Magyar­or­szág – Len­gyel­or­szág: két jó barát, 3 – 3‑as végeredmény

Meg­kezd­te a magyar válo­ga­tott a 2022-es világ­baj­no­ki selej­te­ző­so­ro­za­tot, de hogyan?! A Pus­kás Aré­ná­ban három gólt lőt­tünk a sok­kal jobb erők­ből álló len­gye­lek­nek, ám a vége 3 – 3 lett, ugyan­is a ven­dé­gek 0 – 2‑ről és 2 – 3‑ról is ki tud­tak egyenlíteni

Sza­lai Ádám (9) nagyot har­colt (Fotó: Sza­bó Miklós)

EURÓPAI VB-SELEJTEZŐ
I‑CSOPORT, 1. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG – LENGYELORSZÁG 3 – 3 (1 – 0)
Buda­pest, Pus­kás Aré­na, zárt kapuk mögött. V: Brych (német)
MAGYARORSZÁG: Gulá­csi – Fio­la, Orbán, Sza­lai A. – Lov­ren­csics G. (Nego, 66.), Nagy Á., Klein­heis­ler, Kal­már Zs. (Sig­ér, 81.), Han­gya (Lang, 66.) – Sza­lai Á., Sal­lai R. (Var­ga K., 72.). Szö­vet­sé­gi kapi­tány: Mar­co Ros­si
LENGYELORSZÁG: Szczesny – Bereszyns­ki, Bedna­rek, Helik (Glik, 58.), Reca (Rybus, 79.) – Szy­mans­ki (Józ­wi­ak, 59.), Kry­cho­wi­ak, Moder (Pia­tek, 59.), Zielin­ski – Lewan­dows­ki, Milik (Gro­sic­ki, 84.). Szö­vet­sé­gi kapi­tány: Pau­lo Sou­sa
Gól­szer­ző: Sal­lai R. (6.), Sza­lai Á. (53.), Orbán (78.), ill. Pia­tek (60.), Józ­wi­ak (61.), Lewan­dows­ki (82.)
Kiál­lít­va: Fio­la (90+3.)

Kine­ve­zé­se után 1011 nap­pal Mar­co Ros­si a huszon­ötö­dik mér­kő­zé­sé­re készült a magyar lab­da­rú­gó-válo­ga­tott élén. Magyar­or­szág pedig a har­minc­har­ma­dik meccsé­re Len­gyel­or­szág ellen.

Élünk a gya­nú­per­rel, a nem­ze­ti együt­tes 56 esz­ten­dős szak­ve­ze­tő­je a kez­dés előtt bol­do­gan kiegye­zett vol­na azzal, ha a tör­té­ne­lem száz év eltel­té­vel ismét­li önma­gát. Mert­hogy a két válo­ga­tott 1921. decem­ber 18-án ren­de­zett első össze­csa­pá­sát a Kiss Gyu­la vezet­te csa­pat Sza­bó Jenő gól­já­val 1:0‑ra meg­nyer­te, és ami 2021. már­ci­us 25-én még vélet­le­nül sem for­dul­ha­tott vol­na elő, akkor meg­tör­tént: a hazai csa­pat­ban pályá­ra lépett a Nem­ze­ti Sport mun­ka­tár­sa, Pluh­ár Ist­ván is. Csu­pán a mihez­tar­tás végett, nem a BEAC fede­ze­te (a későb­bi legen­dás rádi­ós sport­ri­por­ter – a szerk.) tudó­sí­tott arról a mér­kő­zés­ről, ame­lyen kar­ri­er­je során másod­szor, egy­ben utol­já­ra öltöt­te magá­ra a címe­res mezt.

Apro­pó, mez!

