Hírek Vélemények/Publicisztikák Lesz-e magyar kultúra 2222-ben?

Lesz-e magyar kultúra 2222-ben?

A magyar kulturális életben várható változások kereteiről adott tájékoztatást Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a könyvkultúra és a könnyűzenei élet megújításáért felelős miniszteri biztos. A Mandineren megjelent Jövőt kell nyernünk című cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy változékony és válságokkal terhes világunkban erős kulturális támaszra lesz szükségünk.

Az újraindításról és a magyar kultúra jövőjéről

Demeter Szilárd a bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány megmutatta, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Így fogalmaz: „Az újraindítás tehát egyben felkészülést is kell, hogy jelentsen a lehetséges elkövetkező válságokra… Ezért kezdtünk el gondolkodni azon, hogy amikor újraindítjuk a kulturális életet, akkor ne csak a romokat takarítsuk el. Már az is hatalmas munkának ígérkezik, hogy megerősítsük a jót, kijavítsuk a rosszat – de mindez nem lesz elegendő ahhoz, hogy válságálló kulturális életet alakítsunk ki.”

Válságálló pedig attól lesz kultúránk – folytatja a szerző –, hogy nem kiszolgáltatott olyan erőknek, amelyek fölött nincs befolyásunk. Azt javasolja: keressük meg azokat a belső erőforrásokat, amelyekkel mi rendelkezünk. „Olyan közeget kell építenünk, ahol a kereslet és a kínálat nemcsak találkozik, hanem kölcsönhatásba lép egymással, amelyben tehát az anyanyelvi kultúra fogyasztója legalább annyira fontos, mint a létrehozója. Ehhez viszont vissza kell találnunk a magyar valósághoz.”

A miniszteri biztos szerint ez azt jelenti, hogy „hétköznapi válaszokat kell adnunk a globálisnak tekinthető problémákra is, és elsősorban a hazánk, nemzetünk, anyanyelvünk oldaláról kell vizsgálnunk a világ jelenségeit, mert ha fejben elsőkként gondolkodunk, és magyarul nézünk a világra, akkor képesek vagyunk világszínvonalú teljesítményre”.

A parttalan „jóemberség” helyett a reformkor nemzedékének példáját kell követnünk, akik olyan magyar kultúrát teremtettek, amely megtartott „bennünket a vérzivataros XX. században”. Hozzáteszi: „Kétszáz év alatt sem változtak a céljaink: nemcsak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni, ahogyan azt Kossuth megfogalmazta. És ma sokkal jobbak a körülmények. Nem adhatjuk alább, mint Petőfiék nemzedéke.”

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, miniszteri biztos
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Jövőt kell nyernünk

Demeter Szilárd ugyanakkor kitér arra is, hogy a nemzeti öntudat ma már nem kell, hogy azt jelentse, amit évszázaddal ezelőtt jelentett. A környező népekkel kapcsolatban elmondja, hogy „a mostani globális helyzet arra ébreszthet rá bennünket, hogy a kölcsönös tisztelet talaján, egymással párbeszédben nekünk együtt kell működnünk, hogy megerősítsük azt az európai vagy nyugati életformát, amelyet élünk, amelyben jó élni, és amelyet el is veszíthetünk”.

Hogy megvédelmezzük szellemi létünket, három szempontot kell érvényesítenünk a miniszteri biztos szerint.

„Egy: nem fogadjuk el a véleménymonopóliumokat. Senkinél nincs ott a bölcsek köve, vagyis nem lehet az abszolút igazság birtokosaként kinyilatkoztatni. Keresztény emberként tudjuk, hogy nem a tökéletes világot építjük, de azt is tudjuk, hogy az, hogy nem vagyunk tökéletesek, annak a lehetőségét tartja nyitva, hogy jobbá tegyük a világot.

Kettő: véleményünk szerint a támogatás, ösztöndíj nem alanyi jogon jár. Nem az a dolgunk, hogy az adóforintokat ilyen- vagy olyan oldali konjunktúralovagoknak adjuk, hanem a tehetséges magyarok számára kell lehetőségeket biztosítani.

Három: a szekértáborok logikáját meg kell tudnunk haladni, […] a magyar irodalmi életnek egy szekértáborrá kell válnia.”

Közép távú célunk a tágabban értelmezett Kelet-Közép-Európa egyfajta regionális központjaként a közép-európaiság gondolatának tartalommal való feltöltése.

Az erőt tettekben mérik

Mindezeket megfontolva Demeter beszámol arról, hogy „olyan ügynökség létrehozására tettünk javaslatot, amely egységbe szervezi a Kárpát-medencei magyar kulturális teret. A kormány ezt elfogadta, és döntést hozott arról, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség többletfeladatokat és ehhez mért többletforrásokat kapjon”.

A döntéscsomag része az irodalmi ügynökség mellett felállítandó könnyűzenei központ, amely a tavaly napvilágot látott könnyűzenei stratégia megvalósításáért felel, s ennek keretei között „a következő öt évben több mint 23 milliárd forintból újrahangoljuk a tágabban értelmezett magyar popkultúrát”.

Emellett az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) szoros együttműködésben létrejön egy könyvközpont, amely a magyar könyvkultúra megújítását célozza, egyebek mellett könyvszakmai képzéseket támogat, figyelmet fordít a non-fiction könyvkiadásra és kiemelt lehetőségeket kínál főként fiatal tudósoknak tudományos ismeretterjesztő művek megírására. Ugyanakkor a könyvközpont tovább erősíti a magyar gyerek- és ifjúsági irodalmat, „hiszen olvasónak az embert kiskorában nyerjük meg”, támogatja a hangoskönyvek gyártását. A tervezet része az is, hogy „újragondoljuk a közkönyvtárak funkcióit”, illetve folyóirataink mint szellemi műhelyek újabb pályázati lehetőségekhez jussanak.

Demeter Szilárd arra is rámutat, hogy a pandémiás időszak legnagyobb tanulsága az online kulturális tartalomgyártás jelentőségének felismerése. „Elviekben már sikerült összefésülni a tartalomipari fejlesztéseket a közgyűjteményi digitalizálási stratégiával. Az OSZK-ban közel vagyunk egy olyan keretrendszer véglegesítéséhez, amely lehetővé teszi a kulturális adatvagyonra épülő gyors, felhasználóbarát fejlesztéseket. A nemzeti névtér élesítésre kész, […] elkezdődött a magyar popkulturális értéktár fejlesztése és feltöltése is annak érdekében, hogy a tömegkultúrát összekapcsoljuk a magaskultúrával – mert végső soron a kettő ugyanazt szolgálja: megtartani a magyarokat a saját életükben.”

Befejezésül arra hívja fel a figyelmet a miniszteri biztos, hogy „a kultúra egyben közösségépítést is jelent. Ezért Budapesten, a nemzet fővárosában a következő öt évben egy világraszóló popkulturális és társművészeti központot hozunk létre a Hajógyár és a Zichy-kastély együttesében. Mindemellett elkezdtük összenézni a Kárpát-medencei kulturális infrastruktúrát, számtalan egyeztetésen vagyunk túl. Olyan együttműködéseket segítünk elő, aminek eredményeképpen minél több, minél minőségibb kulturális tartalmat juttathatunk el lehetőleg minden magyarlakta településre”.

Forrás: Magyar Nemzet