dást és kiáb­rán­du­lást ered­mé­nye­zett, ráadá­sul a város akko­ri elöl­já­ró­ja, Fodor Imre mel­lett még egy indu­ló, a nem sok­kal koráb­ban ala­pí­tott fan­tom­szer­ve­zet, a Romá­ni­ai Magyar Sza­bad­de­mok­ra­ta Párt (!) elnö­ke, bizo­nyos Kiss Kál­mán is ring­be szállt a város­ve­ze­tői tiszt­sé­gért. (Később, 2004-ben Kiss meg­ala­pí­tot­ta a Romá­ni­ai Szé­ke­lyek Szö­vet­sé­gét, har­sá­nyan elle­nez­ve az auto­nó­mia-törek­vé­se­ket, azt állít­va, hogy a szé­ke­lyek nem magya­rok. E szer­ve­zet 2004 őszén együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást írt alá az azóta a szín­ről eltűnt Nagy Romá­nia Párt­tal, s így Kiss az éppen idő­sze­rű válasz­tá­so­kon a magyar­el­le­nes ala­ku­lat Maros megyei sze­ná­to­ri lis­tá­já­nak máso­dik helyén indulhatott.

Négy éve majd­nem sikerült

2016-ban vég­re esély nyílt a vál­to­zás­ra, az RMDSZ – nem cse­kély magyar­or­szá­gi ösz­tö­ké­lés­re – vál­toz­ta­tott addi­gi eluta­sí­tó állás­pont­ján, és bele­ment, hogy elő­vá­lasz­tá­son dől­jön el, az RMDSZ, az Erdé­lyi Magyar Nép­párt és a Magyar Pol­gá­ri Párt jelölt­jei közül ki lesz a min­den­ki által támo­ga­tott indu­ló. A bel­ma­gyar ver­senyt az RMDSZ jelölt­je, Soós Zol­tán nyer­te a sza­va­za­tok 62 szá­za­lé­ká­val. Soós  a tel­jes nem­ze­ti egy­ség demonst­rá­lá­sá­ra ki is lépett az RMDSZ-ből, s így hiva­ta­lo­san füg­get­len magyar jelölt­ként szállt ringbe.

Ám ekkor Dan Maș­ca nevű maros­vá­sár­he­lyi üzlet­em­ber veze­té­sé­vel a sem­mi­ből fel­buk­kant egy új for­má­ció, a fel­vi­dé­ki Híd-Most párt­hoz hason­lít­ha­tó Sza­bad Embe­rek Párt­ja (Par­ti­dul Oamenil­or Libe­ri, POL.) Az alap­ve­tő­en libe­rá­lis elve­ket, töb­bek között a vegyes házas­sá­got nép­sze­rű­sí­tő, egyes véle­ke­dé­sek sze­rint talán nem is Maros­vá­sár­he­lyen, hanem Buka­rest­ben kita­lált párt magyar sza­va­za­to­kat is besö­pört, és így Dorin Flo­rea ha csak 1705 sza­va­zat­tal is, de meg­előz­te Soós Zoltánt.

Utol­só esély

Idén az ismét elin­du­ló Soós tűnik befu­tó­nak Maros­vá­sár­he­lyen. Az ezút­tal is füg­get­len­ként, min­den magyar párt által támo­ga­tott régész, tör­té­nész vég­zett­sé­gű poli­ti­kus a ren­del­ke­zés­re álló elő­re­jel­zé­sek sze­rint meg­győ­ző fölénnyel vezet, leg­főbb kihí­vó­ja a sovi­nisz­ta Nem­ze­ti Libe­rá­lis Párt jelölt­je, The­o­ro­da Bene­dek, aki azon­ban a biz­to­san sza­va­zó romá­nok mind­össze 30 szá­za­lé­ká­nak vok­sá­ra szá­mít­hat jelen állás sze­rint. A magyar férj­jel ren­del­ke­ző hölgy mel­lett még két román jelölt mére­ti meg magát.

