Magyar gye­re­kek diszk­ri­mi­ná­lá­sa miatt kell fizet­nie a román oktatásügynek

Magyar gyer­me­kek hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­té­se miatt kell kár­té­rí­tést fizet­nie a román okta­tás­ügyi minisz­té­ri­um­nak és a Kolozs megyei tan­fel­ügye­lő­ség­nek – szá­mol­tak be szer­dán Kolozs­vá­ron az ügyet kép­vi­se­lő AGFI jog­vé­dő cso­port tag­jai. 

A buka­res­ti táb­la­bí­ró­ság jog­erős íté­let­ben álla­pí­tot­ta meg azok­nak a magyar gyer­me­kek­nek a hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­té­sét, akik a kolozs­vá­ri Apá­czai Cse­re János Gim­ná­zi­um kép­ző­mű­vé­sze­ti tago­za­tán sze­ret­ték vol­na elkez­de­ni a 2016 – 2017-es tan­év­ben az ötö­dik osz­tályt, ám a tan­fel­ügye­lő­ség és a minisz­té­ri­um az ala­csony gyer­mek­lét­szám­ra hivat­koz­va nem járult hoz­zá az osz­tály elin­dí­tá­sá­hoz. A bíró­ság egy­ben arra köte­lez­te a minisz­té­ri­u­mot és a tan­fel­ügye­lő­sé­get, hogy fizes­se­nek sze­mé­lyen­ként hat­ezer lejes (432 ezer forint) kár­té­rí­tést annak a tíz gyer­mek­nek, aki­nek a szü­lei az AGFI segít­sé­gé­vel per­re vit­ték az ügyet.

A kép­ző­mű­vé­sze­ti osz­tály­ba ere­de­ti­leg 16 gye­rek jelent­ke­zett. Az osz­tály elin­dí­tá­sá­nak tan­fel­ügye­lő­sé­gi eluta­sí­tá­sát a kisebb­sé­gi okta­tá­sért fele­lős állam­tit­kár­nak, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) által jelölt Király And­rás­nak sem sike­rült orvo­sol­nia. Az érin­tet­tek pana­sza nyo­mán a romá­ni­ai Orszá­gos Diszk­ri­mi­ná­ció­el­le­nes Tanács (CNCD) már 2017 ápri­li­sá­ban elma­rasz­tal­ta a tan­fel­ügye­lő­sé­get. Hatá­ro­za­tát mind a tan­fel­ügye­lő­ség­nek, mind az okta­tá­si tár­cá­nak eljut­tat­ta, az ügy mielőb­bi ren­de­zé­sét kérve.

A CNCD hatá­ro­za­tá­ra hivat­koz­va a sér­tett gye­re­kek közül 12-en tovább­ra is kitar­tot­tak a kép­ző­mű­vé­sze­ti osz­tály­ban tanu­lás mel­lett, így szü­le­ik ismét kére­lem­mel for­dul­tak a tan­fel­ügye­lő­ség­hez és a minisz­té­ri­um­hoz, hogy 2017 szep­tem­be­ré­től a hato­dik osz­tályt kép­ző­mű­vé­sze­ti sza­kon kezd­hes­sék el.

„Valen­tin Cla­u­diu Cui­bus főtan­fel­ügye­lő a szü­lők­kel és az AGFI kép­vi­se­lő­i­vel foly­ta­tott sze­mé­lyes talál­ko­zón cini­kus hang­nem­ben oktat­ta ki a jelen­lé­vő­ket arról, hogy a CNCD dön­té­se figyel­men kívül hagy­ha­tó véle­mény, és ő nem fog hoz­zá­já­rul­ni a kért osz­tály lét­re­ho­zá­sá­hoz” – idéz­te fel a tör­tén­te­ket Beth­len­di And­rás, az AGFI kép­vi­se­lő­je. Mivel 2017 szep­tem­be­ré­ben immár a máso­dik olyan tan­év kez­dő­dött el, amely­ben Kolozs megyé­ben nem indult magyar kép­ző­mű­vé­sze­ti osz­tály, tíz érin­tett gyer­mek szü­lei kár­té­rí­té­si pert indí­tot­tak, ame­lyet mind első, mind másod­fo­kon meg­nyer­tek. A leg­fel­sőbb bíró­ság pedig a közel­múlt­ban eluta­sí­tot­ta a bepe­relt intéz­mé­nyek per­újí­tá­si kérelmét.

Beth­len­di And­rás az MTI-nek elmond­ta: tudo­má­sa sze­rint ez az első olyan romá­ni­ai ügy, amely­ben nyel­vi diszk­ri­mi­ná­ció miatt ítélt meg jog­erő­sen anya­gi kár­té­rí­tést a bíró­ság a hát­rá­nyo­san meg­kü­lön­böz­te­tett felek­nek. Azt tar­tot­ta az eset tanul­sá­gá­nak, hogy a jog­sé­rel­mek ese­té­ben érde­mes a poli­ti­kai mel­lett a jogi utat is megpróbálni.

A jog­vé­dő hoz­zá­tet­te: a Kolozs megye­i­nél kisebb magyar közös­sé­gek­ben is működ­nek kép­ző­mű­vé­sze­ti osz­tá­lyok, így a mos­ta­ni íté­let erős hivat­ko­zá­si alap lehet, ha a kolozs­vá­ri Apá­czai-gim­ná­zi­um újra sze­ret­né indí­ta­ni a tan­fel­ügye­lő­ség diszk­ri­mi­na­tív intéz­ke­dé­se nyo­mán 2016-ban meg­szün­te­tett képzését.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu