Hírek Elszakított területi hirek Könyv készült a nemzet felvidéki tanító nénijéről

Könyv készült a nemzet felvidéki tanító nénijéről

TAMÁS ILONA SZÁZÉVESEN IS KÜZDÖTT A MAGYARSÁG JOGAIÉRT

A száznégy éves korában elhunyt Tamás Ilonáról lánya, Fehérné Tamás Judit kiadványt jelentetett meg Tamás Ilonka – A nemzet tanító nénije címmel, melynek ajánlását Németh Zsolt, az Ország­gyűlés külügyi bizottságának elnöke írta, jogi lektorálását pedig id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke végezte, aki a felvidéki jogfosztott magyarok ügyét a kezdetektől fogva képviselte a nemzetközi térben.

A könyv nem csupán egy kivételes magyar szellemiségű pedagógiai életútról szól, hanem a magyar nemzethez, a Szent István országához való hűségről, amely Tamás Ilonkát arra sarkallta, hogy meglehetősen idős korában harcoljon az elnyomás, az igazságtalanság és a beolvasztási törekvések ellen. – Ilonka néni egy igaz, nehéz utat választott kifejezetten a magyar nemzetért, ezért kiemelten fontos, hogy küzdelme a nemzet emlékezetének része legyen – mondta lapunknak id. Lomnici Zoltán.


Fehérné Tamás Judit, a Határon Túli Magyarok Hivatalának nyugalmazott főtanácsosa nemcsak hűségesen gondozta édesanyját, hanem segítette is Ilonka nénit az utazásainak, előadásainak a megszervezésében. De azóta is „menedzseli”, immár nem az életét, de az emlékét – olvasható a könyvvel kapcsolatban a Felvidék.ma portálon megjelent cikkben.

Tamás Aladárné Szűcs Ilona

A Magyar Becsület Rendet Tamás Ilona elsőként kapta meg Orbán Viktor miniszterelnök (b) előterjesztésére. Kövér László, az Országgyűlés elnöke gratulál a kitüntetettnek, mellettük Fehérné Tamás Judit, a kitüntetett lánya (j) áll.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A magyar országgyűlés 2010. május 26-án az állampolgársági törvény módosításával lehetővé tette, hogy a külhoniak kedvezményesen juthassanak hozzá a magyar állampolgársághoz. Válaszként a szlovák kormány is módosította saját állampolgársági törvényét, mégpedig úgy, hogy ha egy szlovák állampolgár felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Az egykori miniszterelnök, Robert Fico akkor azt nyilatkozta, hogy a magyarokra nemzetbiztonsági kockázatként tekint a szlovák állam.

Tamás Ilona 2011 áprilisában kapta meg magyar állampolgárságát, melynek következtében Szlovákiában törölték a címlistáról. Soha nem hagyta el szülőföldjét, Trianon után mégis csehszlovák, majd az első bécsi döntést követően újból magyar, a második világháború után ismét csehszlovák, Szlovákia megalakulásával pedig szlovák állampolgár lett.

– Száznégy esztendős korában úgy hunyt el, hogy volt ugyan magyar állampolgársága, de idegenként lakott azon a földön, ahol egész életében élt, Rimaszombaton – mondja id. Lomnici Zoltán, aki szerint mindez azt jelenti, hogy a múlt tovább él, a határon túli politikusok egy része továbbra is gyűlöli a magyarokat.

A saját nyugalmát és egészségét is kockára téve állt ki az igazáért
Fotó: MTI/Komka Péter

– Nekünk, anyaországiaknak oda kell figyelnünk, mert a valamikor egymilliós, majd ötven évvel ezelőtt már hétszázötvenezresre csökkent felvidéki magyarság a legutóbbi népszámláláskor négyszázkilencvenezer főre apadt – figyelmeztet az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Lomnici Zoltán úgy véli, hogy Tamás Ilonka néni ebben a nehéz helyzetben hívta fel a figyelmet arra, mennyire fontos a magyar megmaradás, az anyanyelvű oktatás a Felvidéken. Magyarul és magyar szellemben tanított, de a szlovák hatalom még így is kénytelen volt kitüntetni, hiszen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. 1974-ben magyar pedagógusként Szlovákiában csak őt terjesztették fel Kiváló pedagógus kitüntetésre és Komenský-díjra, amelyeket meg is kapott.