Soós a román­ság részé­ről is szá­mít­hat sza­va­za­tok­ra, nép­sze­rű­sé­ge első­sor­ban agi­lis város­fej­lesz­té­si elkép­ze­lé­se­i­nek köszön­he­tő. Ezek rész­ben évti­ze­dek óta ígér­ge­tett, de soha még csak a ter­ve­zés sza­ka­szá­ba sem került köz­le­ke­dés­fej­lesz­té­sek, rész­ben pedig a szám­ta­lan kor­rup­ci­ós bot­rány­tól han­gos, 20 éven át önké­nyes bár­do­lat­lan­ság­gal stag­ná­lás­ra kár­hoz­ta­tott város gaz­da­sá­gi éle­té­nek fel­pör­ge­té­sét cél­zó prog­ra­mok. Soós Zol­tán Kolozs­várt hoz­ta fel pél­dá­nak kam­pá­nya során, mond­ván, a nyo­masz­tó Funar-kor­szak elmúl­tá­val az erdé­lyi nagy­vá­ros szin­te kilőtt, és ren­ge­teg befek­te­tést vonz­va ma már képes meg­tar­ta­ni a fiatalságot.

Ugyan­ez a cél Maros­vá­sár­he­lyen is, ennek a kul­tu­rá­lis és tör­té­nel­mi örök­sé­ge nyo­mán ragyo­gás­ra hiva­tott jeles egye­tem­vá­ros­nak. Az inf­ra­struk­tú­ra és a gaz­da­ság fel­pör­ge­té­se mel­lett per­sze rég­óta idő­sze­rű a Flo­rea-éra magyar­el­le­nes­sé­gé­nek fel­szá­mo­lá­sa, töb­bek között a két­nyel­vű­ség meg­va­ló­sí­tá­sa, de nyil­ván­va­ló, hogy egy magyar város­ve­ze­tés az admi­niszt­ra­tív úton de fac­to meg­szün­te­tett Maros­vá­sár­he­lyi Orvo­si és Gyógy­sze­ré­sze­ti Egye­tem magyar kép­zé­sé­nek hely­re­ál­lí­tá­sá­ban is nagyobb befo­lyás­sal és eréllyel tud­na fel­lép­ni. Nem túl­zás, hogy Maros­vá­sár­hely remél­he­tő­en hama­ro­san hiva­tal­ba lépő magyar város­ve­ze­té­se új idő­szá­mí­tást jelen­te­ne az egész erdé­lyi magyar­ság lélek­ta­ná­ban is.

Szé­kely­föl­di meccsek

Több izgal­mas magyar-magyar ver­seny is lesz szep­tem­ber 27-én. A Har­gi­ta megyei tanács élén 2008 óta reg­ná­ló RMDSZ-es Bor­boly Csa­ba újráz­na, fő kihí­vó­ja az Erdé­lyi Magyar Szö­vet­ség társ­el­nö­ke, Mezei János, Gyer­gyó­szent­mik­lós volt MPP‑s pol­gár­mes­te­re, megyei taná­csi kép­vi­se­lő. Érde­kes­ség, hogy mind­ket­ten az úgy­ne­ve­zett kor­rup­ció­el­le­nes ügyész­ség által meg­hur­colt magyar poli­ti­ku­sok közé tar­toz­nak, Bor­boly ügye 2013 óta húzó­dik, és jelen­leg már a hato­dik bíró kez­di elöl­ről a bizo­nyí­tá­si eljá­rást egy útja­ví­tá­si ten­der ered­mé­nye ügyé­ben. Mezei Jánost 2015-ben von­ták kín­pad­ra, ami­ért Gyer­gyó­szent­mik­lós város nevé­ben érté­ke­sí­tett egy, a város és Buda­pest V. kerü­le­té­nek közös cége tulaj­do­ná­ban álló terü­le­tet. Emi­att le kel­lett mon­da­nia város­ve­ze­tői tiszt­sé­gé­ről. 2018-ban első fokon fel­men­tet­te a bíró­ság, tavaly ősszel viszont a másod­fok vissza­utal­ta első­fok­ra a pert, ami így elöl­ről kez­dő­dött. Bor­boly és Mezei össze­csa­pá­sa azért érde­kes, mert Har­gi­ta megye az elmúlt évek­ben érzé­keny vesz­te­sé­ge­ket szen­ve­dett el a román sovi­niz­mus­sal szem­ben. Emlé­ke­ze­tes az úzvöl­gyi teme­tő tava­lyi meg­gya­lá­zá­sa a fel­hec­celt, leita­tott, oda­utaz­ta­tott cső­cse­lék által. Emel­lett azon­ban idén nyá­ron a Ploieşti‑i Táb­la­bí­ró­ság Gyer­gyó­szent­mik­lós és a szom­szé­dos mold­vai Német­vá­sár (Neamț)megyében talál­ha­tó Almás­me­ző (Bicaz Chei) határ­pe­ré­ben utób­bi javá­ra dönt­ve köz­igaz­ga­tá­si­lag kiha­rap­ta az emb­le­ma­ti­kus, turisz­ti­ka­i­lag nagy jelen­tő­sé­gű Békás-szo­rost, a per­ből pedig kizár­ta az abba egyéb­ként nem magá­tól, hanem csak az MPP‑s veze­té­sű Gyer­gyó­szent­mik­lós kéré­sé­re belé­pő Har­gi­ta megyei önkor­mány­za­tot. Az elő­re­jel­zé­sek ezzel együtt Bor­boly­nak ked­vez­nek, ám a ver­seny nem lefutott.

