Hírek Elszakított területi hirek „Marok­nyi szé­kely őrt áll, mint a szikla”

„Marok­nyi szé­kely őrt áll, mint a szikla”

2012 óta már­ci­us 10-én ünne­pel­jük a Szé­kely Sza­bad­ság Nap­ját, így emlé­kez­ve a maros­vá­sár­he­lyi szé­kely vér­ta­núk­ra. Ennek tisz­te­le­té­re tar­tott meg­em­lé­ke­zést Csík­szék Szé­kely Taná­csa a csík­som­lyói Szé­kely Had­osz­tály emlékműnél. 

Meg­hitt­ség­gel és a nem­ze­ti össze­tar­to­zás érzé­sé­vel távoz­hat­tak a jelen­lé­vők a vasár­na­pi meg­em­lé­ke­zés­ről, ahol a szé­kely sza­bad­ság láng­ját gyújt­hat­tuk meg szí­vünk­ben. A meg­em­lé­ke­zé­sen Veress Dávid és Mol­nár Gyöngy­vér mond­tak beszé­det. Szé­kely­nek len­ni mot­tó­jú ese­mény fel­szó­la­lói sze­rint szé­kely­nek szü­let­ni egy kül­de­tés, ami nem kicsi fele­lős­ség­gel jár, ugyan­is a mi dol­gunk meg­vé­de­ni közös­sé­günk iden­ti­tá­sát, és félő, hogy ezt a ter­het egy­re keve­seb­ben veszik maguk­ra. Az ese­mény során a nem­ze­ti össze­tar­to­zás­ra buz­dí­tot­ta Veress Dávid a meg­em­lé­ke­ző­ket, vagy­is arra, hogy ne az én, hanem a mi sze­re­pét helyez­zük előtérbe. 

Mol­nár Gyöngy­vér a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács csík­szent­lé­le­ki kép­vi­se­lő­je­ként szó­lalt fel az ese­mé­nyen. Emlé­kez­te­tett, hogy már­ci­us­ban nem csak a magyar zász­ló és címer ünne­pét tart­juk, hanem a szé­kely sza­bad­sá­gét is, továb­bá már­ci­us 15-én emlé­ke­zünk az 1848 – 1849-es sza­bad­ság­harc hőse­i­re, ami min­den magyar szá­má­ra szent ünnep. 

„Szent ünnep volt akkor is, mikor tilos volt azt ünne­pel­ni. Volt ugyan­is olyan idő­szak, mikor hall­gat­ni kel­lett a har­cok­ról, hősök­ről, hazá­ról, haza­sze­re­tet­ről. Akkor titok­ban ünne­pel­tünk, de sosem feled­kez­tünk meg róla” – fogal­ma­zott, hoz­zá­té­ve, hogy az 1848 – 49-es sza­bad­ság­harc­cal nem­ze­tünk kivál­tot­ta nem­csak Euró­pa, hanem a világ cso­dá­la­tát. „Van ami­re büsz­kék legyünk, van mit a múlt­ból merí­te­nünk, van akik­re felnézzünk”

– mond­ta el zárszóként. 

Mol­nár Gyöngy­vér beszé­dét Veress Dávid tör­té­nel­mi kite­kin­tő­je követ­te. Azo­kat az ese­mé­nye­ket ismer­tet­te a jelen­le­vők­kel, ame­lye­ket min­den szé­kely tudo­má­sul kel­le­ne, hogy vegyen, azt az ese­mény­so­ro­za­tot idéz­te fel, ami során a szé­ke­lyek a sza­bad­sá­gért har­col­tak. Elmon­dá­sa sze­rint a sza­bad­ság­harc leve­ré­se után a magyar tár­sa­da­lom­ban tovább élt a remény, és ez a remény adott bátor­sá­got az erdé­lyi fel­ke­lés­re. A fel­ke­lést elárul­ták, a haza­fi szer­ve­ző­ket pedig halál­ra ítél­ték, és kopor­só nél­kül eltemették. 

A maros­vá­sár­he­lyi­e­ket mélyen érin­tet­te ez, így már 1854-től virá­gok­kal tisz­te­leg­tek a vér­ta­núk sír­já­nál. Az ezt köve­tő évek­ben ez a tisz­te­let­adás hagyo­mánnyá vált, majd 1873-ban emlék­mű­vet is állí­tot­tak az elhunyt haza­fik­nak, amit egy ünne­pi fel­vo­nu­lás­sal koro­náz­tak. Az 1880-as évek­ben már nagy­sza­bá­sú ese­ménnyé nőt­te ki magát a meg­em­lé­ke­zés, ami­kor már civi­lek is részt vet­tek az ünne­pi fel­vo­nu­lá­son. A román hata­lom­át­vé­telt köve­tő szo­bor­rom­bo­lás során a koráb­ban emlí­tett obe­liszk az egyet­len magyar szo­bor, ami Maros­vá­sár­he­lyen fenn­ma­radt. Ez az emlék­mű, amely 2012 óta hely­szí­né­ül szol­gál a már­ci­us 10‑i, fel­vo­nu­lás­sal egy­be­kö­tött megemlékezésnek. 

Az ese­mény zárá­sa­ként a részt­ve­vők eléne­kel­ték a szé­kely és a magyar him­nuszt, majd koszo­rú­kat helyez­tek el a Fodor Ház kert­jé­ben fel­ál­lí­tott emlékműnél. 

Székely Szabadság Napja, Március 10.

Mol­nár Gyöngy­vér buz­dí­tá­sá­ra a közön­ség a szé­kely him­nusz „Marok­nyi szé­kely por­lik, mint a szik­la” sorát „Marok­nyi szé­kely őrt áll, mint a szikla”-ra cse­rél­te, ekképp erő­sít­ve meg az ese­mény tár­gyát, a szé­kely erőt és összefogást. 

Fotók: Bor­bély Fanni

For­rás: sze​kely​hon​.ro