Hírek Elszakított területi hirek Marosvásárhelyi remény

Marosvásárhelyi remény

Magyar szempontból komoly tétje van a szeptember 27-én esedékes erdélyi és romániai helyhatósági választásnak.

Az előző két hasonló megméretés fontos és nem épp szívderítő tanulságokkal szolgált.

2012-höz képest 2016-ban több mint 100 ezerrel kevesebb szavazatot kapott az akkor három magyar szervezet: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt. Ez világos üzenet volt a megosztottságot illetően. Az is beszédes a 4 évvel ezelőtti számokat böngészve, hogy a magyar szervezetekre leadott megyei tanácsi szavazatok 88,2 százalékát az RMDSZ kapta, az EMNP 8,2, az MPP 3,6 százalékot ért el. Az RMDSZ Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében jutott elnöki tisztséghez, összesen 195 településen nyert polgármesteri széket, ebből három megyeszékhely (Csíkszeredában Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a mintegy 44 százalékban magyarok lakta Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor győzött.) Az MPP 13, az EMNP az MPP-vel közösen 2 polgármesteri helyet tudott megszerezni.

Marosvásárhely a cél

A legfontosabb magyar cél egyértelműen Marosvásárhely polgármesteri széke. A Székelyföld fővárosának is nevezett település az etnikai küzdelem frontvárosa, így óriási lélektani felhajtóerőt és bizonyos fokú felszabadulás-érzést jelentene, ha két évtized után végre újra magyar elöljáró vezethetné a várost. Erre most valós esély kínálkozik, bár a a magyarság számaránya ma már alig haladja meg a város lakosságának 40 százalékát.

A magyarok kezéből 2000-ben sikerült kicsavarni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget. 20 évvel ezelőtt Markó Béla akkori elnök a szervezet alapszabályát megszegve önkényesen leváltotta a párt Maros megyei elnöki tisztségéből az 1989 előtt Tőkés László ügyvédi védelmét bátran vállaló, az 1990-es pogromkísérlet során is a román támadások célkeresztjébe került Kincses Elődöt, mivel az ügyvéd a pártvezetés által összeállított választási lista helyett a korábbi előválasztáson sok ezer választó által legitimált lajstromot adta le a román választási hatóságoknak. Ez óriási felháborodást és kiábrándulást eredményezett, ráadásul a város akkori elöljárója, Fodor Imre mellett még egy induló, a nem sokkal korábban alapított fantomszervezet, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (!) elnöke, bizonyos Kiss Kálmán is ringbe szállt a városvezetői tisztségért. (Később, 2004-ben Kiss megalapította a Romániai Székelyek Szövetségét, harsányan ellenezve az autonómia-törekvéseket, azt állítva, hogy a székelyek nem magyarok. E szervezet 2004 őszén együttműködési megállapodást írt alá az azóta a színről eltűnt Nagy Románia Párttal, s így Kiss az éppen időszerű választásokon a magyarellenes alakulat Maros megyei szenátori listájának második helyén indulhatott.

Négy éve majdnem sikerült

2016-ban végre esély nyílt a változásra, az RMDSZ – nem csekély magyarországi ösztökélésre – változtatott addigi elutasító álláspontján, és belement, hogy előválasztáson dőljön el, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei közül ki lesz a mindenki által támogatott induló. A belmagyar versenyt az RMDSZ jelöltje, Soós Zoltán nyerte a szavazatok 62 százalékával. Soós  a teljes nemzeti egység demonstrálására ki is lépett az RMDSZ-ből, s így hivatalosan független magyar jelöltként szállt ringbe.

Ám ekkor Dan Mașca nevű marosvásárhelyi üzletember vezetésével a semmiből felbukkant egy új formáció, a felvidéki Híd-Most párthoz hasonlítható Szabad Emberek Pártja (Partidul Oamenilor Liberi, POL.) Az alapvetően liberális elveket, többek között a vegyes házasságot népszerűsítő, egyes vélekedések szerint talán nem is Marosvásárhelyen, hanem Bukarestben kitalált párt magyar szavazatokat is besöpört, és így Dorin Florea ha csak 1705 szavazattal is, de megelőzte Soós Zoltánt.

Utolsó esély

Idén az ismét elinduló Soós tűnik befutónak Marosvásárhelyen. Az ezúttal is függetlenként, minden magyar párt által támogatott régész, történész végzettségű politikus a rendelkezésre álló előrejelzések szerint meggyőző fölénnyel vezet, legfőbb kihívója a soviniszta Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theoroda Benedek, aki azonban a biztosan szavazó románok mindössze 30 százalékának voksára számíthat jelen állás szerint. A magyar férjjel rendelkező hölgy mellett még két román jelölt méreti meg magát.

Soós a románság részéről is számíthat szavazatokra, népszerűsége elsősorban agilis városfejlesztési elképzeléseinek köszönhető. Ezek részben évtizedek óta ígérgetett, de soha még csak a tervezés szakaszába sem került közlekedésfejlesztések, részben pedig a számtalan korrupciós botránytól hangos, 20 éven át önkényes bárdolatlansággal stagnálásra kárhoztatott város gazdasági életének felpörgetését célzó programok. Soós Zoltán Kolozsvárt hozta fel példának kampánya során, mondván, a nyomasztó Funar-korszak elmúltával az erdélyi nagyváros szinte kilőtt, és rengeteg befektetést vonzva ma már képes megtartani a fiatalságot.

