Immár angol nyel­ven is elké­szült a Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szol­gá­lat és a PestiSrácok.hu a kár­pát­al­jai magyar­ság súlyo­san aggasz­tó embe­ri jogi hely­ze­té­nek közel­múlt­ját és jele­nét bemu­ta­tó doku­men­tum­film­je, vala­mint a Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szol­gá­lat közel 50 olda­las jelen­té­se, amely egy tavaly ősszel tel­je­sí­tett moni­to­ro­zó út, hosszas kuta­tó mun­ka, vala­mint az azóta tör­tént ese­mé­nyek alap­ján igyek­szik tel­jes képet adni arról, milyen nehéz­sé­ge­ket él át nap mint nap a kár­pát­al­jai magyar­ság, hogyan őrzi magyar­sá­gát, milyen intéz­ke­dé­sek, körül­mé­nyek gátol­ják, veszé­lyez­te­tik ebben, és miként sérül­nek egyé­ni és közös­sé­gi joga­ik. A doku­men­tum­film, vala­mint a jelen­tés – ame­lyet a magyar és ukrán kor­má­nyok mel­lett az ENSZ-nek, az Euró­pa Tanács­nak, az EBESZ-nek, az Euró­pai Bizott­ság­nak és az Euró­pai Par­la­ment­nek is meg­küld magyar és angol nyel­ven a Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szol­gá­lat – rámu­tat a hábo­rú Kár­pát­al­ját, a kár­pát­al­jai magyar­sá­got érin­tő ese­mé­nye­i­re, mint a kény­szer­so­ro­zás, a bel­ső mene­kül­tek Kár­pát­al­ján való lete­le­pe­dé­se, az egy­re kor­lá­to­zot­tabb nyelv­hasz­ná­lat, a foko­zó­dó magyar­el­le­nes­ség, a kár­pát­al­ja­i­ak kény­sze­rű kiván­dor­lá­sa, amely vissza­for­dít­ha­tat­la­nul vál­toz­tat­hat­ja meg az etni­kai viszo­nyo­kat a Kár­pá­tok lábá­nál. A Magya­rok a prés alatt Kár­pát­al­ján című fil­mün­ket már közel 400 ezren lát­ták az elmúlt egy hónap­ban, az angol fel­irat­tal ellá­tott vál­to­zat egy nap alatt meg­kö­ze­lí­tet­te a tíz­ez­res nézettséget.

Ukraj­ná­nak tisz­te­let­ben kell tehát tar­ta­nia és vég­re kell haj­ta­nia a fen­ti aján­lá­sok alap­ján a terü­le­tén élő ősho­nos nem­ze­ti közös­sé­gek egyé­ni és közös­sé­gi joga­it garan­tá­ló köte­le­ző euró­pai nor­má­kat, ame­lye­ket nem­csak a jog­tip­ró okta­tá­si és nyelv­tör­vénnyel, hanem a nem­ze­ti­sé­gek, köz­tük a kár­pát­al­jai magya­rok szisz­te­ma­ti­kus és beol­vasz­tá­si cél­za­tú elnyo­má­sá­val, véres hábo­rú­ban tör­té­nő kato­nai szol­gá­lat­ra való töme­ges köte­le­zés­sel is megszeg

– áll abban a közel 50 olda­las jelen­tés­ben, ame­lyet A kár­pát­al­jai magya­rok egyé­ni és közös­sé­gi joga­i­nak érvé­nye­sü­lé­sé­ről című, embe­ri jogi moni­to­ro­zó mun­ka ered­mé­nye­ként fog­lalt össze a Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szolgálat.

A jog­vé­dők vizs­gá­la­ta azt iga­zol­ta, hogy Ukraj­na meg­bu­kott az embe­ri jogi vizs­gán. A jelen­tés meg­ál­la­pít­ja: ez az állam súlyo­san meg­sér­ti a Kár­pát­al­ján élő ősho­nos magya­rok nem­ze­ti kisebb­sé­gi egyé­ni és közös­sé­gi joga­it, meg­szeg­ve ezzel szá­mos pon­ton a nem­zet­kö­zi embe­ri jogi köte­le­zett­sé­ge­it és sok eset­ben saját jogszabályait.

