Magyar­or­szág Szlo­vé­ni­á­val közö­sen kan­di­dál a 2023-as jég­ko­rong-világ­baj­nok­ság meg­ren­de­zé­sé­re. A Ljubl­ja­ná­ban vasár­nap véget érő diví­zió I/A vb első két helye­zett­je, a két fel­ju­tó ország tehát össze­fog. A tor­ná­nak ere­de­ti­leg Orosz­or­szág adott vol­na ott­hont, de a hábo­rú miatt ettől is meg­fosz­tot­ták az oro­szo­kat. A másik jelent­ke­ző az idei vb házi­gaz­dá­ja, Finn­or­szág, még­hoz­zá Lett­or­szág­gal közösen.

A diví­zió I/A világ­baj­nok­ság alatt szök­kent szár­ba az elkép­ze­lés, misze­rint Magyar­or­szág pályá­zik 2023-as világ­baj­nok­ság ren­de­zé­sé­re. Ennek azon­ban szük­sé­ges fel­té­te­le volt ter­mé­sze­te­sen, hogy a magyar válo­ga­tott jus­son fel az elit­be. S akadt még egy bök­ke­nő: az MVM Dome ugyan Euró­pa egyik leg­mo­der­nebb, egy­ben egyik leg­na­gyobb befo­ga­dó­ké­pes­sé­gű csar­no­ka, de Magyar­or­szá­gon nincs még egy hason­ló léte­sít­mény. Ezért is logi­kus az össze­fo­gás a szlo­vé­nek­kel, hiszen a ljub­lja­nai Sto­zi­ce Aré­na kapa­ci­tá­sa nyolc­ezer fő. Azt csak hal­kan tegyük hoz­zá, a két hely­szín mére­tei alap­ján nem is kér­dé­ses, hogy a dön­tőt hol ren­dez­nék, ha befut a magyar – szlo­vén közös pályázat.

A várt­nál ugyan szo­ro­sabb meccsen, de jég­ko­rong-válo­ga­tot­tunk 4 – 2‑re legyőz­te Romániát.

A 2023-as vb-nek ere­de­ti­leg Szent­pé­ter­vár adott vol­na ott­hont, ám az ukraj­nai hábo­rú miatt a nem­zet­kö­zi szö­vet­ség (IIHF) elvet­te a ren­de­zé­si jogot az oro­szok­tól. A meg­üre­se­dő hely­re a magya­rok és a szlo­vé­nok mel­lett a fin­nek és a let­tek közö­sen pályáz­nak. Érde­kes­ség, hogy az idei vb-nek Finn­or­szág a házi­gaz­dá­ja, az idén olim­pi­ai baj­nok észa­ki ország tehát dup­láz­na, ami azért furcsaság.

Sipos Leven­te, a Magyar Jég­ko­rong­szö­vet­ség főtit­ká­ra a követ­ke­ző­kép­pen tájé­koz­tat­ta az MTI‑t arról, milyen fel­té­te­lei van­nak a ren­de­zés­nek. Csak olyan ország kan­di­dál­hat, amely­nek válo­ga­tott­ja a meg­elő­ző öt évben leg­alább két­szer ott sze­re­pelt, de van olyan kikö­tés is, misze­rint egy ország egy­mást köve­tő évben csak akkor adhat ott­hont a tor­ná­nak, ha más jelent­ke­ző nincs. Viszont olyan sem for­dult még elő, hogy egy ország­tól elvet­ték a ren­de­zé­si jogot, tavaly Minszk csak az egyik cso­por­tot nem ren­dez­het­te meg.

– Mind­két pályá­zat mel­lett és ellen is szól­nak érvek. Mi és a szlo­vé­nok új ren­de­zők len­nénk, új piac a sport­ág elit­jé­ben, a két csar­nok össze­sí­tett ülés­ka­pa­ci­tá­sa 28 ezer, idén az egyik hel­sin­ki csar­nok pél­dá­ul csak hét­ez­res. Ter­mé­sze­te­sen az IIHF szá­má­ra biz­ton­sá­gos válasz­tás lehet a soka­dik finn ren­de­zés is – fogal­ma­zott az MJSZ főtitkára.

Elárul­ta, a pályá­za­ton több mint egy hónap­ja inten­zí­ven dol­goz­nak együtt a szlo­vén kol­lé­gák­kal. Mind­két ország kor­má­nya tudo­más­sal bír a lehe­tő­ség­ről, és érdek­lő­dés­sel köve­ti azt, az ebben a fázis­ban szük­sé­ges szin­tű támo­ga­tá­suk­kal ren­del­ke­zünk. A mot­tónk sze­rint a külön­le­ges körül­mé­nyek okos dön­té­se­ket tesz­nek szük­sé­ges­sé. Abban bízunk, hogy a jég­ko­ron­gos közös­ség meg­ér­ti, milyen fon­tos lehe­tő­ség ez nekünk.

A nem­zet­kö­zi szö­vet­ség a pén­te­ken kez­dő­dő idei vb egyik hely­szí­nén, Tam­pe­ré­ben a május 26 – 28‑i kong­resszu­son dönt a jövő évi rendezőről.

A tava­lyi vb-nek Lett­or­szág, az ide­i­nek Finn­or­szág, a 2024-esnek Cseh­or­szág, a 2025-ösnek pedig Svéd­or­szág a házi­gaz­dá­ja, így ha a finn – lett pályá­zat len­ne a nye­rő, akkor öt év alatt négy­szer Észak-Euró­pá­ban len­ne a tor­na. Az elit vb‑t 16 csa­pat­tal ren­de­zik, ám az még kér­dés, hogy a most kizárt orosz és fehér­orosz válo­ga­tott mikor és melyik cso­port­ba tér­het vissza.

Nagy pil­la­na­ta lehe­tett vol­na a magyar autó­sport­nak, de Miche­lisz Nor­bert és Tas­si Atti­la összeütközött.

Fotó: Nem­ze­ti Sport/Szabó Miklós)

For­rás: magyar​nem​zet​.hu