Lét­re­jött a nem­zet­kö­zi űrkoalíció

Moszk­vát és Pekin­get kihagy­ták a megállapodásból

Ben­dar­zsevsz­kij Anton­Nem­zet­kö­zi űrko­a­lí­ci­ót hozott lét­re az Egye­sült Álla­mok: a héten alá­írt szer­ző­dés lehe­tő­vé teszi, hogy a részt­ve­vő orszá­gok magán­vál­la­la­tai sza­ba­don foly­tas­sa­nak kiter­me­lést a Hol­don. Az alá­írók között van töb­bek között Auszt­rá­lia és az Egye­sült Arab Emi­rá­tu­sok, de a leg­na­gyobb űrha­tal­mak, mint Kína vagy Orosz­or­szág nem vesz ben­ne részt. Moszk­va azzal vádol­ja Washing­tont, hogy kisa­já­tít­ják az űrt, és az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­te meg­ke­rü­lé­sé­vel cselekednek.

Az Egye­sült Álla­mok­ban tar­tott Aszt­ro­nau­ták nem­zet­kö­zi kong­resszu­sán írták alá azt a meg­ál­la­po­dást, amely a Hold fel­fe­de­zé­sé­ről és az ott talál­ha­tó nyers­anya­gok kiter­me­lé­sé­ről szól. Az Arte­misz-egyez­mé­nyek­nek elne­ve­zett doku­men­tu­mot nyolc ország írta alá – az Egye­sült Álla­mok mel­lett Nagy-Bri­tan­nia, Japán, Auszt­rá­lia, Kana­da, Olasz­or­szág, az Egye­sült Arab Emi­rá­tu­sok és Luxem­burg. Nin­cse­nek köz­tük azon­ban olyan nagy űrha­tal­mak, mint Orosz­or­szág vagy Kína.

A meg­ál­la­po­dás lénye­gé­ben lehe­tő­vé teszi a magán­vál­la­la­tok szá­má­ra, hogy erő­for­rá­so­kat ter­mel­je­nek ki a Hol­don, és saját bázi­so­kat, illet­ve biz­ton­sá­gi zóná­kat hoz­za­nak lét­re poten­ci­á­lis konf­lik­tu­sok elke­rü­lé­sé­nek céljából.

Az ame­ri­kai Nem­ze­ti Repü­lé­si és Űrha­jó­zá­si Hiva­tal (NASA) sze­rint a föl­di óce­á­nok­hoz hason­ló­an a Hold terü­le­te sem tar­toz­hat egyet­len ország szu­ve­re­ni­tá­sa alá, de jogot for­mál­hat­nak az ott talál­ha­tó erő­for­rá­sok­ra. Emel­lett a meg­ál­la­po­dás köte­le­zett­sé­gek­kel is jár, mint pél­dá­ul a Hol­don talált fel­fe­de­zé­sek meg­osz­tá­sa, a Hold tör­té­nel­mi hely­szí­ne­i­nek a meg­őr­zé­se vagy vész­hely­zet ese­tén egy­más űrha­jó­sa­i­nak nyúj­tott segítségnyújtás.

Az embe­ri­ség eddi­gi utol­só hold­sé­tá­ja: 1972 decem­be­ré­ben Euge­ne Cer­nan és Har­ri­son Sch­mitt ame­ri­kai aszt­ro­nau­ták össze­sen 75 órát töl­töt­tek a Hold fel­szí­nén. Fotó: Wikipedia

Washing­ton azzal érvel, hogy az Arte­misz-egyez­mé­nyek az 1967-ben meg­kö­tött világ­űr­ről szó­ló szer­ző­dést egé­szí­tik ki. Az Orosz­or­szág, az Egye­sült Álla­mok és Nagy-Bri­tan­nia ösz­tön­zé­sé­re készült ere­de­ti szer­ző­dés töb­bek között meg­til­tot­ta a nuk­le­á­ris fegy­ve­rek hasz­ná­la­tát az űrben és az égi­tes­tek felet­ti tulaj­don­jog kinyil­vá­ní­tá­sát. A NASA sze­rint azon­ban az ötven évvel ezelőt­ti szer­ző­dés mára elavult és a szö­ve­ge túl­sá­go­san álta­lá­no­san fogal­maz, ami meg­ne­he­zí­ti a hasz­ná­la­tát – pél­dá­ul nincs ben­ne szó magán­vál­la­la­tok műkö­dé­sé­ről és joga­i­ról, ami abban a kor­szak­ban még elkép­zel­he­tet­len volt.

Az Egye­sült Álla­mok a tör­té­ne­lem leg­na­gyobb és leg­sok­szí­nűbb nem­ze­tek koa­lí­ci­ó­ját hoz­za lét­re a Hold és az űr felfedezésére

– mond­ta a kong­resszu­son a NASA veze­tő­je, Jim Bridenstine.

A Hold fel­szí­ne olyan féme­ket tar­tal­maz, mint a titá­ni­um vagy a mag­né­zi­um, de ennél sok­kal fon­to­sabb lehet az ott bősé­ge­sen elő­for­du­ló héli­um – 3, amely egy­részt a jövő­be­li nuk­le­á­ris fúzi­ós erő­mű­vek alap­ját képez­he­ti, más­részt segít­sé­gé­vel a Hold köz­tes állo­más­ként újabb űrmisszi­ók kiin­du­ló­pont­ja lehet.

A Hold hasz­ná­la­tá­ról szó­ló doku­men­tum ame­ri­kai elő­ké­szí­té­se még május­ban szi­vár­gott ki. Orosz­or­szág heve­sen bírál­ta a ter­ve­ze­tet, amely sze­rin­tük a Hold érdek­szfé­rák­ra való agresszív fel­osz­tá­sát szolgálja.

„A beha­to­lás elve ugyan­az, legyen szó a Hold­ról vagy Irak­ról: lét­re­hoz­nak egy »egyet­ér­tők koa­lí­ci­ó­ját«, majd meg­ke­rül­ve az ENSZ‑t vagy akár a NATO‑t, men­nek elő­re a kitű­zött cél felé. Az ilyen ter­vek­ből szü­le­tik a követ­ke­ző Irak vagy Afganisztán”

– írta még néhány hónap­ja a sze­mé­lyes Twit­ter-olda­lán az orosz űrügy­nök­ség, a Rosz­kosz­mosz veze­tő­je, Dmi­t­rij Rogozin.

Habár utol­já­ra már majd­nem ötven éve, 1972-ben járt ember a Hol­don, a nem­zet­kö­zi hold­ra­szál­lá­si prog­ra­mok a rene­szán­szu­kat élik. Donald Trump elnök­sé­ge első évé­ben beje­len­tet­te, hogy az Egye­sült Álla­mok 2024-ben ismét embert küld a Föl­det kísé­rő égi­test­re. Moszk­va is elin­dí­tot­ta a hold­ra­szál­lá­si prog­ram­ját, amely 2028-ig jut­tat­na űrha­jó­so­kat a Holdra.

For­rás: Magyar Nemzet