Hírek Amerikai hirek Ma szavaznak az elektorok Amerika következő elnökéről

Ma szavaznak az elektorok Amerika következő elnökéről

Hivatalosan is megválasztotta tegnap az Egyesült Államok következő elnökét az elektori kollégium. Donald Trumpnak legalább 38 hűtlen, Joe Bidentől elpártoló elektorra lenne szüksége ahhoz, hogy fordítani tudjon az elnökválasztás eredményén, erre azonban gyakorlatilag semmi esély. A leadott voksok alapján a kongresszus hirdet majd győztest, de csak a január 6-i összesítés után.

Hivatalosan is eldől ma az amerikai elnökválasztás azáltal, hogy összegyűlik az 538 tagú elektori kollégium, s leadják szavazataikat az Egyesült Államok következő elnökére, aki az alkotmányos tradíciókat követve január 20-án, keleti parti idő szerint pontban déli tizenkettőkor leteszi a hivatali esküjét Washingtonban – ahogyan azt Dwight D. Eisenhower 1956-os beiktatása óta tette az összes amerikai elnök. A november 3-i választások óta szinte az egész világ tényként kezeli, hogy a 81 millió voksot szerző Joe Biden demokrata elnökjelölt nyerte a választást, ugyanakkor a 74 millió szavazatot kapó Donald Trump hivatalban lévő elnök továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ellenfelének választási csalással sikerült minden korábbi elnöknél több voksot szereznie.

Nem a hétmilliós szavazatkülönbség fog azonban dönteni a következő amerikai elnök személyéről, hanem a tegnap leadott elektori szavazatok lesznek a mérvadók.

Ők azután foglalhatták el helyüket a kollégiumban, hogy mind az ötven tagállam hitelesítette az elnökválasztás eredményét, s annak megfelelően kijelölte az elektorait.

A jelöltnek a győzelemhez minimum kétszázhetven szavazatot kell begyűjtenie, erre pedig a jelen körülmények között Joe Bidennek van a legtöbb esélye, aki a várakozások szerint 306 elektori szavazatot tudhat magáénak Trump 232 voksával szemben.

Az elektoroknak márpedig nem szokás az ellenséges párt jelöltjére szavazni, ilyen szempontból tehát a tegnapi szavazás csupán egy formális lépésnek tekinthető a rendkívül bonyolult, kétlépcsős amerikai elnökválasztási rendszerben. Harminckét államban, illetve a fővárosban erre ráadásul törvény is kötelezi az elektorokat, ezt a szabályt pedig rendre tiszteletben tartják olyan államokban is, ahol ez nem lenne kötelező.

Vannak ugyanakkor kivételek: 2016-ban például tíz elektor szavazott a várttól eltérő jelöltre, az úgynevezett hűtlen elektorok közül pedig hét szavazatát hitelesítették is.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy átszavaztak volna a másik párt jelöltjére, csupán azt, hogy Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt helyett inkább másik demokrata politikusra, például Bernie Sanders vermonti szenátorra adták le a voksukat. Donald Trumpnak tehát csak akkor lenne esélye a győzelemre, ha legalább 38 elektor hűtlenné válna, és Joe Biden helyett a hivatalban lévő elnökre adná le a szavazatát, erre azonban gyakorlatilag semmi esély.

Donald Trump amerikai elnök támogatói tüntetnek Washingtonban.

Fotó: MTI/FR596 AP/Luis M. Alvarez

Az 538 elektor egyébként nem egy helyen gyűlt össze, hanem minden tagállam székhelyén, a helyi törvényhozásban. A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt ráadásul három tagállamban, Nevadában, Utah-ban és Coloradóban virtuálisan szervezték meg a tanácskozást. Az eredmény sem kerül azonnal nyilvánosságra: az alkotmányos rendnek megfelelően a szavazólapokat Washingtonba küldik, ahol majd január 6-án számolja meg, illetve hagyja jóvá az akkor már új összetételű kongresszus a jelöltekre leadott voksokat. Az elektorok jellemzően politikailag aktív tisztségviselők, jövőbeli reménységek, valamint a pártok régi, lojális támogatói közül kerülnek ki, idén például New York állam elektorai között ül Bill Clinton korábbi elnök és felesége, Hillary Clinton egykori külügyminiszter is.

Miközben elemzők már biztosra veszik, hogy végleg lezárul Trump jogi küzdelme azután, hogy az elektorok leadják a szavazatlapjukat, illetve azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság múlt héten elutasította Texas állam azon keresetét, amellyel Joe Biden győzelmét akarta érvényteleníteni négy tagállamban.

Az elnök ugyanakkor a minap úgy nyilatkozott: a harc még csak most kezdődik.

Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

Forrás: Magyar Nemzet