Hírek Morzsák Magyar papok is szolgálták Istent a tengerentúlon

Magyar papok is szolgálták Istent a tengerentúlon

Dudás Róbert Gyula majdnem ezer életrajzot állított össze az amerikai pasztoráció magyar alakjairól, Koncság Ferdinánd volt az első pap, aki Magyarországról az Egyesült Államok mai területére érkezett az 1730-as években

Hiánypótló munkát tett le az asztalra Dudás Róbert Gyula teológiát végzett történészhallgató, aki összegyűjtötte és közzétette az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában valaha is szolgáló magyar származású vagy Magyarországról érkezett katolikus és görögkatolikus lelkipásztorok névsorát. A Magyar katolikus papok Észak-Amerikában című, online is elérhető adatbázis ezer nevet, a személyekhez kapcsolódó információkat és fényképeket is tartalmaz.

.Magyar papok is szolgálták Istent a tengerentúlon

A teológus szerint a történelem olyan mint a fekete lyuk, magába szív, s nem ereszt

Fotó: MH/Purger Tamás

– Nemrég elkészítette az Észak-Amerikában szolgáló magyar származású papok, lelkipásztorok névtárát. Milyen indíttatással kezdett hozzá az adatok gyűjtéséhez?

– Régi mondás, hogy a történelem olyan, mint a fekete lyuk. Beszippantja az embert, s nem engedi. Mindig is érdekelt a történelem, de azon belül elsősorban az emberi történetek. Én többek között teológiát végeztem, katekéta-lelkipásztori munkatárs szakon a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, ahol közeli kapcsolatba kerültem az egyháztörténelemmel, amelyet jelenleg is tovább mélyítek történész szakos hallgatóként a Kodolányi János Egyetemen.

Már korábban, 2014-ben, amikor magam is egy évet az Egyesült Államokban tölthettem, foglalkoztam a New Jersey államban található Passaic Szent István-templomának történetével, amelyet Vas László akkori magyar plébánossal kutattunk, s erről meg is jelent egy kötetünk.

Kutatásom alapja Miklósházy Attila püspök, a külföldi magyarok korábbi katolikus püspökének a 2000-es évek elején a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokban megjelent listája volt, melyben nagyjából háromszáz-háromszázötven atya nevét sorolta fel, egyházközségi felbontásban. Ez alapján indultam el, s végül majdnem ezer életrajzot sikerült összeállítanom, s több mint feléről az atyáknak sikerült fényképet is közölni.

– Hogyan zajlott az adatgyűjtés a gyakorlatban, honnan kapta a legnagyobb segítséget?

– Miután megvolt a Miklósházy-adatbázis, egyenként kellett megvizsgálnom a neveket és a személyeket. A legkönnyebb dolgom természetesen a Passaicban is szolgált papokkal volt, hiszen az ő főbb adataik már ismertek voltak előttem. Viszont rajtuk kívül mindenkit egyenként, egyénileg kellett kikutatni.

Ebben – haláláig – segítségemre volt Vas László, majd – különösen a ferencesek tekintetében – Kiss G. Barnabás OFM, detroiti magyar plébános, püspöki delegátus, illetve számos magánszemély, de sok segítséget kaptam magyar egyházi levéltáraktól is, amelyek – köszönhetően Cserháti Ferenc püspök úr ajánló szavainak – többnyire megnyíltak előttem.

Az adatgyűjtés első időszakában kizárólag az Egyesült Államokra koncentráltam, de rá kellett döbbennem, hogy annyi átfedés van, hogy ki kell terjesztenem vizsgálódásomat Kanadára is, ahol bár később indult el a magyar lelkipásztorkodás, de nagy számban voltak magyar katolikus papok. Nagyon fontos, hogy ez a kötet számos személy és egyházközség segítsége nélkül nem jöhetett volna létre.

– Milyen amerikai dokumentumokra tudott támaszkodni?

– Kutatásomban elsősorban a korabeli magyar emigráns lapokra támaszkodtam, különösen a Katolikus Magyarok Vasárnapjára, amely 1947-től 1989-ig évkönyvet jelentetett meg, s ebben közölte az aktuális papi névsort. Ebből rengeteg új nevet sikerült megtalálnom, melyet természetesen erős forráskritikával kellett kezelnem, hiszen elírások, pontatlanságok előfordultak.