Id. Lomnici Zoltán (b) és Tamás Ilona, elől Gubík László
Fotó: Facebook

Tamás Ilona százesztendősen is küzdött azért, hogy még életében igazságot szolgáltassanak neki, id. Lomnici Zoltán szerint a kötetben feltárt életműnek ez a része bekerülhet a történelemkönyvekbe. Ám sajnos ezt nem sikerült elérni.
– A beadványban hivatkoztam arra, hogy példátlan úgy elvonni jogokat, hogy semmilyen jogorvoslatot, sem közigazgatási, sem bírói úton nem biztosítanak – emlékszik vissza a jogász.Tamás Aladárné Szűcs Ilona

Tamás Ilona és Orbán Viktor miniszterelnök a felújított rimaszombati református templomért tartott hálaadó istentiszteleten
Fotó: MTI/Komka Péter

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a petíciót; mint később kiderült, egy olyan bíró is részt vett a döntésben, aki most a szlovák legfelsőbb bíróság elnöke. Az Európai Parlament illetékes bizottsága befogadta ugyan a kérelmet, de döntés csak két éve született, melynek hatására – a legutóbbi hírek szerint – a szlovák kormány jóváhagyta azt a kormányprogramot, amelybe a kettős állampolgársági törvény enyhítése is bekerült. A gyakorlatban azonban egyelőre nem történt előrelépés ez ügyben.
Ilonka néni a saját nyugalmát és egészségét is kockára tette, egyik lányát pedig el is veszítette a küzdelemben. Anikó – miután ő is felvette a magyar állampolgárságot – szívinfarktust kapott és Besztercebányára került, ahol megmentették az életét, később azonban ezért több száz eurót hajtottak be rajta, holott egész életében fizette a szociális járulékot. Mikor utókezelésre ment Rimaszombatra, a magyar kezelőorvos elmondta: Pozsonyból azt az utasítást kapták, hogy még díjazás ellenében sem ápolhatják.Tamás Aladárné Szűcs Ilona

Csaknem százesztendősen vállalt egy rögtönzött versmondást Orbán Viktor miniszterelnök mellett a Kossuth téren

Fotó: MTI/Kovács Attila

Elsőként Gubík László, a Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke, a későbbi Esterházy Akadémia alapító igazgatója vette fel és vállalta nyilvánosan a magyar állampolgárságot, aki Ilonka nénire mint a megtestesült életerőre és életvidámságra emlékszik vissza. Lapunk megkeresésére azt mondta: „Nem sok olyan, csaknem százesztendős embert ismerek, aki vállal egy rögtönzött versmondást Orbán Viktor mellett a Kossuth téren vagy aki megkérdezné tőlem a Martosi Szabadegyetem nyitónapján tartott Tankcsapda-koncert után, hogy ki a következő fellépő.”


Gubík László szerint Tamás Ilonka szimbóluma lett annak a harcnak, amelyet ő indított a kettős állampolgárság szabad felvételéért: „Összeboronált bennünket a sors, és úgy érzem, azzal tudunk a legjobban adózni emlékének, ha nem adjuk fel, és ugyanolyan derűvel viseljük a megpróbáltatásokat, ahogy azt ő tette. Kíváncsian várom és már most a legjobb szívvel ajánlom minden magyar embernek a róla szóló könyvet, mert a nemzet tanító nénije példát mutatott mindannyiunknak.”


A kiadvány a Méry Ratio és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány gondozásában áprilisban jelenik meg.

Forrás: Magyar Nemzet