Lán­gok­ban Észak-Íror­szág: esz­ka­lá­ló­dik a fele­ke­ze­ti konfliktus

Hato­dik nap­ja tar­ta­nak a zavar­gá­sok Észak-Íror­szág­ban. Az Ír-szi­get egye­sí­té­sét pár­to­ló kato­li­kus és a több­sé­gé­ben brit­pár­ti pro­tes­táns közös­sé­gek cso­port­jai Bel­fast, Car­rick­fer­gus, Lon­don­der­ry, New­tow­nab­bey és Bally­me­na több pont­ján csap­tak össze, Molo­tov-kok­té­lo­kat, köve­ket haji­gál­va egy­más­ra és a rend­őrök­re. Bel­fast­ban egy váro­si autó­buszt is fel­gyúj­tot­tak. A fele­ke­ze­ti konf­lik­tus kiúju­lá­sa óta eddig ötven­öt rend­őrt szál­lí­tot­tak kórházba.

Kerék­pá­ros halad el egy kiégett busz marad­vá­nyai mel­lett Bel­fast nyu­ga­ti részén 2021. ápri­lis 7‑én
Fotó: MTI/AP/Peter Morrison

Boris John­son brit minisz­ter­el­nök sze­rint a hely­zet aggasz­tó. A bel­fas­ti par­la­ment, a Stor­mont pro­tes­táns és kato­li­kus párt­jai is elítél­ték az össze­csa­pá­so­kat. A Stor­mont ma rend­kí­vü­li ülést tart, a kép­vi­se­lő­ket a hús­vé­ti szü­net­ről hív­ják mun­ká­ba – írja a BBC.

Arle­ne Fos­ter, Észak-Íror­szág első minisz­te­re sokad­szor­ra is arra kér­te a tün­te­tő­ket, hogy ves­se­nek véget az erő­szak­nak. Sze­rin­te a zavar­gók se nem Íror­szág-pár­ti­ak, se nem koro­na­hű brit­pár­ti­ak, hanem egy­sze­rű­en szé­gyent hoz­nak az országra.

A konf­lik­tus kiúju­lá­sa egé­szen tavaly­ra nyú­lik vissza: ekkor a leg­na­gyobb brit­el­le­nes kato­li­kus párt, a Sinn Féin veze­tő poli­ti­ku­sai részt vet­tek Bobby Storey, az Ír Köz­tár­sa­sá­gi Had­se­reg (IRA) néhai hír­szer­zé­si főnö­ké­nek a teme­té­sén, meg­sért­ve a koro­na­ví­rus-jár­vány elle­ni intéz­ke­dé­se­ket. Arle­ne Fos­ter – aki a leg­na­gyobb brit­pár­ti pro­tes­táns erő, a Demok­ra­ti­kus Unio­nis­ta Párt veze­tő­je – eljá­rást kez­de­mé­nye­zett velük szem­ben, ám az ügyész­ség végül úgy dön­tött, hogy nem emel vádat a poli­ti­ku­sok ellen. Brit saj­tó­for­rá­sok szerint

a brit­pár­ti­ak a dön­tés miat­ti fruszt­rá­ci­ó­juk­ban nyúl­tak erő­szak­hoz, de a hely­ze­tet a koro­na­ví­rus-intéz­ke­dé­sek és a brit EU-kilé­pés, a bre­xit hatá­sai is nehezítik.

Az évti­ze­de­kig tar­tó észak-íror­szá­gi véres konf­lik­tust az 1998-as nagy­pén­te­ki meg­ál­la­po­dás zár­ta le: ez alap­ján Észak-Íror­szág­ban a pro­tes­táns és a kato­li­kus közös­sé­get kép­vi­se­lő pár­tok­nak egy­ség­kor­mány­ba kell tömö­rül­ni­ük. A nagy­pén­te­ki meg­ál­la­po­dás fő vív­má­nyai közé tar­to­zik az is, hogy tel­je­sen meg­szűnt a 499 kilo­mé­te­res ír – észak­ír hatá­ron az addi­gi kato­nai ellen­őr­zés, fizi­kai határ ma már gya­kor­la­ti­lag nem léte­zik. Azóta, kisebb utcai és poli­ti­kai cse­te­pa­té­kat leszá­mít­va, viszony­la­gos béke honol, de 2017 és 2020 között pél­dá­ul sem a kor­mány, sem az auto­nóm par­la­ment nem műkö­dött egy bel­po­li­ti­kai bot­rány, majd az ír nyelv stá­tu­szá­val kap­cso­la­tos poli­ti­kai viták miatt.

For­rás: Magyar Nemzet