Hírek Elszakított területi hirek Könyv készült a nem­zet fel­vi­dé­ki taní­tó nénijéről

Könyv készült a nem­zet fel­vi­dé­ki taní­tó nénijéről

TAMÁS ILONA SZÁZÉVESEN IS KÜZDÖTT A MAGYARSÁG JOGAIÉRT

A száz­négy éves korá­ban elhunyt Tamás Ilo­ná­ról lánya, Fehér­né Tamás Judit kiad­ványt jelen­te­tett meg Tamás Ilon­ka – A nem­zet taní­tó néni­je cím­mel, mely­nek aján­lá­sát Németh Zsolt, az Ország­gyűlés kül­ügyi bizott­sá­gá­nak elnö­ke írta, jogi lek­to­rá­lá­sát pedig id. Lom­ni­ci Zol­tán, az Embe­ri Mél­tó­ság Taná­csá­nak elnö­ke végez­te, aki a fel­vi­dé­ki jog­fosz­tott magya­rok ügyét a kez­de­tek­től fog­va kép­vi­sel­te a nem­zet­kö­zi térben.

A könyv nem csu­pán egy kivé­te­les magyar szel­le­mi­sé­gű peda­gó­gi­ai élet­út­ról szól, hanem a magyar nem­zet­hez, a Szent Ist­ván orszá­gá­hoz való hűség­ről, amely Tamás Ilon­kát arra sar­kall­ta, hogy meg­le­he­tő­sen idős korá­ban har­col­jon az elnyo­más, az igaz­ság­ta­lan­ság és a beol­vasz­tá­si törek­vé­sek ellen. – Ilon­ka néni egy igaz, nehéz utat válasz­tott kife­je­zet­ten a magyar nem­ze­tért, ezért kiemel­ten fon­tos, hogy küz­del­me a nem­zet emlé­ke­ze­té­nek része legyen – mond­ta lapunk­nak id. Lom­ni­ci Zoltán.


Fehér­né Tamás Judit, a Hatá­ron Túli Magya­rok Hiva­ta­lá­nak nyu­gal­ma­zott főta­ná­cso­sa nem­csak hűsé­ge­sen gon­doz­ta édes­any­ját, hanem segí­tet­te is Ilon­ka nénit az uta­zá­sa­i­nak, elő­adá­sa­i­nak a meg­szer­ve­zé­sé­ben. De azóta is „mene­dzse­li”, immár nem az éle­tét, de az emlé­két – olvas­ha­tó a könyv­vel kap­cso­lat­ban a Felvidék.ma por­tá­lon meg­je­lent cikk­ben.

Tamás Aladárné Szűcs Ilona

A Magyar Becsü­let Ren­det Tamás Ilo­na első­ként kap­ta meg Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök (b) elő­ter­jesz­té­sé­re. Kövér Lász­ló, az Ország­gyű­lés elnö­ke gra­tu­lál a kitün­te­tett­nek, mel­let­tük Fehér­né Tamás Judit, a kitün­te­tett lánya (j) áll.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A magyar ország­gyű­lés 2010. május 26-án az állam­pol­gár­sá­gi tör­vény módo­sí­tá­sá­val lehe­tő­vé tet­te, hogy a kül­ho­ni­ak ked­vez­mé­nye­sen jut­has­sa­nak hoz­zá a magyar állam­pol­gár­ság­hoz. Válasz­ként a szlo­vák kor­mány is módo­sí­tot­ta saját állam­pol­gár­sá­gi tör­vé­nyét, még­pe­dig úgy, hogy ha egy szlo­vák állam­pol­gár fel­ve­szi egy másik ország állam­pol­gár­sá­gát, elve­szí­ti a szlo­vá­kot. Az egy­ko­ri minisz­ter­el­nök, Robert Fico akkor azt nyi­lat­koz­ta, hogy a magya­rok­ra nem­zet­biz­ton­sá­gi koc­ká­zat­ként tekint a szlo­vák állam.

