Hírek Elszakított területi hirek Magyarellenes nyilatkozat: Johannisnak bírságot kell fizetnie

Magyarellenes nyilatkozat: Johannisnak bírságot kell fizetnie

A bukaresti ítélőtábla pénteken megalapozatlannak találta és elutasította Klaus Johannis államfő óvását, és helyben hagyta azt a bírságot, amelyet a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) rótt ki az államfőre tavaly áprilisi magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kihirdetést követő 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.

Klaus Johannis tavaly április 29-i televíziós beszédében magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta az akkor legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) és vezetőjét, Marcel Ciolacut, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: „Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”.

Klaus Johannis román elnök nyilatkozik a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2018. november 13-án
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Az államfő azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet, hogy a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és a bukaresti parlament két magyar képviselője, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be. A hallgatólagos elfogadás azért történt meg, mert a kétkamarás parlament alsóháza kifutott a tervezet megvitatásának a határidejéből. A parlament felsőháza már aznap soron kívüli ülést tartott, és elutasította a törvénytervezetet.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavaly májusban megállapította, hogy az államfő megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát, és ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki Klaus Johannisra.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy értékelte: az államelnöknek joga van fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épségét és szuverenitását látja veszélyben, de ezt úgy kell megtennie, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet. Asztalos Csaba értékelése szerint

Johannis tudatosan játszott rá azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek a román társadalomban a magyarokkal szemben léteznek.

Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, s amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is.

A bírság kiszabása után az elnöki hivatal azt közölte: Klaus Johannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, kérni fogja az érvénytelenítését az illetékes bíróságon. Ebben a perben született a mostani ítélet. Más feljelentések nyomán az ügyészség is megvizsgálta Klaus Johannis kijelentését.

A vádhatóság azonban tavaly júniusban nem indított eljárást az elnök ellen.

„Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető” – állapította meg az ügyészség. Hozzátette azonban, hogy a beszédnek egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, és nem kérte, hogy mások is hasonlóan viszonyuljanak a magyarokhoz.

Klaus Johannis kijelentése hatalmas felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság és a magyar kormány részéről is.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke annak idején azt hangoztatta, hogy Johannisnak bocsánatot kellene kérnie alaptalan, diszkrimináló nyilatkozata miatt, amellyel megsértette egy etnikai közösség méltóságát. A bocsánatkérés azóta sem történt meg.

Forrás: MTI / Magyar Nemzet