Ugyanez a cél Marosvásárhelyen is, ennek a kulturális és történelmi öröksége nyomán ragyogásra hivatott jeles egyetemvárosnak. Az infrastruktúra és a gazdaság felpörgetése mellett persze régóta időszerű a Florea-éra magyarellenességének felszámolása, többek között a kétnyelvűség megvalósítása, de nyilvánvaló, hogy egy magyar városvezetés az adminisztratív úton de facto megszüntetett Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar képzésének helyreállításában is nagyobb befolyással és eréllyel tudna fellépni. Nem túlzás, hogy Marosvásárhely remélhetően hamarosan hivatalba lépő magyar városvezetése új időszámítást jelentene az egész erdélyi magyarság lélektanában is.

Székelyföldi meccsek

Több izgalmas magyar-magyar verseny is lesz szeptember 27-én. A Hargita megyei tanács élén 2008 óta regnáló RMDSZ-es Borboly Csaba újrázna, fő kihívója az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, Mezei János, Gyergyószentmiklós volt MPP-s polgármestere, megyei tanácsi képviselő. Érdekesség, hogy mindketten az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség által meghurcolt magyar politikusok közé tartoznak, Borboly ügye 2013 óta húzódik, és jelenleg már a hatodik bíró kezdi elölről a bizonyítási eljárást egy útjavítási tender eredménye ügyében. Mezei Jánost 2015-ben vonták kínpadra, amiért Gyergyószentmiklós város nevében értékesített egy, a város és Budapest V. kerületének közös cége tulajdonában álló területet. Emiatt le kellett mondania városvezetői tisztségéről. 2018-ban első fokon felmentette a bíróság, tavaly ősszel viszont a másodfok visszautalta elsőfokra a pert, ami így elölről kezdődött. Borboly és Mezei összecsapása azért érdekes, mert Hargita megye az elmúlt években érzékeny veszteségeket szenvedett el a román sovinizmussal szemben. Emlékezetes az úzvölgyi temető tavalyi meggyalázása a felheccelt, leitatott, odautaztatott csőcselék által. Emellett azonban idén nyáron a Ploieşti-i Táblabíróság Gyergyószentmiklós és a szomszédos moldvai Németvásár (Neamț)megyében található Almásmező (Bicaz Chei) határperében utóbbi javára döntve közigazgatásilag kiharapta az emblematikus, turisztikailag nagy jelentőségű Békás-szorost, a perből pedig kizárta az abba egyébként nem magától, hanem csak az MPP-s vezetésű Gyergyószentmiklós kérésére belépő Hargita megyei önkormányzatot. Az előrejelzések ezzel együtt Borbolynak kedveznek, ám a verseny nem lefutott.

Csíkszeredában idén tavasszal előválasztást tartott az RMDSZ, ezen meggyőző, 74 százalékos fölénnyel Korodi Attila nyert a várost 2004 óta egy éves megszakítással vezető Ráduly Róbert Kálmán ellen, így most ő indul a legerősebb magyar párt jelöltjeként. Kérdés, hogy a városban és a megyében erős emberként ismert Korodi biztosítani tudja-e az RMDSZ töretlen uralmát, vagy a politikusnak kapaszkodnia kell EMSZ-es ellenfelével, Tőke Ervinnel szemben.

Sepsiszentgyörgyön nem várható meglepetés, a háromszéki várost 2008 óta irányító Antal Árpád 2016-ban is 73 százalékkal nyert, 28 éves kihívója, Tatár Imola környezetmérnök tapasztalatok híján aligha izzaszthatja meg az RMDSZ-es elöljárót, miként Gyergyószentmiklóson sem nagyon kell izgulnia a 2016-ban 80 százalékos fölénnyel győzdelmeskedő (akkor MPP-s, most EMSZ-es) Nagy Zoltánnak RMDSZ-es ellenfele, Csergő Tibor András színre lépése miatt.

A legfurcsább székelyföldi meccs Székelyudvarhelyen várható. Itt a 2016-ban az MPP és az EMNP közös jelöltjeként megválasztott Gálfi Árpád újrázna – csakhogy azóta kizárták az MPP-ből, és most a felvidéki Most-Hídhoz hasonlatos multietnikus párt, a POL színeiben indul. Gálfi korábban Székelyudvarhelyért Párt néven saját alakulatot kísérlet meg szervezni, ám ezt a szándékot szeparatizmus és autonómiapártiság vádjával megtámadta a törvényszéken egy helyi tanácsos – nem egy román, hanem az (akkor még önállóan létező) MPP-s Koszta Attila. A kampány egyébként is igen eldurvult a városban… A harmadik polgármesterjelölt az EMNP-vel helyben kötött megegyezés híján az MPP színeiben induló Mike Levente. Négy évvel ezelőtt Gálfi fölényesen, a szavazatok 42 százalékával nyert. Személye ugyanakkor megosztó, így Székelyudvarhelyen nyitott a mérkőzés.

Forrás: Demokrata