Tamás Ilo­na 2011 ápri­li­sá­ban kap­ta meg magyar állam­pol­gár­sá­gát, mely­nek követ­kez­té­ben Szlo­vá­ki­á­ban töröl­ték a cím­lis­tá­ról. Soha nem hagy­ta el szü­lő­föld­jét, Tri­a­non után még­is cseh­szlo­vák, majd az első bécsi dön­tést köve­tő­en újból magyar, a máso­dik világ­há­bo­rú után ismét cseh­szlo­vák, Szlo­vá­kia meg­ala­ku­lá­sá­val pedig szlo­vák állam­pol­gár lett.

– Száz­négy esz­ten­dős korá­ban úgy hunyt el, hogy volt ugyan magyar állam­pol­gár­sá­ga, de ide­gen­ként lakott azon a föl­dön, ahol egész éle­té­ben élt, Rima­szom­ba­ton – mond­ja id. Lom­ni­ci Zol­tán, aki sze­rint mind­ez azt jelen­ti, hogy a múlt tovább él, a hatá­ron túli poli­ti­ku­sok egy része tovább­ra is gyű­lö­li a magyarokat.

A saját nyu­gal­mát és egész­sé­gét is koc­ká­ra téve állt ki az iga­zá­ért
Fotó: MTI/Komka Péter

– Nekünk, anya­or­szá­gi­ak­nak oda kell figyel­nünk, mert a vala­mi­kor egy­mil­li­ós, majd ötven évvel ezelőtt már hét­száz­öt­ven­ez­res­re csök­kent fel­vi­dé­ki magyar­ság a leg­utób­bi nép­szám­lá­lás­kor négy­száz­ki­lenc­ven­ezer főre apadt – figyel­mez­tet az Embe­ri Mél­tó­ság Taná­csá­nak elnö­ke. Lom­ni­ci Zol­tán úgy véli, hogy Tamás Ilon­ka néni ebben a nehéz hely­zet­ben hív­ta fel a figyel­met arra, mennyi­re fon­tos a magyar meg­ma­ra­dás, az anya­nyel­vű okta­tás a Fel­vi­dé­ken. Magya­rul és magyar szel­lem­ben taní­tott, de a szlo­vák hata­lom még így is kény­te­len volt kitün­tet­ni, hiszen kiemel­ke­dő tel­je­sít­ményt nyúj­tott. 1974-ben magyar peda­gó­gus­ként Szlo­vá­ki­á­ban csak őt ter­jesz­tet­ték fel Kivá­ló peda­gó­gus kitün­te­tés­re és Komenský-díj­ra, ame­lye­ket meg is kapott.

Id. Lom­ni­ci Zol­tán (b) és Tamás Ilo­na, elől Gubík Lász­ló
Fotó: Face­book

Tamás Ilo­na száz­esz­ten­dő­sen is küz­dött azért, hogy még éle­té­ben igaz­sá­got szol­gál­tas­sa­nak neki, id. Lom­ni­ci Zol­tán sze­rint a kötet­ben fel­tárt élet­mű­nek ez a része beke­rül­het a tör­té­ne­lem­köny­vek­be. Ám saj­nos ezt nem sike­rült elér­ni.
– A bead­vány­ban hivat­koz­tam arra, hogy pél­dát­lan úgy elvon­ni jogo­kat, hogy sem­mi­lyen jog­or­vos­la­tot, sem köz­igaz­ga­tá­si, sem bírói úton nem biz­to­sí­ta­nak – emlék­szik vissza a jogász.Tamás Aladárné Szűcs Ilona

Tamás Ilo­na és Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök a fel­újí­tott rima­szom­ba­ti refor­má­tus temp­lo­mért tar­tott hála­adó isten­tisz­te­le­ten
Fotó: MTI/Komka Péter