Csík­sze­re­dá­ban idén tavasszal elő­vá­lasz­tást tar­tott az RMDSZ, ezen meg­győ­ző, 74 szá­za­lé­kos fölénnyel Koro­di Atti­la nyert a várost 2004 óta egy éves meg­sza­kí­tás­sal veze­tő Ráduly Róbert Kál­mán ellen, így most ő indul a leg­erő­sebb magyar párt jelölt­je­ként. Kér­dés, hogy a város­ban és a megyé­ben erős ember­ként ismert Koro­di biz­to­sí­ta­ni tudja‑e az RMDSZ töret­len ural­mát, vagy a poli­ti­kus­nak kapasz­kod­nia kell EMSZ-es ellen­fe­lé­vel, Tőke Ervin­nel szemben.

Sep­si­szent­györ­gyön nem vár­ha­tó meg­le­pe­tés, a három­szé­ki várost 2008 óta irá­nyí­tó Antal Árpád 2016-ban is 73 szá­za­lék­kal nyert, 28 éves kihí­vó­ja, Tatár Imo­la kör­nye­zet­mér­nök tapasz­ta­la­tok híján alig­ha izzaszt­hat­ja meg az RMDSZ-es elöl­já­rót, miként Gyer­gyó­szent­mik­ló­son sem nagyon kell izgul­nia a 2016-ban 80 szá­za­lé­kos fölénnyel győz­del­mes­ke­dő (akkor MPP‑s, most EMSZ-es) Nagy Zol­tán­nak RMDSZ-es ellen­fe­le, Cser­gő Tibor And­rás szín­re lépé­se miatt.

A leg­fur­csább szé­kely­föl­di meccs Szé­kely­ud­var­he­lyen vár­ha­tó. Itt a 2016-ban az MPP és az EMNP közös jelölt­je­ként meg­vá­lasz­tott Gál­fi Árpád újráz­na – csak­hogy azóta kizár­ták az MPP-ből, és most a fel­vi­dé­ki Most-Híd­hoz hason­la­tos mul­ti­et­ni­kus párt, a POL szí­ne­i­ben indul. Gál­fi koráb­ban Szé­kely­ud­var­he­lyért Párt néven saját ala­ku­la­tot kísér­let meg szer­vez­ni, ám ezt a szán­dé­kot sze­pa­ra­tiz­mus és auto­nó­mia­pár­ti­ság vád­já­val meg­tá­mad­ta a tör­vény­szé­ken egy helyi taná­csos – nem egy román, hanem az (akkor még önál­ló­an léte­ző) MPP‑s Kosz­ta Atti­la. A kam­pány egyéb­ként is igen eldur­vult a város­ban… A har­ma­dik pol­gár­mes­ter­je­lölt az EMNP-vel hely­ben kötött meg­egye­zés híján az MPP szí­ne­i­ben indu­ló Mike Leven­te. Négy évvel ezelőtt Gál­fi fölé­nye­sen, a sza­va­za­tok 42 szá­za­lé­ká­val nyert. Sze­mé­lye ugyan­ak­kor meg­osz­tó, így Szé­kely­ud­var­he­lyen nyi­tott a mérkőzés.

For­rás: Demokrata