Ma van az olva­sás világnapja

1965. novem­ber 17-én az UNESCO szep­tem­ber 8‑át nevez­te ki az olva­sás nem­zet­kö­zi nap­já­vá. Cél­juk, hogy fel­hív­ják az írás-olva­sás kész­sé­gé­nek fon­tos­sá­gá­ra az embe­rek figyel­mét: az írni és olvas­ni tudás alap­ve­tő embe­ri jog, a tanu­lás alap­kö­ve. 1966 óta min­den évben világ­szer­te ünneplik.

”Erő­vel olvas­ni. Néha nagyobb erő­vel olvas­ni, mint ami­lyen erő­vel az írás készült, melyet olva­sol. Áhí­tat­tal, szen­ve­déllyel, figye­lem­mel és kér­lel­he­tet­le­nül olvas­ni.
… Soha nem olvas­ni fity­mál­va, mel­lé­ke­sen, mint akit egy iste­ni lako­má­ra hív­tak, s csak a vil­la hegyé­vel tur­kál az éte­lek­ben. Ele­gán­san olvas­ni, nagy­lel­kű­en. Úgy olvas­ni, mint­ha a sira­lom­ház­ban olvas­nád az utol­só köny­vet, melyet még beadott cel­lád­ba a por­ko­láb. Élet­re-halál­ra olvas­ni, mert ez a leg­na­gyobb, az embe­ri aján­dék. Gon­dold meg, hogy csak az ember olvas.”

Márai Sán­dor: Az olvasásról