Az összegyűjtött neveket azután rendszerezni kellett, kizárni az esetleges duplán megjelenő (néha eltérő keresztnévvel vagy elírt vezetéknévvel feltüntetett) személyeket. Miután ez megtörtént, nekiláttam az életrajzok kidolgozásának. Ehhez már igénybe vettem amerikai újságokat is. Különösen hasznos volt a Find a grave nevű adatbázis, amely több százezer személy sírját gyűjti össze, sok esetben fényképpel, életrajzi adatokkal. Így a kiadásig a majdnem ezer személy kilencven százalékáról sikerült összeraknom rövid életrajzot, de azóta is érkeznek be újabb és újabb adatok, melyeket gyűjtök, s egészítem ki a névtárat az esetleges második vagy online kiadáshoz.

– Vajon mikor jelenhetett meg az első magyar pap az Államokban, hogyan érkezett, merre működött?

– Az első magyar pap, aki tudomásunk szerint, az Egyesült Államok mai területére érkezett, Koncság Ferdinánd jezsuita volt. Az első Amerikában szolgáló egyházmegyés pap, az esztergomi egyházmegyés Berényi Antal volt, aki New York környékén misszionárius volt 1825–1852 között. Ő Kopácsy József esztergomi érsek megbízásából érkezett az Egyesült Államokba.

Az első magyar, akit az Egyesült Államokban plébánosnak neveztek ki Burg József esztergomi egyházmegyés pap volt, ő Postville plébánosa lett 1841 körül. A kortársak és az utókor által az amerikai magyarok apostolának nevezett Böhm Károly, aki Clevelandbe 1892-ben érkezett meg, építette meg az első magyar templomot Szent Erzsébet tiszteletére. Harminckilenc magyar templom épült 1892 és 1914 között, elsődlegesen az Egyesült Államok északkeleti partvidékén. Ezek közül ma már csak néhány működik magyar templomként.

Böhm alapelve erősen hatott kortársaira: először templomot épített – lehetőleg nagy közösségi teremmel – ahol találkozhattak a magyarok, majd iskolát alapított, hogy ne felejtsék el a magyar nyelvet, újságot adott ki, mivel célja volt, hogy a magyar szó eljusson mindenfelé (ez az újság később Katolikus Magyarok Vasárnapja címmel több mint száz éven át megjelent), s végül, ha mindezekkel elkészült, plébániát is épített, hogy neki is legyen hol laknia.

– Hány pásztora van az amerikai magyarok fogyatkozó nyájának?

– Jelenleg nagyjából tizenöt pap szolgál az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában összesen. Sajnos az ismert paphiány miatt nagyon nehéz akár egy-egy kieső – nyugdíjba menő vagy elhalálozó – pap helyére is másikat kapni. Erre lehetne esetleg megoldás a világi lelkipásztori munkatársak bevonása, de ez irányba még nem nagyon történtek lépések az illetékes helyeken.

– Közkeletű gondolat, hogy az emigráció létszáma csökken, ami bizonyos szinten igaz, hiszen az idősebb korosztály lassan kihal.

– Viszont az elmúlt években megfigyelhető, hogy egyre több olyan fiatal van, aki csatlakozik ezekhez a közösségekhez, hogy a nyelvet megtanulja.

– Amellett, hogy ezen a névtáron még biztosan sokáig fog dolgozni, mely kontinenseken, országokban lát esélyt arra, hogy hasonló sematizmust készítsen?

– Terveim szerint, hamarosan jelentkezni szeretnék egy kötettel, ahol az amerikai magyar pasztoráció majdnem százötven éves történetét vizsgálom majd. Ezek után különösen érdekesnek tartom s tervezem, hogy más kontinensek magyar katolikus lelkipásztorait is – ha nem is egyedül, hiszen ez hatalmas, többéves kutatómunka – megvizsgáljam, s ha lehetőség nyílik rá, akkor hasonló formátumban jelentessem meg az érdeklődők és az egyháztörténészek részére.

Távlati tervemben van ebből a könyvből egy online oldal készítése, ahol lehetőséget biztosíthatnék a most még számomra elérhetetlen adatgazdák részére, hogy információikat megoszthassák nem csak velem, hanem minden érdeklődővel.

Forrás: Magyar Nemzet