Magyar és len­gyel győ­ze­lem, nagy siker a megállapodás

Magyar Nem­zetA ma nyil­vá­nos­sá­got látott magyar – len­gyel – német meg­ál­la­po­dás­nál hazánk szá­má­ra alig­ha szü­let­he­tett vol­na elő­nyö­sebb egyez­ség Brüsszel­ben. A Magyar Nem­zet is lát­ta a doku­men­tu­mot, cik­künk­ben bemu­tat­juk, hogy annak elfo­ga­dá­sa miért jelen­te­ne sikert Buda­pest­nek és Varsónak.

A Magyar Nem­zet bir­to­ká­ba került a német EU-elnök­ség, vala­mint Magyar­or­szág és Len­gyel­or­szág közöt­ti meg­ál­la­po­dás szö­ve­ge, amely­ről hete­ken át tar­tó inten­zív tár­gya­lás után szer­da késő dél­után is egyez­tet­tek az uni­ós tag­ál­la­mok nagykövetei.

A doku­men­tum­ban több jogi, ám jóval keve­sebb poli­ti­kai szem­pont sze­re­pel, mint az Euró­pai Par­la­ment és a néme­tek pak­tu­má­ban. Brüssze­li for­rá­sok lapunk­nak azt mond­ták: komoly magyar – len­gyel siker lesz, amennyi­ben a töb­bi EU-ország
rábó­lint a javas­lat­ra. Elem­zé­sünk­ben meg­mu­tat­juk, miért.

Győ­ze­lem a mig­rá­ció ügyében

A jog­ál­la­mi­sá­gi ren­de­let­hez töb­bek között csa­tol­tak egy zára­dé­kot, amely kife­je­zet­ten leszö­ge­zi, hogy a for­rá­sok lehet­sé­ges elvo­ná­sa csak meg­ha­tá­ro­zott szem­pon­tok alap­ján való­sul­hat meg.

Ez azt jelen­ti, hogy az EU-ban kimond­ják: sem a mig­rá­ció, sem a csa­lád­po­li­ti­ka, sem az azok miat­ti nézet­kü­lönb­sé­gek nem jelent­he­tik sem­mi­lyen szank­ció alap­ját. A friss szö­veg­ben az is rög­zí­tett, hogy a jog­ál­la­mi­sá­gi ren­de­le­tet csak a tag­ál­la­mok nem­ze­ti iden­ti­tá­sá­nak tisz­te­let­ben tar­tá­sa mel­lett alkal­maz­hat­ják. A német elnök­ség és az Euró­pai Par­la­ment egyez­sé­gé­ben ilyes­mi­ről koráb­ban szó sem volt.

„A fel­té­tel­rend­szer alkal­ma­zá­sa objek­tív módon, igaz­sá­go­san, pár­tat­la­nul és tények alap­ján fog meg­va­ló­sul­ni. Biz­to­sít­va a tisz­tes­sé­ges eljá­rás­hoz való jogot, a diszk­ri­mi­ná­ció tilal­mát, illet­ve a tag­ál­la­mok közöt­ti egyen­lő bánás­mó­dot” – húz­zák alá.

Orbán Vik­tor és Ang­e­la Mer­kel 2018 decem­be­ré­ben, az ország­ve­ze­tők uni­ós csúcs­ta­lál­ko­zó­ján Brüsszel­ben
Fotó: REUTERS

Meg­ke­rül­he­tet­len lett az alapszerződés

A már zárt szank­ci­ós lis­tát tar­tal­ma­zó jog­ál­la­mi­sá­gi javas­lat csak akkor kerül­het majd alkal­ma­zás­ra, amennyi­ben az EU-jog által rög­zí­tett más eljá­rá­sok nem biz­to­sít­ják haté­ko­nyab­ban az uni­ós költ­ség­ve­tés védelmét.

Ez szin­tén a magyar kor­mány régi érve volt, hiszen az uni­ós alap­szer­ző­dé­sek­ben ben­ne van­nak a köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rá­sok, vala­mint a hetes cik­kely sze­rin­ti, úgy­ne­ve­zett jog­ál­la­mi­sá­gi eljá­rás is.

A hetes cik­kely mar­gó­ján a friss szö­veg azt is kimond­ja, hogy az a jog­ál­la­mi­ság kér­dé­sét elsőd­le­ge­sen keze­li, tehát Brüsszel nem hoz­na lét­re újabb, az uni­ós jog­sza­bá­lyo­kat felül­író eljárást.

Ideo­ló­gi­ai lég­vá­rak helyett jogi eljárások

Elő­re­lé­pés az is, hogy a jog­biz­ton­ság és jog­or­vos­la­ti lehe­tő­sé­gek mar­kán­sab­ban jel­lem­zik a ren­de­le­tet. A tag­ál­la­mok az Euró­pai Bíró­ság­hoz for­dul­hat­nak annak jog­sze­rű­sé­gé­nek vizs­gá­la­ta érde­ké­ben. Ez sok­éves jogi eljá­rást ered­mé­nyez­het: amíg a bíró­ság vizs­gá­la­ta tart, addig a Bizott­ság pedig nem java­sol­hat intézkedéseket.

Tehát meg­sem­mi­sí­té­si kere­se­tek ese­tén a vázolt jog­ál­la­mi­sá­gi fel­té­tel­rend­szer a gya­kor­lat­ban meg­kö­ze­lí­tő­leg két évig nem lesz műkö­dő­ké­pes. A fris­sen kial­ku­dott szö­veg talán leg­fon­to­sabb pont­já­ról van szó, amely szin­te magá­tól érte­tő­dő­en nem sze­re­pelt az EP szem­pont­jai között.

Hason­ló­képp újí­tás az is, hogy az EU csúcs­szer­vé­nek, az állam-és kor­mány­fő­ket tömö­rí­tő Euró­pai Tanács­nak jelen­tő­sebb sze­rep jut. Ha egy tag­ál­lam a meg­ho­zott szank­ci­ós intéz­ke­dést az Euró­pai Tanács elé viszi, akkor a tes­tü­let elnö­ké­nek a kér­dést napi­rend­re kell tűz­nie, még­pe­dig azzal a cél­lal, hogy tel­jes egyet­ér­tést ala­kít­son ki a huszon­hét ország között.

Magyar és len­gyel siker, garanciákkal

Kor­mány­za­ti for­rá­sok egy­be­hang­zó véle­mé­nye, hogy hazánk­ra néz­ve rend­kí­vül ked­ve­ző pon­to­kat sike­rült elfogadtatnunk.

Amennyi­ben az EU-csú­cson az ország­ve­ze­tők fel­ka­rol­ják a meg­ál­la­po­dást, majd arra az EP isrá­bó­lint és hatály­ba lép, nagyon erős poli­ti­kai elkö­te­le­ző­dést fog jelen­te­ni, tehát a sze­rep­lők ettől nem tán­col­hat­nak vissza. Amennyi­ben ez még­is meg­tör­tén­ne, a nem­ze­ti par­la­men­tek még min­dig eláll­hat­nak a cso­mag vég­ső ratifikációjától.

For­rás: Magyar Nemzet