Hírek Elszakított területi hirek Koszo­rú­zás az apa­ti­ni Szent István-szobornál

Koszo­rú­zás az apa­ti­ni Szent István-szobornál

Az apa­ti­ni Szent Ist­ván-szo­bor meg­ko­szo­rú­zá­sá­val emlé­kez­tek meg szer­dán a vaj­da­sá­gi magyar közös­ség poli­ti­kai kép­vi­se­lői és intéz­mény­ve­ze­tői nem­ze­ti ünne­pünk, Szent Ist­ván nap­ja alkal­má­ból az állam­ala­pí­tó­ról, illet­ve a magyar állam megalapításáról.

Pász­tor Ist­ván, a Vaj­da­sá­gi Magyar Szö­vet­ség elnö­ke, majd mgr. Haj­nal Jenő, a Magyar Nem­ze­ti Tanács elnö­ke, végül pedig Pelt Ilo­na, a VMSZ nyu­gat-bács­kai kör­ze­ti szer­ve­ze­té­nek elnö­ke helyez­te el koszo­rú­ját a kilenc évvel ezelőtt fel­ava­tott Szent István-szobornál.

A szer­ve­zők alkal­mi műsor­ral ked­ves­ked­tek a ven­dé­gek­nek és a helyieknek.

Pász­tor Ist­ván a saj­tó kép­vi­se­lő­i­nek nyi­lat­koz­va fel­idéz­te, hogy miért Apa­tin­ban állí­tot­ták fel a máso­dik vaj­da­sá­gi, köz­té­ri Szent Ist­ván-szob­rot, emlé­kez­tet­vén, hogy a tör­té­nel­mi fel­jegy­zé­sek sze­rint Apat­int Szent Ist­ván alapította.

– Szent Ist­ván a pra­vo­szlá­vok­nak és a nyu­ga­ti keresz­té­nyek­nek egy­aránt szent­je, az irán­ta tanú­sí­tott tisz­te­let a szlá­vok köré­ben is ész­lel­he­tő. Szent Ist­ván­nak a magya­rok szá­má­ra betöl­tött sze­re­pe ter­mé­sze­te­sen erő­tel­je­sebb, hiszen a mi álla­mun­kat ala­pí­tot­ta meg, az az állam pedig azt a terü­le­tet is fel­ölel­te, ahol most mi élünk. Jó, hogy mind­er­ről nem feled­ke­zünk meg, és jó, hogy eljöt­tünk ide – emel­te ki Pász­tor István.

A VMSZ elnö­ke beszélt az állam­ala­pí­tás küz­del­mek­kel teli folya­ma­tá­ról, vala­mint annak mai üze­ne­té­ről is, kiemel­ve, hogy min­den évben aktu­a­li­zál­ni lehet a Szent István‑i üze­ne­tet, ugyan­ak­kor min­den évben két alap­ve­tő érték emel­ke­dik ki: az egyik a nem­zet önál­ló­sá­gá­nak meg­őr­zé­se, a másik pedig a kör­nye­zet­tel való együtt­mű­kö­dés for­má­i­nak a kiala­kí­tá­sa, úgy, hogy az ne legyen az önál­ló­ság, vala­mint az iden­ti­tás­meg­őr­zés kárára.

Az utób­bi száz évben ez a fel­adat évről évre aktu­á­li­sabb, így van ez az idén is, egye­bek mel­lett a nem­ré­gi­ben meg­tar­tott válasz­tá­sok, vala­mint az azt köve­tő idő­szak­ban fel­me­rü­lő fel­ada­tok okán – húz­ta alá Pász­tor Ist­ván, kiemel­ve: „Újfent bizo­nyí­ta­nunk kell, hogy éret­tek vagyunk közös­sé­günk és iden­ti­tá­sunk meg­őr­zé­sé­re, vala­mint a mások­kal való együttműködésre.”

