Már a kis­gyer­me­kek­nek is elér­he­tő­vé ten­nék a kemény dro­go­kat Torontóba

A Drog­ku­ta­tó Inté­zet a nem­zet­kö­zi drog­hely­zet moni­to­ro­zá­sa során talált arra a toron­tói tör­vény­ja­vas­lat­ra, ame­lyet a demok­ra­ta város­ve­ze­tés ter­jesz­tett elő. A javas­lat alap­ján enge­dé­lyez­nék olyan dro­gok tar­tá­sát és fogyasz­tá­sát – ráadá­sul kor­ha­tár és mennyi­sé­gi kor­lá­to­zás (0−99 éves korig) nél­kül –, mint a hero­in, a koka­in, az ecs­ta­sy vagy a fentanil.

A kemény dro­gok dek­ri­mi­na­li­zá­ci­ó­ja belát­ha­tat­lan követ­kez­mé­nyek­kel jár­hat. Veszé­lyes az egyén­re, a csa­lád­ra és a tel­jes nem­zet­re néz­ve, ezért a toron­tói javas­lat ép ésszel nem magya­ráz­ha­tó. Amennyi­ben a javas­lat elfo­ga­dás­ra kerül, az ott élő fia­ta­lok előbb fogyaszt­hat­nak legá­li­san pél­dá­ul hero­int és koka­int, mint mond­juk sört vagy bort, ugyan­is alko­hol­fo­gyasz­tás­ra 19 éves kor alatt nincs lehe­tő­ség Torontóban

– emel­te ki a kana­dai fej­le­mé­nyek kap­csán Ozs­váth Kál­mán, a Drog­ku­ta­tó Inté­zet drog­po­li­ti­kai igazgatója.

A toron­tói önkor­mány­zat kér­vé­nyez­te a kana­dai egész­ség­ügyi minisz­té­ri­um­nál, hogy a brit kolum­bi­ai modell­hez hason­ló­an Tor­on­tó váro­sá­ban is dek­ri­mi­na­li­zál­ják a kábí­tó­sze­rek min­den faj­tá­ját. Ez azt jelen­ti, hogy a kana­dai fővá­ros­ban a ter­ve­zet sze­rint nem len­ne sem élet­kor­hoz, sem mennyi­ség­hez köt­ve a drog­fo­gyasz­tás, vagy­is akár kis­gyer­me­kek is hasz­nál­hat­ná­nak és bir­to­kol­hat­ná­nak bár­mi­lyen kábítószert.

Bár Brit Kolum­bi­á­ban 2,5 gramm mennyi­ség­ben hatá­roz­ták meg a kábí­tó­sze­rek sze­mé­lyes hasz­ná­la­tá­nak mennyi­sé­gét, addig a toron­tói elő­ter­jesz­tés­ben nin­csen sem­mi­fé­le mennyi­sé­gi kor­lá­to­zás. Pedig már a 2,5 gram­mos mennyi­ség több drog­ból is halá­los dózist jelent­het, pél­dá­ul a dek­ri­mi­na­li­zált fen­ta­nil­ból 0,0007 gramm bevi­te­le már szin­te biz­tos, hogy halá­los adag.

Ozs­váth Kál­mán hangsúlyozta:

„Magyar­or­szág­nak a tudo­má­nyos tények tala­ján marad­va kell ele­mez­nie az ilyen és ehhez hason­ló dön­té­se­ket. Erköl­csi köte­les­sé­günk, hogy fel­hív­juk a figyel­met arra, hogy ezek a dön­té­sek tudo­má­nyo­san nem meg­ala­po­zot­tak, ezért fele­lőt­le­nek. Veszélyt jelen­te­nek nem csak a fel­nőt­tek­re és döntéshozókra‑, hanem első­sor­ban gye­re­kek­re és tiné­dzse­rek­re néz­ve. Ugyan­is koruk­ból faka­dó­an bizo­nyos ese­tek­ben még kép­te­le­nek mér­le­gel­ni tet­te­ik súlyát és nem isme­rik fel ezen anya­gok fogyasz­tá­sá­nak reá­lis veszélyforrásait.”

Kana­dá­ban már a mari­hu­á­na lega­li­zá­ció után nőtt a bűn­el­kö­ve­té­sek szá­ma, fel­élén­kült az ille­gá­lis keres­ke­de­lem és egy­re több fia­tal kez­dett más kábí­tó­sze­rek felé is nyit­ni. Mára nyil­ván­va­ló­vá vált, hogy a mari­hu­á­na lega­li­zá­ci­ó­ja a drog­li­be­ra­li­zá­ci­ót támo­ga­tó oldal szá­má­ra csak az első lépés.

For­rás: demok​ra​ta​.hu