Ma sza­vaz­nak az elek­to­rok Ame­ri­ka követ­ke­ző elnökéről

Hiva­ta­lo­san is meg­vá­lasz­tot­ta teg­nap az Egye­sült Álla­mok követ­ke­ző elnö­két az elek­to­ri kol­lé­gi­um. Donald Trump­nak leg­alább 38 hűt­len, Joe Biden­től elpár­to­ló elek­tor­ra len­ne szük­sé­ge ahhoz, hogy for­dí­ta­ni tud­jon az elnök­vá­lasz­tás ered­mé­nyén, erre azon­ban gya­kor­la­ti­lag sem­mi esély. A leadott vok­sok alap­ján a kong­resszus hir­det majd győz­test, de csak a janu­ár 6‑i össze­sí­tés után.

Hiva­ta­lo­san is eldől ma az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás azál­tal, hogy össze­gyű­lik az 538 tagú elek­to­ri kol­lé­gi­um, s lead­ják sza­va­za­ta­i­kat az Egye­sült Álla­mok követ­ke­ző elnö­ké­re, aki az alkot­má­nyos tra­dí­ci­ó­kat követ­ve janu­ár 20-án, kele­ti par­ti idő sze­rint pont­ban déli tizen­ket­tő­kor lete­szi a hiva­ta­li eskü­jét Washing­ton­ban – aho­gyan azt Dwight D. Eisen­hower 1956-os beik­ta­tá­sa óta tet­te az összes ame­ri­kai elnök. A novem­ber 3‑i válasz­tá­sok óta szin­te az egész világ tény­ként keze­li, hogy a 81 mil­lió vok­sot szer­ző Joe Biden demok­ra­ta elnök­je­lölt nyer­te a válasz­tást, ugyan­ak­kor a 74 mil­lió sza­va­za­tot kapó Donald Trump hiva­tal­ban lévő elnök tovább­ra is ragasz­ko­dik ahhoz, hogy ellen­fe­lé­nek válasz­tá­si csa­lás­sal sike­rült min­den koráb­bi elnök­nél több vok­sot szereznie.

Nem a hét­mil­li­ós sza­va­zat­kü­lönb­ség fog azon­ban dön­te­ni a követ­ke­ző ame­ri­kai elnök sze­mé­lyé­ről, hanem a teg­nap leadott elek­to­ri sza­va­za­tok lesz­nek a mérvadók.

Ők azután fog­lal­hat­ták el helyü­ket a kol­lé­gi­um­ban, hogy mind az ötven tag­ál­lam hite­le­sí­tet­te az elnök­vá­lasz­tás ered­mé­nyét, s annak meg­fe­le­lő­en kije­löl­te az elektorait.

A jelölt­nek a győ­ze­lem­hez mini­mum két­száz­het­ven sza­va­za­tot kell begyűj­te­nie, erre pedig a jelen körül­mé­nyek között Joe Biden­nek van a leg­több esé­lye, aki a vára­ko­zá­sok sze­rint 306 elek­to­ri sza­va­za­tot tud­hat magá­é­nak Trump 232 vok­sá­val szemben.

Az elek­to­rok­nak már­pe­dig nem szo­kás az ellen­sé­ges párt jelölt­jé­re sza­vaz­ni, ilyen szem­pont­ból tehát a teg­na­pi sza­va­zás csu­pán egy for­má­lis lépés­nek tekint­he­tő a rend­kí­vül bonyo­lult, két­lép­csős ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tá­si rend­szer­ben. Har­minc­két állam­ban, illet­ve a fővá­ros­ban erre ráadá­sul tör­vény is köte­le­zi az elek­to­ro­kat, ezt a sza­bályt pedig rend­re tisz­te­let­ben tart­ják olyan álla­mok­ban is, ahol ez nem len­ne kötelező.

Van­nak ugyan­ak­kor kivé­te­lek: 2016-ban pél­dá­ul tíz elek­tor sza­va­zott a várt­tól elté­rő jelölt­re, az úgy­ne­ve­zett hűt­len elek­to­rok közül pedig hét sza­va­za­tát hite­le­sí­tet­ték is.

Ez azon­ban nem azt jelen­ti, hogy átsza­vaz­tak vol­na a másik párt jelölt­jé­re, csu­pán azt, hogy Hil­lary Clin­ton akko­ri demok­ra­ta elnök­je­lölt helyett inkább másik demok­ra­ta poli­ti­kus­ra, pél­dá­ul Ber­nie San­ders ver­mon­ti sze­ná­tor­ra adták le a vok­su­kat. Donald Trump­nak tehát csak akkor len­ne esé­lye a győ­ze­lem­re, ha leg­alább 38 elek­tor hűt­len­né vál­na, és Joe Biden helyett a hiva­tal­ban lévő elnök­re adná le a sza­va­za­tát, erre azon­ban gya­kor­la­ti­lag sem­mi esély.

Donald Trump ame­ri­kai elnök támo­ga­tói tün­tet­nek Washingtonban.

Fotó: MTI/FR596 AP/Luis M. Alvarez

Az 538 elek­tor egyéb­ként nem egy helyen gyűlt össze, hanem min­den tag­ál­lam szék­he­lyén, a helyi tör­vény­ho­zás­ban. A koro­na­ví­rus-jár­vány okoz­ta rend­kí­vü­li hely­zet miatt ráadá­sul három tag­ál­lam­ban, Neva­dá­ban, Utah-ban és Col­or­adó­ban vir­tu­á­li­san szer­vez­ték meg a tanács­ko­zást. Az ered­mény sem kerül azon­nal nyil­vá­nos­ság­ra: az alkot­má­nyos rend­nek meg­fe­le­lő­en a sza­va­zó­la­po­kat Washing­ton­ba kül­dik, ahol majd janu­ár 6‑án szá­mol­ja meg, illet­ve hagy­ja jóvá az akkor már új össze­té­te­lű kong­resszus a jelöl­tek­re leadott vok­so­kat. Az elek­to­rok jel­lem­ző­en poli­ti­ka­i­lag aktív tiszt­ség­vi­se­lők, jövő­be­li remény­sé­gek, vala­mint a pár­tok régi, lojá­lis támo­ga­tói közül kerül­nek ki, idén pél­dá­ul New York állam elek­to­rai között ül Bill Clin­ton koráb­bi elnök és fele­sé­ge, Hil­lary Clin­ton egy­ko­ri kül­ügy­mi­nisz­ter is.

Miköz­ben elem­zők már biz­tos­ra veszik, hogy vég­leg lezá­rul Trump jogi küz­del­me azután, hogy az elek­to­rok lead­ják a sza­va­zat­lap­ju­kat, illet­ve azt köve­tő­en, hogy a leg­fel­sőbb bíró­ság múlt héten eluta­sí­tot­ta Texas állam azon kere­se­tét, amellyel Joe Biden győ­zel­mét akar­ta érvény­te­le­ní­te­ni négy tagállamban.

Az elnök ugyan­ak­kor a minap úgy nyi­lat­ko­zott: a harc még csak most kezdődik.

Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

For­rás: Magyar Nemzet