Hírek Külföldi hirek Lángokban Észak-Írország: eszkalálódik a felekezeti konfliktus

Lángokban Észak-Írország: eszkalálódik a felekezeti konfliktus

Hatodik napja tartanak a zavargások Észak-Írországban. Az Ír-sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak. A felekezeti konfliktus kiújulása óta eddig ötvenöt rendőrt szállítottak kórházba.

Kerékpáros halad el egy kiégett busz maradványai mellett Belfast nyugati részén 2021. április 7-én
Fotó: MTI/AP/Peter Morrison

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a helyzet aggasztó. A belfasti parlament, a Stormont protestáns és katolikus pártjai is elítélték az összecsapásokat. A Stormont ma rendkívüli ülést tart, a képviselőket a húsvéti szünetről hívják munkába – írja a BBC.

Arlene Foster, Észak-Írország első minisztere sokadszorra is arra kérte a tüntetőket, hogy vessenek véget az erőszaknak. Szerinte a zavargók se nem Írország-pártiak, se nem koronahű britpártiak, hanem egyszerűen szégyent hoznak az országra.

A konfliktus kiújulása egészen tavalyra nyúlik vissza: ekkor a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin vezető politikusai részt vettek Bobby Storey, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének a temetésén, megsértve a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket. Arlene Foster – aki a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt vezetője – eljárást kezdeményezett velük szemben, ám az ügyészség végül úgy döntött, hogy nem emel vádat a politikusok ellen. Brit sajtóforrások szerint

a britpártiak a döntés miatti frusztrációjukban nyúltak erőszakhoz, de a helyzetet a koronavírus-intézkedések és a brit EU-kilépés, a brexit hatásai is nehezítik.

Az évtizedekig tartó észak-írországi véres konfliktust az 1998-as nagypénteki megállapodás zárta le: ez alapján Észak-Írországban a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártoknak egységkormányba kell tömörülniük. A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír–északír határon az addigi katonai ellenőrzés, fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik. Azóta, kisebb utcai és politikai csetepatékat leszámítva, viszonylagos béke honol, de 2017 és 2020 között például sem a kormány, sem az autonóm parlament nem működött egy belpolitikai botrány, majd az ír nyelv státuszával kapcsolatos politikai viták miatt.

Forrás: Magyar Nemzet