Hírek Magyarországi hírek Magyar­or­szág álla­mi ünnepe

Magyar­or­szág álla­mi ünnepe

Augusz­tus 20‑a állam­ala­pí­tó Szent Ist­ván király ünne­pe, nem­ze­ti ünnep, Magyar­or­szág hiva­ta­los álla­mi ünne­pe, egy­ben az új kenyér ünne­pe. Az MTVA Saj­tó­adat­bank­já­ból készí­tet­tek össze­ál­lí­tást az ünnep történetéről.

Az egyik leg­ré­gibb magyar ünnep a keresz­tény magyar állam­ala­pí­tás, a magyar állam ezer­éves foly­to­nos­sá­gá­nak emlék­nap­ja. Szent Ist­ván ural­ko­dá­sa ide­jén augusz­tus 15-ét, Nagy­bol­dog­asszony nap­ját avat­ta ünnep­pé. E napon hív­ta össze Fehér­vár­ra a kirá­lyi taná­csot és tar­tott tör­vény­na­pot, éle­te végén a beteg király ezen a napon aján­lot­ta fel az orszá­got Szűz Mári­á­nak, s 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ural­ko­dó­ról halá­la után augusz­tus 15-én emlé­kez­tek meg, ünne­pét Szent Lász­ló király tet­te augusz­tus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emel­ték oltár­ra Ist­ván király relik­vi­á­it a szé­kes­fe­hér­vá­ri bazi­li­ká­ban, ami szent­té ava­tá­sá­val volt egyen­ér­té­kű. A szent király ünne­pé­nek meg­tar­tá­sá­ról már az 1222. évi Arany­bul­la első pont­ja is rendelkezett.

I. (Nagy) Lajos ural­ko­dá­sá­tól (1342−1382) kezd­ve egy­há­zi ünnep­ként élt tovább ez a nap. Ist­ván kul­tu­sza Euró­pa-szer­te elter­jedt, de a királyt az egye­te­mes egy­ház nevé­ben csak 1686-ban nyil­vá­ní­tot­ta szent­té XI. Ince pápa, ünnep­nap­ja szep­tem­ber 2. lett. A pápa azt is elren­del­te, hogy Buda török­től való vissza­fog­la­lá­sá­nak évfor­du­ló­ján az egész kato­li­kus világ min­den évben emlé­kez­zen meg Szent Ist­ván ünne­pé­ről, ame­lyet az egye­te­mes egy­ház 1969 óta augusz­tus 16-án (egy nap­pal Nagy­bol­dog­asszony nap­ja után) tart.

XIV. Kele­men pápa 1771-ben csök­ken­tet­te az egy­há­zi ünne­pek szá­mát, és a Szent Ist­ván-nap meg­ülé­se is kima­radt az ünne­pek közül. Mária Teré­zia szin­te ugyan­ek­kor – a pápa hoz­zá­já­ru­lá­sá­val – elren­del­te, hogy a szent király ünne­pe, augusz­tus 20. Magyar­or­szá­gon nem­ze­ti ünnep legyen, és a nap­tá­rak­ba fel­vé­tes­sék. A király­nő ugyan­csak 1771-ben Ragu­zá­ból (Dub­rov­nik) Bécs­be, majd Budá­ra hozat­ta Ist­ván kéz­fej­erek­lyé­jét, a Szent Job­bot, ame­lyet ettől kezd­ve min­den év augusz­tus 20-án kör­me­net­ben vit­tek végig a váro­son. A legen­da sze­rint Ist­ván erek­lyé­jét 1083-as szent­té eme­lé­se­kor épen talál­ták meg kopor­só­já­ban. Való­szí­nű­leg a tatár­já­rás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a ragu­zai domi­ni­ká­nus kolos­tor­ban talál­tak rá. A Szent Job­bot, amely­nek erek­lye­tar­tó­ját 1862-ben készí­tet­ték, a máso­dik világ­há­bo­rú végén a Szent Koro­ná­val együtt nyu­gat­ra mene­kí­tet­ték, és 1945. augusz­tus 18-án hoz­ták haza. Ma Buda­pes­ten, a Szent Ist­ván-bazi­li­ká­ban őrzik.