Sőt saj­nos ki kell mon­da­ni: egy­faj­ta nyel­vi geno­cí­di­um, lakos­ság­cse­re és etni­kai tisz­to­ga­tás zaj­lik, ame­lyek jelen­sé­gek közel áll­nak a nem­zet­kö­zi jog által kiemel­ten til­tott nép­ir­tás­hoz vagy annak kísérletéhez

– fogal­maz a jelen­tés. Drá­mai tény továb­bá, hogy a ren­del­ke­zés­re álló infor­má­ci­ók sze­rint a koráb­ban több mint ezer évig Magyar­or­szág­hoz tar­to­zó Kár­pát­al­ján a hábo­rú előt­ti még 200 ezres lélek­szá­mú magyar­ság leg­alább fele, a kato­na­kö­te­les fér­fi­ak­nak pedig leg­alább több mint két­har­ma­da a kény­sze­rí­tő és fenye­ge­tő körül­mé­nyek hatá­sá­ra elme­ne­kült már szü­lő­föld­jé­ről, és jelen­leg Magyar­or­szá­gon vagy más euró­pai állam­ban kény­sze­rül tartózkodni.

Az esz­ka­lá­ló­dó hábo­rús hely­zet­ben a hábo­rú hatá­sai is egy­re súlyo­sab­ban érin­tik a kár­pát­al­jai magyar­sá­got. Az elmúlt hetek­ben fel­erő­sö­dött a moz­gó­sí­tás Kár­pát­al­ján is: szám­ta­lan fel­vé­tel kerül nyil­vá­nos­ság­ra arról, hogyan hur­col­ják el erő­szak­kal a had­kö­te­les fér­fi­a­kat az utcá­ról, piac­ról, buszok­ról, vagy akár saját ott­ho­nuk­ból, aho­vá már ren­de­let teszi lehe­tő­vé, hogy betör­je­nek az ukrán ható­sá­gok kép­vi­se­lői ellen­őr­zés cél­já­ból. Miköz­ben had­kö­te­les korú ukrán fér­fi­ak nagy szám­ban mene­kül­tek át Magyar­or­szág­ra, illet­ve még tovább, sok eset­ben anya­gi lehe­tő­sé­ge­ik­nek köszön­he­tő­en, mind a mai napig szám­ta­lan kár­pát­al­jai magyar buj­kál az ott­ho­ná­ban, mert nem akar részt ven­ni a hábo­rús konf­lik­tus­ban, fizi­ka­i­lag és kép­zett­sé­gét tekint­ve is alkal­mat­lan ered­mé­nyes kato­nai szol­gá­lat­ra, ahhoz viszont nem volt ele­gen­dő anya­gi for­rá­sa, hogy mene­kül­ni tud­jon. A ket­tős állam­pol­gár­sá­got Ukraj­na nem fogad­ja el, és közel 3000, kül­föl­dön élő ukrán állam­pol­gár, köz­tük a kár­pát­al­jai magya­rok ukrán állam­pol­gár­ság­ról való lemon­dá­sát sem támo­gat­ja Kijev – ami kiutat jelent­het­ne a hábo­rú­ban való rész­vé­tel alól.

