Március 10. a Székely Szabadság napja
A Székely Szabadság Napja Március 10. a Makk József tüzérezredes által szervezett erdélyi felkelés megtorlásának napja. Az felkelés tervét 1851-ben Kossuth Lajossal együtt Törökországban dolgozták ki. A felkelés célja egész Magyarország függetlenségének elérése, a terv szerint néhány ezer fős fegyveres csoport (12 központból) folyamatosan zaklatja a Habsburg szerveket, majd a közigazgatás átvétele után egy új magyar kormány állhatott volna fel. A legkomolyabban a Kárpátok bércei között, székely területeken indult meg a lázadó magyar katonaság felállítása.
Sajnálatos módon a mozgalomba beépült osztrák kém lebuktatta a szerveződést, így a letartóztatások már 1851 decemberében elindultak. 1852-ben már 60 felkelőt tartóztattak le, majd a perek lezárulta után a fővezéreket kivégezték Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én, és Sepsiszentgyörgyön április 29-én. A Székely Vértanúk Emlékművét 1875-ben avatták fel, és ettől az időponttól kezdve ünneplik itt a március 15-i megemlékezéseket, majd a 2012-től a Székely Szabadság Napját.
A marosvásárhelyi tüntetés 2013-ban
A 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy harmincezren vettek részt. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok a későbbi években megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, több ízben is tetemes bírságot róttak ki a szervezőkre és a résztvevőkre. Az SZNT perek tucatjával érvénytelenítette a bírságokat, és vívta ki a felvonulás jogát. Az elmúlt években tömegrendezvényt lemondták a szervezők a koronavírus-járvány miatt.
A korábbi években a marosvásárhelyivel egy időben számos európai nagyvárosban tartottak megmozdulásokat a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására.
a 2022-es megemlékezés Sepsiszentgyörgyön a Turul szobornál – fotó: MTI/Kátai Edit
A székely szabadság napja 2025-ben
A szervezet a napokban felhívással fordult a székelyföldi magyar polgármesterekhez, kérve, hogy március 10-én tűzzék ki a polgármesteri hivatalok és közintézmények épületeinek homlokzatára a székely zászlót.
„Románia alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a székely szabadság napján élni kell” – írták a SZNT aktivistái.
Székelyföld számos településén is megemlékezéseket, szabadtéri gyűléseket, felvonulásokat szerveznek.
Forrás: kurultaj.hu / MTI / eloszekelyfold.ro