Az 1848 – 49-es sza­bad­ság­harc leve­ré­se után hosszú ide­ig nem tart­hat­ták meg az ünne­pet, mert Szent Ist­ván a füg­get­len magyar állam jel­ké­pe volt. Ami­kor 1860-ban ismét meg­ün­ne­pel­het­ték a napot, az való­sá­gos nem­ze­ti tün­te­tés­sé vált. Az 1867. évi kiegye­zés után az ünnep vissza­nyer­te régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipa­ri mun­ká­sok szá­má­ra is mun­ka­szü­ne­ti nap­pá nyil­vá­ní­tot­ta augusz­tus 20-át, 1895-ben pedig a bel­ügy­mi­nisz­ter elren­del­te, hogy ezen a napon címe­res zász­ló­val lobo­góz­zák fel a köz­épü­le­te­ket. A két világ­há­bo­rú között az ünnep kiegé­szült a Szent István‑i, azaz a Tri­a­non előt­ti Magyar­or­szág vissza­ál­lí­tá­sá­ra való folya­ma­tos emlé­ke­zés­sel, emlé­kez­te­tés­sel. Az 1938. augusz­tus 18-án, Szent Ist­ván halá­lá­nak 900. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból Szé­kes­fe­hér­vá­ron össze­ülő Ország­gyű­lés (a kihe­lye­zés­re egy négy nap­pal koráb­ban alko­tott tör­vény adott lehe­tő­sé­get) az 1938. évi XXXIII. tör­vénnyel augusz­tus hó 20. nap­ját Szent Ist­ván király emlé­ke­ze­té­re nem­ze­ti ünnep­nek nyilvánította.

1945 után augusz­tus 20-át egy­há­zi ünnep­ként 1947-ig ünne­pel­het­ték nyil­vá­no­san, az akkor több száz­ezer embert von­zó Szent Jobb-kör­me­ne­tet a követ­ke­ző évben már betil­tot­ták. A kom­mu­nis­ta rend­szer az ünnep val­lá­si és nem­ze­ti tar­tal­mát nem vál­lal­ta, de tel­jes meg­szün­te­té­sét sem lát­ta cél­sze­rű­nek, inkább vál­toz­ta­tott raj­ta. A mun­ka­szü­ne­ti nap­nak meg­ma­radt, sze­ku­la­ri­zált ünne­pet elő­ször az új kenyér ünne­pé­nek nevez­ték el, majd új, szo­ci­a­lis­ta állam­ala­pí­tás­ként 1949. augusz­tus 20-ra idő­zí­tet­ték a szov­jet min­tá­jú alkot­mány hatály­ba lép­te­té­sét. 1949 és 1989 között augusz­tus 20-át az alkot­mány nap­ja­ként ünne­pel­ték, 1950-ben az Elnö­ki Tanács tör­vény­ere­jű ren­de­le­te a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság ünne­pé­vé nyilvánította.

A rend­szer­vál­to­zás­sal fel­ele­ve­ned­tek a régi tra­dí­ci­ók, 1989 óta ismét meg­ren­de­zik a Szent Jobb-kör­me­ne­tet. Az 1990-es első sza­bad válasz­tá­sok után meg­ala­kult Ország­gyű­lés 1991. már­ci­us 5‑én a nem­ze­ti ünne­pek – már­ci­us 15., augusz­tus 20., októ­ber 23. – közül Szent Ist­ván nap­ját nyil­vá­ní­tot­ta a Magyar Köz­tár­sa­ság hiva­ta­los álla­mi ünne­pé­vé. A 2012. janu­ár 1‑jén hatály­ba lépett alap­tör­vény is nem­ze­ti ünnep­ként, Magyar­or­szág hiva­ta­los álla­mi ünne­pe­ként rög­zí­ti augusz­tus 20-át. Augusz­tus 20-án ran­gos álla­mi kitün­te­té­se­ket ado­má­nyoz­nak, ekkor adják át töb­bek között a 2011-ben újra­ala­pí­tott Magyar Szent Ist­ván-ren­det, a leg­ma­ga­sabb álla­mi kitüntetést.

For­rás: Demokrata