A világ­baj­no­ki selej­te­ző­so­ro­zat nyi­tá­nyán „debü­tált” a már az Euró­pa-baj­nok­ság­ra készült fehér sze­re­lés. Szűk más­fél órá­val a kez­dés előtt vált hiva­ta­los­sá, kik visel­he­tik elő­ször kez­dő­ként. Mar­co Ros­si tulaj­don­kép­pen nagy meg­le­pe­tést nem szer­zett, ha csak azt nem tekint­jük annak, hogy a nem­ze­ti együt­tes­ben ezt meg­elő­ző­en 2019. novem­ber 19-én kez­dő­ként pályá­ra lépő Lov­ren­csics Ger­gő­nek is bizal­mat sza­va­zott. Erre per­sze volt logi­kus magya­rá­zat. No nem az, hogy az éve­ken át a Lech Poz­nant erő­sí­tő játé­kos kivá­ló­an beszél len­gye­lül (noha bizo­nyos szi­tu­á­ci­ók­ban ennek is hasz­nát lehe­tett ven­ni a meccsen…), hanem az, hogy véde­ke­zés­ben épp­úgy hasz­nos tag­ja a csa­pat­nak, mint táma­dás­ban.

Az pedig vál­jon a druk­ke­rek dicsé­re­té­re, hogy bár az ismert okok miatt kény­te­le­nek vol­tak távol marad­ni a meccs­től, így is meg­em­lé­kez­tek a két nem­zet ezer­éves barát­sá­gá­ról. Ami­lyen nagy, olyan szép kore­og­rá­fi­ák díszí­tet­ték a néző­te­ret, a válo­ga­tott mögött álló szer­ve­zett szur­ko­lói cso­port, a Car­pat­hi­an Bri­ga­de törzs­he­lye piros-fehér-zöld­be, illet­ve fehér-piros­ba borult, a lelá­tó­rész tete­jét pedig egy Pető­fi-idé­zet fed­te be: „Mi ne győz­nénk? Hisz Bem a vezé­rünk, A sza­bad­ság régi baj­no­ka! Bosszú­ál­ló fénnyel jár előt­tünk Oszt­ro­len­ka véres csillaga”.

Gól­lal köszön­töt­ték az új mezt (Fotó: Sza­bó Miklós)

Mi ne győz­nénk?! – jutott elő­ször az eszünk­be az ötö­dik perc­ben, ami­kor Klein­heis­ler Lász­ló zör­get­te meg a hálót. Fáj­da­lom, nem közép­kez­dés, hanem sza­bad­rú­gás követ­ke­zett, ugyan­is Felix Brych játék­ve­ze­tő úgy ítél­te meg, a közép­pá­lyás elő­ző­leg sza­bály­ta­la­nul vet­te el a lab­dát Grzegorz Kry­cho­wi­ak­tól – ami azt ille­ti, a német bíró­nak volt oka arra, hogy a síp­já­ba fúj­jon. Sebaj, ami késett, nem múlott: egy perc­cel később – Fio­la Atti­la remek indí­tá­sa után – Sal­lai Roland már sza­bá­lyos gólt szer­zett! Még hat per­ce sem ment a meccs, és már 1 – 0 volt ide – korai öröm, de a job­bik faj­tá­ból…

A len­gyel válo­ga­tott gyor­san ren­dez­te a sora­it, mezőny­fö­lényt har­colt ki, ám nagy ria­dal­mat nem oko­zott Gulá­csi Péter kapu­já­nál. Sőt a 19. perc­ben újabb lehe­tő­ség adó­dott a magyar csa­pat előtt, azon­ban Lov­ren­csics Ger­gő lövé­sét köve­tő­en Woj­ci­ech Szczesny ölé­ben pihent meg a lab­da. Hogy a mél­tán ret­te­gett Robert Lewan­dowk­si mit csi­nált köz­ben? Nos, vezér­ként visel­ke­dett a pályán, szin­te min­den táma­dás­ból kivet­te a részét. Külön őrzőt nem kapott, jól­le­het arról szó sem volt, hogy sza­ba­don mozog­ha­tott vol­na. Fio­la Atti­la éppen­ség­gel igen­csak kemé­nyen bánt vele, nem is úsz­ta meg sár­ga lap nélkül.

Ele­in­te nem ment neki (Fotó: Török Attila)

Az első veszé­lyes len­gyel lehe­tő­sé­get a 27. perc­ben jegyez­het­tük fel, Arka­di­usz Milik feje­sét köve­tő­en mel­lé szállt a lab­da. Az oko­san, tak­ti­ku­san és szer­ve­zet­ten ját­szó, elő­nye bir­to­ká­ban ellen­tá­ma­dá­sok­ra épí­tő magyar csa­pat­nak erre két „vála­sza” volt, előbb Fio­la Atti­la lőtt mel­lé, majd Sza­lai Ádám csú­szott le épp­hogy Lov­ren­csics Ger­gő beadá­sá­ról, úgy­hogy leír­ha­tó: a magyar válo­ga­tott meg­ér­de­mel­ten veze­tett egy gól­lal.

