Hírek Elszakított területi hirek Magyar­el­le­nes nyi­lat­ko­zat: Johan­nis­nak bír­sá­got kell fizetnie

Magyar­el­le­nes nyi­lat­ko­zat: Johan­nis­nak bír­sá­got kell fizetnie

A buka­res­ti íté­lő­táb­la pén­te­ken meg­ala­po­zat­lan­nak talál­ta és eluta­sí­tot­ta Klaus Johan­nis állam­fő óvá­sát, és hely­ben hagy­ta azt a bír­sá­got, ame­lyet a romá­ni­ai Orszá­gos Diszk­ri­mi­ná­ció­el­le­nes Tanács (CNCD) rótt ki az állam­fő­re tavaly ápri­li­si magyar­el­le­nes gyű­lö­let­be­szé­de miatt. Az íté­let nem jog­erős, a hiva­ta­los kihir­de­tést köve­tő 15 nap­ban fel­leb­be­zést lehet benyúj­ta­ni ellene.

Klaus Johan­nis tavaly ápri­lis 29‑i tele­ví­zi­ós beszé­dé­ben magyar nyel­vű „Jó napot kívá­nok, PSD!”, illet­ve „Jó napot, Cio­la­cu!” köszön­té­sek­kel gúnyo­lód­va azzal vádol­ta az akkor leg­na­gyobb par­la­men­ti frak­ci­ó­val ren­del­ke­ző ellen­zé­ki Szo­ci­ál­de­mok­ra­ta Pár­tot (PSD) és veze­tő­jét, Mar­cel Cio­lac­ut, hogy oda­ad­ná Erdélyt a magya­rok­nak, a PSD-elnök­nek pedig fel­tet­te a szó­no­ki kér­dést: „Vajon mit ígért Orbán Vik­tor magyar minisz­ter­el­nök cse­ré­be a megegyezésért?”.

Klaus Johan­nis román elnök nyi­lat­ko­zik a buka­res­ti állam­fői rezi­den­ci­án, a Cot­ro­ce­ni-palo­tá­ban 2018. novem­ber 13-án
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Az állam­fő azzal kap­cso­lat­ban mon­dott tele­ví­zi­ós beszé­det, hogy a par­la­ment alsó­há­za hall­ga­tó­la­go­san elfo­gad­ta Szé­kely­föld terü­le­ti auto­nó­mi­á­já­nak a tör­vény­ter­ve­ze­tét, ame­lyet a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács (SZNT) dol­go­zott ki, és a buka­res­ti par­la­ment két magyar kép­vi­se­lő­je, Kul­csár-Ter­za József és Biró Zsolt nyúj­tott be. A hall­ga­tó­la­gos elfo­ga­dás azért tör­tént meg, mert a két­ka­ma­rás par­la­ment alsó­há­za kifu­tott a ter­ve­zet meg­vi­ta­tá­sá­nak a határ­ide­jé­ből. A par­la­ment fel­ső­há­za már aznap soron kívü­li ülést tar­tott, és eluta­sí­tot­ta a törvénytervezetet.

Az Orszá­gos Diszk­ri­mi­ná­ció­el­le­nes Tanács tavaly május­ban meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy az állam­fő meg­sér­tet­te a magyar nem­ze­ti­sé­gű román állam­pol­gá­rok embe­ri mél­tó­sá­gát, és ötezer lejes (360 ezer forint) bír­sá­got sza­bott ki Klaus Johannisra.

Asz­ta­los Csa­ba, a CNCD elnö­ke az MTI-nek adott nyi­lat­ko­za­tá­ban úgy érté­kel­te: az állam­el­nök­nek joga van fel­lép­ni min­den olyan eset­ben, ami­kor az állam terü­le­ti épsé­gét és szu­ve­re­ni­tá­sát lát­ja veszély­ben, de ezt úgy kell meg­ten­nie, hogy mel­lőz­ze a gyű­lö­let­be­szé­det. Asz­ta­los Csa­ba érté­ke­lé­se szerint

Johan­nis tuda­to­san ját­szott rá azok­ra a sok évti­ze­des elő­íté­le­tek­re, ame­lyek a román tár­sa­da­lom­ban a magya­rok­kal szem­ben léteznek.

Az, hogy „a magya­rok el akar­ják lop­ni Erdélyt”, egyi­ke volt azok­nak a szlo­ge­nek­nek, ame­lyek­re a naci­o­na­lis­ta kom­mu­nis­ta Romá­nia épült, s ame­lyek­re az ország asszi­mi­lá­ci­ós poli­ti­ká­ját ala­poz­ták, és ez foly­ta­tó­dott 1990 után is.

A bír­ság kisza­bá­sa után az elnö­ki hiva­tal azt közöl­te: Klaus Johan­nis tudo­má­sul vet­te a CNCD hatá­ro­za­tát, mivel azon­ban azt tel­jes­ség­gel poli­ti­kai dön­tés­nek tart­ja, kér­ni fog­ja az érvény­te­le­ní­té­sét az ille­té­kes bíró­sá­gon. Ebben a per­ben szü­le­tett a mos­ta­ni íté­let. Más fel­je­len­té­sek nyo­mán az ügyész­ség is meg­vizs­gál­ta Klaus Johan­nis kijelentését.

A vád­ha­tó­ság azon­ban tavaly júni­us­ban nem indí­tott eljá­rást az elnök ellen.

„Érté­ke­lé­sünk sze­rint a vizs­gált beszéd egyes ele­mei túl­lé­pik a sza­bad véle­mény­nyil­vá­ní­tás kere­te­it. Ez, a hang­vé­telt is bele­ért­ve, egé­szé­ben gyű­lö­let­be­széd­nek tekint­he­tő” – álla­pí­tot­ta meg az ügyész­ség. Hoz­zá­tet­te azon­ban, hogy a beszéd­nek egyet­len ele­me sem éri el a bűn­cse­lek­mény szint­jét, hiszen csak a beszé­lő viszo­nyult ellen­sé­ge­sen a sze­mé­lyek egy cso­port­já­hoz, és nem kér­te, hogy mások is hason­ló­an viszo­nyul­ja­nak a magyarokhoz.

Klaus Johan­nis kije­len­té­se hatal­mas fel­há­bo­ro­dást vál­tott ki az erdé­lyi magyar­ság és a magyar kor­mány részé­ről is.

Kele­men Hunor, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) elnö­ke annak ide­jén azt han­goz­tat­ta, hogy Johan­nis­nak bocsá­na­tot kel­le­ne kér­nie alap­ta­lan, diszk­ri­mi­ná­ló nyi­lat­ko­za­ta miatt, amellyel meg­sér­tet­te egy etni­kai közös­ség mél­tó­sá­gát. A bocsá­nat­ké­rés azóta sem tör­tént meg.

For­rás: MTI / Magyar Nemzet