Magyar­or­szág átvet­te az Euró­pa Tanács Minisz­te­ri Bizott­sá­gá­nak elnökségét

Magyar­or­szág átvet­te az Euró­pa Tanács (ET) Minisz­te­ri Bizott­sá­gá­nak elnö­ki tiszt­sé­gét Német­or­szág­tól a nem­zet­kö­zi szer­ve­zet dön­tés­ho­zó tes­tü­le­té­nek pén­te­ki, Ham­burg­ban tar­tott minisz­te­ri találkozóján.

Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter az ülést köve­tő tájé­koz­ta­tón a novem­ber 17-éig tar­tó magyar elnök­ség prog­ram­já­ról elmond­ta, hogy három súly­pon­ti témá­ra össz­pon­to­sí­ta­nak, a nem­ze­ti kisebb­sé­gek, a val­lá­si közös­sé­gek, vala­mint a gyer­me­kek és csa­lá­dok joga­i­nak védel­mé­re.
A nem­ze­ti kisebb­sé­gek védel­mé­vel kap­cso­lat­ban kiemel­te az ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek védel­mét szol­gá­ló, Mino­rity Safe­Pack nevű euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést, ame­lyet nem vett napi­rend­re a brüssze­li Euró­pai Bizott­ság. Az ET szék­he­lyé­re utal­va meg­je­gyez­te, hogy a magyar elnök­ség révén remél­he­tő­leg „Stras­bourg job­ban tel­je­sít, mint Brüsszel”.

A val­lá­si közös­sé­gek védel­mé­ről szól­va alá­húz­ta, hogy Euró­pa szom­széd­sá­gá­ban „fel­ütöt­te fejét a keresz­tény­ül­dö­zés jelen­sé­ge”, és külö­nö­sen aggasz­tó az is, hogy az utób­bi napok­ban szá­mos euró­pai ország­ban „egy­ér­tel­mű anti­sze­mi­ta fel­han­got kap­tak” az izra­e­li – palesz­tin konf­lik­tus­sal kap­cso­lat­ban tar­tott tün­te­té­sek.
A gyer­me­kek és csa­lá­dok védel­mé­ről szól­va kiemel­te, hogy a koro­na­ví­rus-világ­jár­vány miatt sok gyer­mek „tapasz­ta­lat­la­nul és gya­nút­la­nul” vált „a digi­tá­lis tér fel­hasz­ná­ló­já­vá”, és ezek a gyer­me­kek „a digi­tá­lis bűnö­zők és bete­ges haj­la­mú embe­rek véd­te­len cél­cso­port­ját alkot­ják”.
Hoz­zá­tet­te, hogy a gyer­me­kek és csa­lá­dok védel­me szé­les körű és szi­go­rú euró­pai sza­bá­lyo­zást köve­tel. Magyar­or­szág is „rend­kí­vül szi­go­rú” sza­bá­lyo­kat vezet be ezen a terü­le­ten – mond­ta.

Szij­jár­tó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Euró­pa kele­ti és nyu­ga­ti fele is ren­del­ke­zik kép­vi­se­let­tel, ezért alkal­mas plat­form a Kelet és Nyu­gat közöt­ti „kul­tu­rált pár­be­széd” újra­in­dí­tá­sá­ra, ami­re nagy szük­ség van az egy­re súlyos­bo­dó poli­ti­kai konf­lik­tu­sok és a „néha már-már hideg­há­bo­rús reto­ri­ka” köze­pet­te.
A minisz­ter hang­sú­lyoz­ta, hogy Magyar­or­szág közép-euró­pai ország­ként a pár­be­széd­ben és nem a konf­lik­tus­ban érde­kelt.
„Mi egy­ál­ta­lán nem aka­runk hideg­há­bo­rút” – jelen­tet­te ki Szij­jár­tó Péter.

Hei­ko Maas német kül­ügy­mi­nisz­ter orszá­ga támo­ga­tá­sá­ról biz­to­sí­tot­ta a magyar elnök­sé­get, amely­nek mun­ká­ját sza­vai sze­rint a közös érté­kek­nek kell vezé­rel­ni­ük.

Mari­ja Pej­ci­no­vic Buric, az ET főtit­ká­ra kiemel­te, hogy a távo­zó német elnök­ség „magas­ra tet­te a lécet”. Hoz­zá­tet­te, hogy az embe­ri jogok, a demok­rá­cia és a jog­ál­lam védel­mét szol­gá­ló mul­ti­la­te­rá­lis együtt­mű­kö­dés „talán min­den eddi­gi­nél fon­to­sabb”.

A 47 euró­pai orszá­got – köz­tük az Euró­pai Unió tag­ál­la­ma­it – össze­fo­gó ET saját meg­ha­tá­ro­zá­sa sze­rint „a föld­rész veze­tő embe­ri jogi szer­ve­ze­te”. Szó­szó­ló­ja a szó­lás­sza­bad­ság­nak és a média sza­bad­sá­gá­nak, a gyü­le­ke­zé­si sza­bad­ság­nak, az egyen­lő­ség­nek és a kisebb­sé­gek védel­mé­nek, és segí­ti tag­ja­it töb­bek között a kor­rup­ció ellen harc­ban és a bíró­sá­gi refor­mok­ban. Az 1949-ben ala­pí­tott szer­ve­zet alkot­mány­jo­gi szak­ér­tők­ből álló cso­port­ja, a Velen­cei Bizott­ság jogi taná­csok­kal segít orszá­go­kat az egész világon.

Az Euró­pa Tanács egy koráb­bi ülé­se – foto / reuters/Vincent Kessler

For­rás: vad​haj​ta​sok​.hu