A stras­bour­gi Embe­ri Jogok Euró­pai Bíró­sá­ga eluta­sí­tot­ta a petí­ci­ót; mint később kide­rült, egy olyan bíró is részt vett a dön­tés­ben, aki most a szlo­vák leg­fel­sőbb bíró­ság elnö­ke. Az Euró­pai Par­la­ment ille­té­kes bizott­sá­ga befo­gad­ta ugyan a kérel­met, de dön­tés csak két éve szü­le­tett, mely­nek hatá­sá­ra – a leg­utób­bi hírek sze­rint – a szlo­vák kor­mány jóvá­hagy­ta azt a kor­mány­prog­ra­mot, amely­be a ket­tős állam­pol­gár­sá­gi tör­vény eny­hí­té­se is beke­rült. A gya­kor­lat­ban azon­ban egy­elő­re nem tör­tént elő­re­lé­pés ez ügy­ben.
Ilon­ka néni a saját nyu­gal­mát és egész­sé­gét is koc­ká­ra tet­te, egyik lányát pedig el is veszí­tet­te a küz­de­lem­ben. Ani­kó – miu­tán ő is fel­vet­te a magyar állam­pol­gár­sá­got – szív­in­fark­tust kapott és Besz­ter­ce­bá­nyá­ra került, ahol meg­men­tet­ték az éle­tét, később azon­ban ezért több száz eurót haj­tot­tak be raj­ta, hol­ott egész éle­té­ben fizet­te a szo­ci­á­lis járu­lé­kot. Mikor utó­ke­ze­lés­re ment Rima­szom­bat­ra, a magyar keze­lő­or­vos elmond­ta: Pozsony­ból azt az uta­sí­tást kap­ták, hogy még díja­zás elle­né­ben sem ápolhatják.Tamás Aladárné Szűcs Ilona

Csak­nem száz­esz­ten­dő­sen vál­lalt egy rög­tön­zött vers­mon­dást Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök mel­lett a Kos­suth téren

Fotó: MTI/Kovács Attila

Első­ként Gubík Lász­ló, a Magyar Közös­ség Párt­ja ifjú­sá­gi szer­ve­ze­te, a Via Nova Ifjú­sá­gi Cso­port elnö­ke, a későb­bi Ester­há­zy Aka­dé­mia ala­pí­tó igaz­ga­tó­ja vet­te fel és vál­lal­ta nyil­vá­no­san a magyar állam­pol­gár­sá­got, aki Ilon­ka néni­re mint a meg­tes­te­sült élet­erő­re és élet­vi­dám­ság­ra emlék­szik vissza. Lapunk meg­ke­re­sé­sé­re azt mond­ta: „Nem sok olyan, csak­nem száz­esz­ten­dős embert isme­rek, aki vál­lal egy rög­tön­zött vers­mon­dást Orbán Vik­tor mel­lett a Kos­suth téren vagy aki meg­kér­dez­né tőlem a Mar­to­si Sza­bad­egye­tem nyi­tó­nap­ján tar­tott Tank­csap­da-kon­cert után, hogy ki a követ­ke­ző fellépő.”


Gubík Lász­ló sze­rint Tamás Ilon­ka szim­bó­lu­ma lett annak a harc­nak, ame­lyet ő indí­tott a ket­tős állam­pol­gár­ság sza­bad fel­vé­te­lé­ért: „Össze­bo­ro­nált ben­nün­ket a sors, és úgy érzem, azzal tudunk a leg­job­ban adóz­ni emlé­ké­nek, ha nem adjuk fel, és ugyan­olyan derű­vel visel­jük a meg­pró­bál­ta­tá­so­kat, ahogy azt ő tet­te. Kíván­csi­an várom és már most a leg­jobb szív­vel aján­lom min­den magyar ember­nek a róla szó­ló köny­vet, mert a nem­zet taní­tó néni­je pél­dát muta­tott mind­annyi­unk­nak.”


A kiad­vány a Méry Ratio és a Kisebb­sé­ge­kért – Pro Mino­ri­ta­te Ala­pít­vány gon­do­zá­sá­ban ápri­lis­ban jele­nik meg.

For­rás: Magyar Nemzet