Hírek Külföldi hirek London elhagyja a tárgyalóasztalt, ha holnapig nincs egyezség

London elhagyja a tárgyalóasztalt, ha holnapig nincs egyezség

Ha hihetünk Boris Johnson brit miniszterelnöknek, London részéről véget érnek a brexittárgyalások,

a brit delegáció „kisétál” a megbeszélésekről, ha október 15-ig, azaz holnapig nem sikerül megállapodást elérni.

Márpedig erre nagyon kevés esély mutatkozik a tárgyalások eddigi eredménytelensége és a főszereplők megnyilatkozásai alapján. Bár mind a londoni kormány, mind a huszonhét uniós tagállam nevében tárgyaló Európai Bizottság is azt hangsúlyozza, hogy a megbeszélések sikeres lezárásában érdekeltek, a felek azt is világossá tették: nem hagyják zsarolni magukat.

Az EU nem megy bele rossz üzletbe

– fogalmazott például a napokban Michael Roth német EU-ügyi miniszter, mondván: a megállapodás elmaradása elsősorban a szigetország számára lesz „fájdalmas”. – Eleget játszadoztunk, minden forgatókönyvre felkészültünk – hangoztatta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

– Nem fogunk bármi áron megállapodni

– közölte úgyszintén Michael Gove, a brit kormány miniszteri rangú kabinetfőnöke.

Az Egyesült Királyság ugyan január 31-én, negyvenhét évnyi tagság után hivatalosan elhagyta az EU-t, ténylegesen továbbra is alkalmazza annak jogszabályrendszerét mindaddig, amíg nem jön létre közöttük szabadkereskedelmi megállapodás, illetve más – például belügyi, igazságügyi, biztonsági – kérdésekben történő egyezség. London ragaszkodik ahhoz, hogy az új szerződés január elsején életbe lépjen, ehhez legkésőbb november elejéig kellene megállapodni, hogy a fennmaradó két hónapban az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek is jóvá hagyhassák az egyezményt.

Amennyiben nem sikerülne megállapodásra jutni, január elsejétől a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint folyna tovább a kereskedés a szigetország és az EU között, vagyis vissza kellene állítani a határokon a vámellenőrzési pontokat, illetve az EU alkalmazná azokat a kvótáit, amelyeket külső országokkal szemben vetett ki.

– Ha nem lesz vámmentes a kereskedelem, az előző évek magyar–brit áruskálája alapján a termékek körülbelül hat százalékára fognak kivetni vámot. Mindenképpen lesz valamiféle negatív hatás, de úgy gondolom, a magyar gazdaságot az EU-s átlagnál kisebb mértékben fogja sújtani a brexit

– mondta még januárban a Magyar Nemzetnek Takács Szabolcs, Magyarország brexitügyi miniszteri biztosa.

Miközben a brit és az uniós delegáció ezen a héten is folytatják tárgyalásaikat, az EU holnap kezdődő csúcsértekezletén is a brexitről vitatkoznak az uniós állam- és kormányfők. Mint lapunk is beszámolt róla korábban, a vállalatoknak nyújtott állami támogatások és a halászat terén vannak a legnagyobb nézeteltérések.

A brit kormány nem akar alkalmazkodni az uniós versenyjogi szabályokhoz,

s állami támogatásokat nyújtana a brit vállalatoknak – például a walesi acélgyáraknak vagy a közép-angliai autógyártóknak –, tisztességtelen előnyben részesítve őket. Másrészt a szigetország az európai hajókat nem akarja beengedni a vizeire, az Európai Unió ebben az esetben pedig nem engedi be a brit termékeket az európai piacra. Franciaország állítólag emiatt vétóval fenyegetőzik, hiszen a franciák által kifogott halak negyede brit vizekről származik.

Forrás: Magyar Nemzet