Hírek Vélemények/Publicisztikák Ki áll a magyar nem­zet pártján?

Ki áll a magyar nem­zet pártján?

Álta­lá­ban azok prünnyög­nek azért, hogy kire­kesz­tik őket a nem­zet­ből, akik amúgy szí­vük sze­rint mil­li­ó­kat zár­ná­nak ki a magyar nem­zet­ből, illet­ve a nem­ze­ti össze­tar­to­zást egy nem túl szo­ros köte­lék­ként értelmezik.

A nem­zet egy tör­té­nel­mi­leg kiala­kult, tar­tós embe­ri közös­ség, ame­lyet a közös nyelv, közös haza, a közös kul­tú­ra és az abban meg­nyil­vá­nu­ló közös lel­ki alkat és han­golt­ság tart össze.

A hiva­ta­los hang­vé­te­lű meg­ha­tá­ro­zás így írja le azt, hogy mi teszi nem­zet­té az együtt élő embe­rek közös­sé­gét. Per­sze bőven van­nak még olyan ténye­zők, ame­lyek egy nem­zet­hez köt­het­nek vala­kit vagy éppen eltá­vo­lít­hat­ják attól.

Teszem azt egy Ame­ri­ká­ban élő, magya­rul sem beszé­lő, ellen­ben szár­ma­zá­sa sze­rint magyar nem­ze­ti­sé­gű ille­tő gond nél­kül vall­hat­ja magát magyar­nak, nekünk pedig nincs sem­mi okunk őt ebből a közös­ség­ből kire­kesz­te­ni. Nem beszél magya­rul, nem él a magya­rok között, ennek elle­né­re magyar­nak érzi magát, sze­re­ti a magya­ro­kat, és vál­lal­ja a sorsközösséget:

tehát magyar.

Ezzel szem­ben ezré­vel élnek olya­nok közöt­tünk, akik etni­kai érte­lem­ben magya­rok, viszont nem sze­re­tik a magya­ro­kat, beszé­lik a nyel­vün­ket, még­sem gon­dol­kod­nak magya­rul, és nem gon­dol­kod­nak a magya­rok­kal. Nem vál­lal­ják a sorsközösséget:

ezek az embe­rek nem magyarok.

Nem mi rekeszt­jük ki őket, önkén­tes elha­tá­ro­zá­suk ered­mé­nye, hogy nem tag­jai a nem­zet­nek. Nem zárom ki per­sze, hogy vala­mi­lyen seké­lyes magyar­ság­tu­dat­tal ők is ren­del­kez­nek. Néhány magyar ret­ró ter­mék­hez szív­ből ragasz­kod­nak, eset­leg nosz­tal­gi­kus bala­to­ni nya­ra­lá­sok emlékéhez.

A lényeg, hogy a nem­zet­hez tar­to­zás főként az önál­ló elha­tá­ro­zá­son múlik, a napi kisebb és nagyobb dön­té­sek eredménye.

Aki ott­ho­no­san mozog a nem­ze­tet érin­tő dol­gok­ban, akit szo­ros szá­lak fűz­nek a nem­ze­té­hez, annak a válasz­tás sosem nehéz, iga­zá­ból olyan­ná válik, mint a léleg­zet­vé­tel. Ezzel szem­ben, aki úgy kötő­dik a nem­ze­té­hez, mint ahogy a bogáncs függ a kutya hasán, annak sok­kal nehe­zebb lesz meg­ma­rad­ni a közösségben.

„Akit magyar­nak terem­tett az Úris­ten és nem fog­ja párt­ját nem­ze­té­nek – nem derék ember.”

Szé­che­nyi Ist­ván sza­vai segí­te­nek eliga­zod­ni mind­annyi­unk szá­má­ra azt ille­tő­en, hogy hogyan vál­ha­tunk derék magyar­rá. Az önmeg­val­lás mel­lett ugyan­is a leg­fon­to­sabb köte­les­sé­ge min­den magyar­nak, hogy a nem­zet párt­ját fogja!