A foly­ta­tás­ban a júni­us végén meg­tar­tott válasz­tá­sok során tapasz­talt össze­fo­gás­ra uta­ló újság­írói kér­dés­re vála­szol­va Pász­tor rámu­ta­tott: az ember csak remény­ke­dik abban, hogy az ezek­hez hason­ló pil­la­na­tok, illet­ve élmé­nyek, vala­mint az össze­fo­gás egy­szer bekö­vet­ke­zik, és ami­kor majd bekö­vet­ke­zik, akkor az öröm és a cso­dál­ko­zás érzé­se kerül elő­tér­be. Mint hoz­zá­tet­te: „Mind­ez azt bizo­nyít­ja, hogy a vaj­da­sá­gi magyar­ság nem mon­dott le önma­gá­ról, nem mon­dott le arról, hogy a szü­lő­föld­jén ter­vez­ze saját éle­tét, gyer­me­kei, vala­mint uno­kái éle­tét, sem arról, hogy ennek érde­ké­ben tegyen is. Ez teszi az idei ünne­pet külön­le­ges­sé, és ez mutat­ja meg, hogy a magyar kor­mánnyal együt­te­sen épí­tett nem­zet­po­li­ti­ka értel­mes, és a nem­zet meg­erő­sö­dé­sét szol­gá­ló politika.”

A vaj­da­sá­gi magyar közös­ség egyik leg­szebb Szent Ist­ván-szob­ra az apa­ti­ni, így nem is létez­het meg­fe­le­lőbb hely, ahol a közös­ség az idén meg­em­lé­kez­het­ne az állam­ala­pí­tó­ról – emel­te ki a saj­tó­nak nyi­lat­koz­va mgr. Haj­nal Jenő. Szent Ist­ván azt az üze­ne­tet hagy­ta örök­sé­gül, hogy rend­nek kell len­nie, úgy a világ­ban, mint a fejek­ben, de azt is, hogy a ter­vek meg­va­ló­sí­tá­sá­nak cél­tu­da­tos­nak kell len­nie – húz­ta alá az MNT elnö­ke, aki hiszi, hogy jelen­leg sem­mi sem lehet idő­sze­rűbb, mint a rend­te­rem­tés, a fej­lő­dés és a nem­zet­tel való törődés.

Az elmúlt har­minc év azt bizo­nyí­tot­ta, hogy ha vala­ki­re lehet támasz­kod­ni, akkor az a szór­vány­ban élő magyar­ság – hang­sú­lyoz­ta Haj­nal Jenő, vála­szol­va a szór­vány­ma­gyar­ság erőn­lé­té­re vonat­ko­zó újság­írói kér­dés­re. Van­nak annyi­ra erő­sek, hogy folya­ma­to­san képe­sek meg­újul­ni, és bár­mennyi­re is fogy a magyar­ság, min­dig van­nak olyan pil­la­na­tok, ami­kor bizo­nyí­tást nyer: a magya­rok nin­cse­nek keve­sen, és képe­sek össze­fog­ni, ott és akkor, ami­kor, illet­ve ahol erre szük­ség van. A magyar­ság össze­tar­to­zá­sa nem­csak érték, hanem jövő­be­mu­ta­tó erő is, nyo­ma­té­ko­sí­tot­ta Haj­nal Jenő.

– Ott, ahol keve­sen vagyunk, még fon­to­sabb, hogy min­den­ki a tűz mele­ge körül gyűl­jön össze. Az önszer­ve­ző­dé­sen belül ezt lát­juk a szór­vány­ban. A meg­tar­tó erő itt kez­dő­dik, ezt kell meg­őriz­nünk. Sen­ki­nek sem for­dul­hat meg a fejé­ben, hogy a szór­vány helyett a töm­böt kell erő­sí­te­ni. Ha vala­hol véde­ni kell a hazát, akkor az a szór­vány hatá­rai – fogal­ma­zott Haj­nal Jenő. 

For­rás: www​.magyar​szo​.rs