Hírek Külföldi hirek Lon­don elhagy­ja a tár­gya­ló­asz­talt, ha hol­na­pig nincs egyezség

Lon­don elhagy­ja a tár­gya­ló­asz­talt, ha hol­na­pig nincs egyezség

Ha hihe­tünk Boris John­son brit minisz­ter­el­nök­nek, Lon­don részé­ről véget érnek a brexittárgyalások,

a brit dele­gá­ció „kisé­tál” a meg­be­szé­lé­sek­ről, ha októ­ber 15-ig, azaz hol­na­pig nem sike­rül meg­ál­la­po­dást elérni.

Már­pe­dig erre nagyon kevés esély mutat­ko­zik a tár­gya­lá­sok eddi­gi ered­mény­te­len­sé­ge és a fősze­rep­lők meg­nyi­lat­ko­zá­sai alap­ján. Bár mind a lon­do­ni kor­mány, mind a huszon­hét uni­ós tag­ál­lam nevé­ben tár­gya­ló Euró­pai Bizott­ság is azt hang­sú­lyoz­za, hogy a meg­be­szé­lé­sek sike­res lezá­rá­sá­ban érde­kel­tek, a felek azt is vilá­gos­sá tet­ték: nem hagy­ják zsa­rol­ni magukat.

Az EU nem megy bele rossz üzletbe

– fogal­ma­zott pél­dá­ul a napok­ban Micha­el Roth német EU-ügyi minisz­ter, mond­ván: a meg­ál­la­po­dás elma­ra­dá­sa első­sor­ban a szi­get­or­szág szá­má­ra lesz „fáj­dal­mas”. – Ele­get ját­sza­doz­tunk, min­den for­ga­tó­könyv­re fel­ké­szül­tünk – han­goz­tat­ta Jean-Yves Le Dri­an fran­cia külügyminiszter.

– Nem fogunk bár­mi áron megállapodni

– közöl­te úgy­szin­tén Micha­el Gove, a brit kor­mány minisz­te­ri ran­gú kabinetfőnöke.

Az Egye­sült Király­ság ugyan janu­ár 31-én, negy­ven­hét évnyi tag­ság után hiva­ta­lo­san elhagy­ta az EU‑t, tény­le­ge­sen tovább­ra is alkal­maz­za annak jog­sza­bály­rend­sze­rét mind­ad­dig, amíg nem jön lét­re közöt­tük sza­bad­ke­res­ke­del­mi meg­ál­la­po­dás, illet­ve más – pél­dá­ul bel­ügyi, igaz­ság­ügyi, biz­ton­sá­gi – kér­dé­sek­ben tör­té­nő egyez­ség. Lon­don ragasz­ko­dik ahhoz, hogy az új szer­ző­dés janu­ár else­jén élet­be lép­jen, ehhez leg­ké­sőbb novem­ber ele­jé­ig kel­le­ne meg­ál­la­pod­ni, hogy a fenn­ma­ra­dó két hónap­ban az Euró­pai Par­la­ment és a nem­ze­ti par­la­men­tek is jóvá hagy­has­sák az egyezményt.

Amennyi­ben nem sike­rül­ne meg­ál­la­po­dás­ra jut­ni, janu­ár else­jé­től a Keres­ke­del­mi Világ­szer­ve­zet sza­bá­lyai sze­rint foly­na tovább a keres­ke­dés a szi­get­or­szág és az EU között, vagy­is vissza kel­le­ne állí­ta­ni a hatá­ro­kon a vám­el­len­őr­zé­si pon­to­kat, illet­ve az EU alkal­maz­ná azo­kat a kvó­tá­it, ame­lye­ket kül­ső orszá­gok­kal szem­ben vetett ki.

– Ha nem lesz vám­men­tes a keres­ke­de­lem, az elő­ző évek magyar – brit áru­ská­lá­ja alap­ján a ter­mé­kek körül­be­lül hat szá­za­lé­ká­ra fog­nak kivet­ni vámot. Min­den­kép­pen lesz vala­mi­fé­le nega­tív hatás, de úgy gon­do­lom, a magyar gaz­da­sá­got az EU‑s átlag­nál kisebb mér­ték­ben fog­ja súj­ta­ni a brexit

– mond­ta még janu­ár­ban a Magyar Nem­zet­nek Takács Sza­bolcs, Magyar­or­szág bre­xit­ügyi minisz­te­ri biztosa.

Miköz­ben a brit és az uni­ós dele­gá­ció ezen a héten is foly­tat­ják tár­gya­lá­sa­i­kat, az EU hol­nap kez­dő­dő csúcs­ér­te­kez­le­tén is a bre­xit­ről vitat­koz­nak az uni­ós állam- és kor­mány­fők. Mint lapunk is beszá­molt róla koráb­ban, a vál­la­la­tok­nak nyúj­tott álla­mi támo­ga­tá­sok és a halá­szat terén van­nak a leg­na­gyobb nézeteltérések.

A brit kor­mány nem akar alkal­maz­kod­ni az uni­ós ver­seny­jo­gi szabályokhoz,

s álla­mi támo­ga­tá­so­kat nyúj­ta­na a brit vál­la­la­tok­nak – pél­dá­ul a wale­si acél­gyá­rak­nak vagy a közép-ang­li­ai autó­gyár­tók­nak –, tisz­tes­ség­te­len előny­ben része­sít­ve őket. Más­részt a szi­get­or­szág az euró­pai hajó­kat nem akar­ja been­ged­ni a vize­i­re, az Euró­pai Unió ebben az eset­ben pedig nem enge­di be a brit ter­mé­ke­ket az euró­pai piac­ra. Fran­cia­or­szág állí­tó­lag emi­att vétó­val fenye­ge­tő­zik, hiszen a fran­ci­ák által kifo­gott halak negye­de brit vizek­ről származik.

For­rás: Magyar Nemzet