Hírek Elszakított területi hirek Ki kell fizet­nie Szé­kely­ud­var­hely pol­gár­mes­te­ré­nek a zászlóbírságot

Ki kell fizet­nie Szé­kely­ud­var­hely pol­gár­mes­te­ré­nek a zászlóbírságot

A Har­gi­ta megyei tör­vény­szék szer­dán kimon­dott jog­erős íté­le­te értel­mé­ben Gál­fi Árpád­nak, Szé­kely­ud­var­hely pol­gár­mes­te­ré­nek ki kell fizet­nie a 2020. már­ci­us 15. tisz­te­le­té­re kitű­zött piros-fehér-zöld zász­lók, kokár­dák miatt kirótt bír­sá­got. 

A tör­vény­szék elfo­gad­ta a bír­sá­got kiro­vó pre­fek­tus fel­leb­be­zé­sét, és meg­vál­toz­tat­ta a pol­gár­mes­ter szá­má­ra ked­ve­ző első fokú íté­le­tet. A szer­dai íté­let kivo­na­tát a romá­ni­ai bíró­sá­gok por­tál­ján tet­ték közzé.

A 85 szá­za­lék­ban magya­rok által lakott Har­gi­ta megye pre­fek­tu­sa azért sza­bott ki 5000 lejes (350 ezer forint) bír­sá­got a 96 szá­za­lék­ban magya­rok által lakott szé­kely­föl­di város pol­gár­mes­te­ré­re, mert a 2020. már­ci­us 15‑i ünnep tisz­te­le­té­re kitű­zött magyar lobo­gók mel­lé nem helyez­tek ki román zász­ló­kat is.

A pol­gár­mes­ter kabi­net­fő­nö­ke a helyi saj­tó­nak koráb­ban elmond­ta: nem más állam zász­ló­it, hanem magyar nem­ze­ti jel­ké­pe­ket tűz­ték ki Székelyudvarhelyen.

A román kor­mány meg­bí­zott­ja­i­ként műkö­dő pre­fek­tu­sok 2018 óta kezd­ték bün­tet­ni azo­kat a szé­kely­föl­di pol­gár­mes­te­re­ket, akik tele­pü­lé­sü­ket magyar zász­lók­kal, sza­la­gok­kal, kokár­dák­kal díszí­tik ki már­ci­us 15-re vagy októ­ber 23-ra. Az elöl­já­rók vala­mennyi bír­ság érvény­te­le­ní­té­sét kér­ték a bíró­ság­tól, ám eddig csak rész­si­ke­re­ket értek el.

A szé­kely­ud­var­he­lyi perek közül eddig egy­ben szü­le­tett jog­erős íté­let. A 2018. már­ci­us 15‑i magyar zász­lók miatt kirótt bír­sá­got a szé­kely­ud­var­he­lyi bíró­ság még tör­vé­nyes­nek talál­ta, ám a pol­gár­mes­ter fel­leb­be­zé­se nyo­mán a Har­gi­ta megyei tör­vény­szék töröl­te. Idén az első fokon eljá­ró szé­kely­ud­var­he­lyi bíró­ság három zász­ló­hasz­ná­la­tért kirótt bír­sá­got is érvénytelenített.

Az 1994/75-ös román zász­ló­tör­vény pre­fek­tu­sok által idé­zett cik­ke­lye értel­mé­ben „más orszá­gok zász­la­ját csak a román zász­ló­val együtt és csak hiva­ta­los álla­mi láto­ga­tá­sok vagy nem­zet­kö­zi össze­jö­ve­te­lek alkal­má­val sza­bad kitűz­ni köz­épü­le­tek­re és köz­te­rek­re Romá­ni­á­ban”. A szé­kely­föl­di magyar elöl­já­rók a bíró­sá­gon a tör­vény vég­re­haj­tá­si uta­sí­tá­sa­it rög­zí­tő kor­mány­ha­tá­ro­zat­ra hivat­koz­tak, mely sze­rint „azok az etni­kai kisebb­sé­gek, ame­lyek orszá­gos szer­ve­zet­tel ren­del­kez­nek, ren­dez­vé­nye­i­ken hasz­nál­hat­ják saját jel­ké­pe­i­ket is”.

A perek során a bíró­sá­gok­nak azt is vizs­gál­ni­uk kell, hogy zász­ló­nak minősülnek‑e, és a zász­ló­tör­vény hatá­lya alá esnek‑e a magyar nem­ze­ti szí­nű sza­la­gok, kokár­dák, szí­nek, ame­lye­ket a pol­gár­mes­te­rek a váro­sok ünne­pi díszí­té­sé­re használnak.

For­rás: demok​ra​ta​.hu