Mar­co Ros­si­nak nem volt oka rá, hogy cse­rél­jen a két fél­idő között, a len­gyel válo­ga­tott élé­re janu­ár­ban kine­ve­zett kol­lé­gá­já­nak talán lett vol­na, de a máso­dik játék­rész­re is ugyan­azt a tizen­egy fut­bal­lis­tát küld­te pályá­ra, akit az első­re. Ennél sok­kal fon­to­sabb, hogy a máso­dik fel­vo­nás ugyan­úgy indult, mint az első: magyar gól­lal! Nem is akár­ki sze­rez­te, hanem a válo­ga­tott csa­pat­ka­pi­tá­nya – érde­mes volt Sza­lai Ádám gól­örö­mét figyel­ni, arcát a kezé­be temet­ve terült el a gye­pen. Bol­dog­sá­ga nyom­ban ért­he­tő­vé válik, ha hoz­zá­tesszük, hogy leg­utóbb 2019. novem­ber 15-én, az Uru­guay elle­ni Pus­kás Aré­na-ava­tón volt ered­mé­nyes címe­res mez­ben.

Ezt már Pau­lo Sou­sa sem néz­te tét­le­nül, hár­mat cse­rélt, és nyil­ván ő sem gon­dol­hat­ta, mennyi­re bele­nyúlt a jóba. A pályá­ra kül­dött játé­ko­sai közül előbb Krzy­sztof Pia­tek szé­pí­tett, majd – egy perc múl­tán! – Kamil Józ­wi­ak egyen­lí­tett. Ha nem lát­juk, el sem hisszük, de saj­nos lát­tuk…

A gödör­ből gya­kor­la­ti­lag ötven másod­perc alatt kimá­szó len­gyel válo­ga­tott ment elő­re a har­ma­dik gólért. Mar­co Ros­si ezt két vál­toz­ta­tás­sal igye­ke­zett meg­aka­dá­lyoz­ni, hogy a védel­met sta­bi­li­zál­ja: Han­gya Szil­vesz­ter helyé­re Lang Ádá­mot küld­te be, míg a máso­dik len­gyel gól előtt hibá­zó Lov­ren­csics Ger­gő helyét Loic Nego fog­lal­ta el. A módo­sí­tá­sok elér­ték cél­ju­kat, sőt a 78. perc­ben kide­rült, hogy a magyar válo­ga­tott olasz szö­vet­sé­gi kapi­tá­nya is tud nagyot húz­ni. Sza­lai Ádám beadá­sát köve­tő­en Lang Ádám csúsz­tat­ta a lab­dát Wil­li Orbán elé, aki másod­per­cek­kel később (gól)örömében már a mezét díszí­tő magyar címert simogathatta.

Fio­la soká­ig reme­kül ját­szott, aztán… (Fotó: Sza­bó Miklós)

Csak­hogy még nem volt vége…

A magyar hát­vé­dek a 82. perc­ben hagy­tak elő­ször nagyobb terü­le­tet Robert Lewan­dows­ki­nak, aki­nek ennyi elég is volt , hogy egyen­lít­sen. Mi több, a 87. perc­ben kevés válasz­tot­ta el, hogy csa­pa­ta negye­dik gól­ját is meg­sze­rez­ze.

Maradt a 3 – 3, és az egy-egy pont.

Kez­dés­nek nem volt rossz, viszont ebben a meccs­ben több volt, úgy­hogy lehe­tett vol­na jobb is.

A cso­port töb­bi mai mér­kő­zé­sén
Andor­ra – Albá­nia 0 – 1 (Len­ja­ni 41.)
Ang­lia – San Mari­no 5 – 0 (Ward-Prow­se 14., Cal­vert-Lewin 21., 53., Ster­ling 31., Wat­kins 83.)

For­rás: Nem​ze​tis​port​.hu