Sza­bó Dezső még pon­to­sab­ban fejez­te ki a nem­ze­ti hova­tar­to­zás feltételét:

Min­den magyar fele­lős, min­den magyarért!

Aki pedig ezt meg­ta­gad­ja, az egy­sze­rű­en nem magyar. Ez így működik.

De lás­sunk egy szem­lé­le­tes pél­dát arra, hogy etni­kai magyar­ként vala­ki hogy tagad­hat­ja meg rútul a nemzetét.

Itt van pél­dá­nak oká­ért Beke Ist­ván és Szőcs Zol­tán ügye. Két szé­kely ember, aki­ket a román tit­kos­szol­gá­la­tok négy évre bör­tön­be jut­tat­ta. Négy évet rabol­tak el két magyar ember és csa­lád­ja­ik éle­té­ből. Mind­ezt azért, hogy Romá­ni­á­ban legyen magyar ter­ro­ris­ta ügy.

Beke és Szőcs ügyé­vel egy idő­ben szám­ta­lan ter­ror­tá­ma­dás súj­tot­ta Euró­pát. A román szol­gá­la­tok elér­ke­zett­nek lát­ták az időt, hogy a fel­fo­ko­zott han­gu­la­tot kihasz­nál­va az erdé­lyi magya­rok ellen han­gol­ják Euró­pát a ter­ro­ris­ta váddal.

Egy dra­ma­tur­gi­a­i­lag jól fel­épí­tett ter­ro­ris­ta­per a szé­ke­lyek­ből véreng­ző álla­tot, a romá­nok­ból pedig vét­len áldo­za­tot fara­gott vol­na az euró­pai köz­vé­le­mény szemében.

Az ügy­ből aztán sze­ren­csé­re nem lett sem­mi. Per­sze nem a román ható­sá­gok jóin­du­la­ta miatt vál­to­zott meg a műsor. Való­szí­nű­leg a Romá­nia kor­mány­zá­sá­ért fele­lős fehér házi iro­da szól­ha­tott a romá­ni­ai ügy­vi­vő­nek, hogy a SRI túl messzi­re ment.

Egy román-magyar etni­kai konf­lik­tus az Egye­sült Álla­mok érde­ke­it veszé­lyez­te­ti, az oro­szok pedig csak az alka­lom­ra várnak.

Vég­ze­tes hiba len­ne, ha a romá­nok való­di ter­ror­pert kre­ál­nak abból, hogy néhány szé­kely fia­tal zárt kör­ben arról beszél­get, hogy a decem­ber else­jei ünnep­sé­gen petár­dát rob­ban­ta­nak egy köz­té­ri kukában.

Ezt jó eséllyel sem a magyar­or­szá­gi, sem az erdé­lyi magya­rok nem néz­nék ölbe tett kézzel.

Tel­je­sen vissza­vo­nul­ni azon­ban már nem lehe­tett, a kon­cep­ci­ós eljá­rást már javá­ban zaka­tolt, vala­ki­nek bör­tön­be kel­lett vonul­nia. Szőcs és Beke így nem kerül­het­te el a sorsát.

Köz­ben a magyar nem­zet fel­so­ra­ko­zott a két szé­kely mögött, Baj­kai Ist­ván és Lom­ni­ci Zol­tán hat­ha­tós jogi segít­sé­get nyúj­tot­tak, Kul­csár Ter­za József, a Fidesz­hez leg­kö­ze­lebb álló erdé­lyi magyar párt par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je pedig folya­ma­to­san figye­lem­mel követ­te a két magyar bör­tön­bé­li sorsát.

Töb­bek között afe­lett őrkö­dött, hogy „vélet­le­nül” ne szál­lít­sák át Bekét és Sző­csöt Buka­rest­be. Ahogy erre egy­szer majd­nem sor került. Ter­mé­sze­te­sen véletlenül.

A nem­zet össze­zárt a két ártat­la­nul elítélt magyar mögött. A sza­ba­du­lá­suk óta meg­je­lent inter­júk sze­rint az anya­or­szág­ból és Erdély­ből is ren­ge­teg segít­sé­get és biz­ta­tást kaptak.