Magyar­or­szág a nyu­ga­ti álla­mok­tól elté­rő békét szor­gal­ma­zó állás­pont­ja, amellyel a kez­de­tek­től fog­va meg­ta­gad­ja a hábo­rús konf­lik­tus­ba való aktív beavat­ko­zást (nem ad fegy­ve­re­ket és nem járul hoz­zá, hogy Magyar­or­szá­gon át köz­vet­le­nül Ukraj­ná­ba akár más álla­mok fegy­ve­re­ket szál­lít­sa­nak) tovább mélyí­tet­te az anya­nyelv­hasz­ná­la­tot kor­lá­to­zó okta­tá­si és nyelv­tör­vé­nyek miatt egy­re rom­ló ukrán – magyar kap­cso­la­to­kat. Fel­mé­ré­sek iga­zol­ják, hogy az orosz után a leg­gyű­löl­tebb nem­ze­ti­ség a magyar lett Ukraj­ná­ban, miköz­ben Magyar­or­szág több mint egy­mil­lió, hábo­rú elől mene­kü­lő ukrán­nak adott mene­dé­ket, ellá­tást, és 30 mil­li­árd forin­tot meg­ha­la­dó támo­ga­tást adott a hábo­rú miatt szen­ve­dők­nek nem­csak Kár­pát­al­ján, de Ukraj­na más része­in élők­nek is.

Ukraj­nán belül, a mun­ká­csi járás­ban ezen belül egy kiemelt magyar­el­le­nes­ség tapasz­tal­ha­tó, amely­nek egyik kez­de­ti mér­föld­kö­ve volt tavaly októ­ber­ben a mun­ká­csi vár ormá­ról a Turul-szo­bor eltá­vo­lí­tá­sa. A jelen­ség az utób­bi hetek­ben Mun­ká­cson, illet­ve több, Mun­kács köze­li kis­te­le­pü­lé­sen a magyar nem­ze­ti zász­lók, vala­mint magyar fel­ira­tok és táb­lák, illet­ve magyar intéz­mény­ve­ze­tők eltá­vo­lí­tá­sá­ban csú­cso­so­dott ki.

Az embe­ri jogi jelen­tés kimond­ja, hogy nem­csak az ukrán népet, de a szü­lő­föld­jén, Kár­pát­al­ján élő magyar népet is meg­il­le­ti az embe­ri jogok tel­jes­sé­ge és az önren­del­ke­zés érin­tet­tek által támo­ga­tott for­má­ja. Jelen hely­zet­ben ugyan­is az EU-csat­la­ko­zás nyom­vo­na­lán van iga­zá­ból reá­lis lehe­tő­ség, hogy Ukraj­nát a tisz­tes­sé­ges és ősho­nos kár­pát­al­jai magyar közös­ség fenn­ma­ra­dá­sát, gya­ra­po­dá­sát szol­gá­ló fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sá­ra rávegyék.

A magya­rok sor­sa nap­ról nap­ra nehe­zebb a hábo­rú árnyé­ká­ban. Az NJSZ és a Pes­ti­Srá­cok közös cél­ki­tű­zé­se, hogy nem csu­pán Magyar­or­szág, de a nem­zet­kö­zi köz­vé­le­mény, továb­bá az euró­pai kor­má­nyok és a fon­to­sabb nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek (Euró­pai Unió, Euró­pa Tanács, ENSZ, Euró­pai Biz­ton­sá­gi és Együtt­mű­kö­dé­si Szer­ve­zet) figyel­mét is fel­hív­juk a kár­pát­al­jai magya­rok üldöz­te­té­sé­re. Ezért készí­tet­tük el a doku­men­tum­film angol fel­ira­tos ver­zi­ó­ját, hogy a világ­saj­tó elé tár­has­suk eze­ket a jog­sér­té­se­ket. A film angol fel­ira­tos vál­to­za­tát már köz­zé­tet­tük, míg a Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szol­gá­lat kár­pát­al­jai magya­rok elle­ni jog­sér­té­sek­ről szó­ló jelen­té­sét az utób­bi hetek magyar­el­le­nes fej­le­mé­nye­i­vel kiegé­szí­tett magyar, illet­ve angol nyel­vű vál­to­za­ta­i­nak köz­zé­té­te­le jelen saj­tó­kon­fe­ren­ci­á­val egy­ide­jű­leg tör­té­nik meg.

A Nem­ze­ti Jog­vé­dő Szol­gá­lat tel­jes jelen­té­se magya­rul és ango­lul elér­he­tő az NJSZ hon­lap­ján.

For­rás: pes​tis​ra​cok​.hu