Már töb­ben jön­nek haza, mint ahá­nyan kül­föld­re men­nek dolgozni

Az elmúlt két évben már töb­ben jön­nek vissza Magyar­or­szág­ra, mint ahá­nyan kül­föld­re men­nek mun­ka­vál­la­lás cél­já­val, ami­ben nagy sze­re­pe volt a szol­gál­ta­tó­köz­pon­ti beru­há­zá­sok­nak is – mond­ta pén­te­ken Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter Budapesten. 

A minisz­té­ri­um köz­le­mé­nye sze­rint a tár­ca­ve­ze­tő az indi­ai Tata Con­sul­tancy Ser­vi­ces (TCS) magyar­or­szá­gi jelen­lé­té­nek 20. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból ren­de­zett ünnep­sé­gen vett részt, ame­lyen a vál­la­lat beje­len­tet­te, hogy a követ­ke­ző két évben három­száz új, jel­lem­ző­en magas hoz­zá­adott érté­kű mun­ka­he­lyet hoz lét­re Buda­pes­ten a pénz­ügyi elem­zés, a piac­ku­ta­tás és az IT területén.

A minisz­ter beszé­dé­ben alá­húz­ta, hogy az üzle­ti szol­gál­ta­tó­szek­tor a magyar gaz­da­ság egyik leg­fon­to­sabb terü­le­té­vé vált, és Magyar­or­szág mára az ága­zat egyik fel­leg­vá­ra Közép-Európában.

Hang­sú­lyoz­ta, hogy ha ez az ipar­ág fej­lő­dik, akkor több fia­tal magyar tehet­ség marad itt­hon, ugyan­is a jó fize­té­sek, a gyors elő­re­lé­pé­si lehe­tő­sé­gek erős alter­na­tí­vát jelen­te­nek a kül­föld­re távo­zás­sal szem­ben. Szij­jár­tó Péter a táv­ira­ti iro­da sze­rint kije­len­tet­te, hogy miköz­ben a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt súlyos vál­ság ala­kult ki a világ­ban, Magyar­or­szá­gon sor­ra dől­tek és dől­nek a gaz­da­sá­gi rekor­dok, ami­nek sze­rin­te három kőke­mény elő­fel­té­te­le volt. 

Elő­ször is kiemel­te, hogy a tör­tén­tek alá­tá­masz­tot­ták a „kanyar­ban elő­zés­re” vonat­ko­zó dön­té­sek helyes­sé­gét, ame­lyek kere­té­ben a kor­mány segély­osz­to­ga­tás helyett meg­hir­det­te min­den idők leg­na­gyobb beru­há­zás­ösz­tön­zé­si programját. 

Meg­em­lí­tet­te ezután az elmúlt tizen­két év ala­csony adók­ra ala­po­zott gaz­da­ság­po­li­ti­kai stra­té­gi­á­ját, amely­nek nyo­mán a gaz­da­ság dimen­zió­vál­tá­sa is meg­kez­dőd­he­tett. Végül kitért a kele­ti nyi­tás stra­té­gi­á­já­ra, ame­lyet sze­rin­te sokan támad­tak poli­ti­kai-ideo­ló­gi­ai ala­pon, azon­ban mára vilá­gos­sá vált, hogy az helyes hely­zet­ér­té­ke­lés­re és elő­re­jel­zés­re épült, s jól rea­gált a világ­gaz­da­ság súly­pont­ja­i­nak eltolódására.

A minisz­ter rámu­ta­tott, hogy míg tizen­öt éve a glo­bá­lis beru­há­zá­sok nyolc­van szá­za­lé­kát nyu­ga­ti tőké­ből finan­szí­roz­ták, és csak húsz szá­za­lé­kát kele­ti­ből, tavaly ez az arány tel­je­sen meg­for­dult, s a Kelet része­se­dé­se het­ven­szá­za­lé­kos­ra nőtt, a Nyu­ga­té har­minc­szá­za­lé­kos­ra csökkent.

– A kül­gaz­da­sá­gi kap­cso­lat­rend­szer két láb­ra állí­tá­sá­val Magyar­or­szág ellen­ál­lób­bá tet­te gaz­da­sá­gát a külön­bö­ző sok­kok­kal és vál­sá­gok­kal szemben.

– szö­gez­te le. 

Hoz­zá­tet­te, hogy az elmúlt tíz évben 28 szá­za­lék­kal nőtt Magyar­or­szág keres­ke­del­mi for­gal­ma a kele­ti világ­gal, és az onnan érke­ző beru­há­zá­sok­ból sokat profitált.

Szij­jár­tó Péter hatal­mas elis­me­rés­nek nevez­te, hogy a glo­bá­li­san 22 mil­li­árd dol­lár éves árbe­vé­tel­lel ren­del­ke­ző TCS ismét Magyar­or­szág mel­lett dön­tött, miköz­ben a világ száz orszá­gá­ban jelen van és 530 ezer embert fog­lal­koz­tat. A cég az újabb bőví­tés­sel már mint­egy három­ezer ember­nek ad majd mun­kát az itte­ni köz­pont­ban, ahol már most is 99 külön­bö­ző nem­ze­ti­ség dol­go­zik együtt, és 33 nyel­ven zaj­lik a munkavégzés.

Elmond­ta, hogy az indi­ai vál­la­la­tok eddig nagy­já­ból három­mil­li­árd dol­lár­nyi beru­há­zást hoz­tak Magyar­or­szág­ra, ahol a tize­dik leg­na­gyobb beru­há­zói közös­sé­get alkot­ják. A két ország közöt­ti keres­ke­del­mi for­ga­lom az idei év első kilenc hónap­já­ban 36 szá­za­lék­kal, míg a magyar export ötven szá­za­lék­kal nőtt, így már szep­tem­ber végé­re sike­rült elér­ni a tel­jes 2020-as évi szintet.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

For­rás: magyar​nem​zet​.hu