A magyar nem­zet hőse­i­ről van szó, akik nem alkud­tak meg, nem val­lot­ták magu­kat bűnös­nek, még akkor sem, ami­kor ked­vez­mé­nyes sza­ba­du­lást ígér­tek nekik ezért. Nem követ­tek el bűn­cse­lek­ményt, így nem is val­lot­ták azt be. Ez a tör­té­net így kerek. Ahogy az is ter­mé­sze­tes, hogy mi magya­rok éppen úgy marad­tunk hűek hoz­zá­juk, ahogy ők az igazukhoz.

No, de hogy jön ide Szé­che­nyi és Sza­bó Dezső intése?

Úgy, hogy a magyar fel­me­nők­kel ren­del­ke­ző, Magyar­or­szá­gon élő, magya­rul beszé­lő, magya­rok­kal együtt­érez­ni azon­ban kép­te­len jog­vé­dők, akti­vis­ták, moz­gal­mak, akik min­den más eset­ben hihe­tet­len érzé­keny­sé­get mutat­nak az igaz­ság­ta­lan­sá­gok­kal szem­ben, azok egyet­len szót sem vesz­te­get­tek a Beke-Szőcs ügyre.

Nem volt mit mon­da­ni­uk, nem érdek­li őket, hogy mi tör­té­nik a magyarokkal.

Tőlük be lehet­ne bör­tö­nöz­ni a szé­ke­lye­ket az utol­só embe­rig, meg lehet von­ni a kár­pát­al­jai magya­rok joga­it. Csak és kizá­ró­lag az LMBTQ embe­rek fia­ta­lok­hoz való köze­le­dé­sé­nek a jogát akar­ják elismertetni.

Jám­bor And­rá­son, Kará­csony Ger­ge­lyen, a Donáth Annán és Fegy­őrön át egé­szen az őket segí­tő saj­tó­ig ez jel­lem­zi a nem­zet­ből kiirat­ko­zók társaságát.

Nem kíván­nak a magya­ro­kat súj­tó vissza­élé­sek­kel fog­lal­koz­ni, mert nem az ő ügyük. Fog­lal­koz­za­nak azzal a magyarok.

Így tör­tén­he­tett meg, hogy néhány hónap­ja a tel­jes ellen­zék utcá­ra vonult egy fehér­orosz blog­ge­rért, akit rács mögé dugott a belo­rusz rend­őr­ség. A fehér­orosz ellen­zé­ki sza­ba­don bocsá­tá­sá­ért készek harc­ba men­ni, ellen­ben Beke Ist­ván és Szőcs Zol­tán ügye nem hatot­ta meg a magyar­or­szá­gi ellenzéket.

Jám­bor Ban­di and Co.- t tel­je­sen hide­gen hagy­ja két ártat­lan szé­kely ember sor­sa. Ahogy álta­lá­ban min­den, ami a magya­ro­kat érinti.

Az sem a vélet­len műve, hogy a Telex hőse a bör­tön­ből kisza­ba­dult hol­land állam­pol­gár­sá­gú drog­dí­ler. Egy tel­jes ripor­tot szen­tel­tek a 10 mil­lió forint­nyi kábí­tó­szer­rel hazánk­ba uta­zó srác­nak. Ő elme­sél­het­te a történetét.

A szé­kely srá­cok tör­té­ne­te nem illesz­ke­dik a Telex vilá­gá­ba. Nem annyi­ra sze­re­tik a hatá­ron túli magya­ro­kat. Szé­ke­lyek­kel, kár­pát­al­ja­i­ak­kal leg­kö­ze­lebb 2022 ápri­li­sa kör­nyé­kén fog­nak fog­lal­koz­ni, ami­kor a DK-val kórus­ban szid­ják a magya­ro­kat, ami­ért újra a Fidesz nyert.

Ők min­den nap meg­hoz­zák ezt a dön­tést. Egy csep­pet sem sza­bad hara­gud­nunk rájuk ezért. Csak tud­nunk kell, hogy ki melyik olda­lon áll.

Forrás:kontra.hu